Wow.
3 éve már, hogy egy szót se írtam ide? Úgy néz ki...
...
...
...
Kicsit zavarban is vagyok, főleg mert végre ide találok és máris csak kiönteném a szívem mélyén poshadó sötétséget. Pedig azért illene előbb valami jót is írogatni, nem lehet, hogy csak a szar van. nem igaz? ^^
*megrázza magát*
Huh...
Akkor... kezdjük.
MELÓ
2016 július 18.-án hivatalosan is a Nyugdíjfolyosító 20 emeletes szürke dobozába kerültem iratkezelőként. Igen. A kormány embere lettem! November elsejéig dolgoztam a 13. emeleten, ugyanis ... nos ... volt kinek a szemét szúrtam sok dologgal. Pl. Fiatal vagyok, nem vagyok anya és még szemtelen is vagyok mindennek a tetejében. Nyilván szemtelenség ha az ember nem hódol be, nem ért egyet, csípi a szemét az igazságtalanság ÉS MEGVÉDI MAGÁT!
De kezdjük az elején.
Először is... konkrétan egy hetem volt betanulni mert a kolegina szabira ment. :'DDD Oké. Túléltem. Visszajött egy hétre, aztán elment megint szabira ezúttal két hétre. :'DDD Fenomenlis volt, de álltam a sarat. Sőt azt vették észre, hogy egyedül még sokkal jobban is megy. Na persze... ez se volt jó. Az első két hónapomat munkával-alvással-és néhol sírással töltöttem. Nehéz volt. Hirtelen több lett a szemrehányás, a keresztbe tevés és egyre több surlódás volt.
Soha. SEMMI. Nem. Volt. Jó. SOHA!
Aztán... egyszer kiálltam magamért. És nem tetszett nekik.
Tehát a teendő az volt, hogy gyorsan szereztek egy harmadik iratkezelőt is az osztályra, akit NEKEM kellett betanítanom, mert az aki ENGEM tanított annak elege lett abból, hogy kis helyen vagyunk hárman és rögtön másnap szabira ment. :D Két hónapon keresztül magyaráztam valamit, valakinek ami még nekem is viszonylag új volt. De persze, hogy ez is szúrta a szemüket. :3 Nem számított, hogy az újonc kétszer lassabb, konkrétan MINDENT MINDEN.EGYES.NAP el kellett neki mondani egy hónap után is. (És valszeg néha még a mai napig is.) Nem. Én szar voltam. Ő meg jaj majd belejön. ANYÁTOKAT! AZT!
Szóval a novemberemet már egy másik osztályon kezdtem a 6. emeleten, azzal a címszóval, hogy helyettesítenem kell az ottani iratkezelő koleginát, mert műtéte volt és hosszú ideig nem lesz. Nyilvánvaló volt az első pillanattól kezdve, hogy ez egy eltávolító hadművelet. WELL PLAYED!
Keserves egy hónap volt ez is munka szempontjából. Korábban jártam be és később végeztem, csak azért, hogy egyszerűen beérjem magam. :'DDD De hangulat szempontjából.... mérföldeket vert az eddigi tapasztalataimra. Az előadók.... tudták a nevem. A nevemen szólítottak. Beszédbe elegyedtek velem. Ismerték a kérem és a köszönöm szavakat. Nem keserítették meg az életem. *-* Jó volt.
Ez a hónap viszont úgy telt el, hogy jóformán semmilyen osztályhoz nem tartoztam, merthogy közben megindult az áthelyezési folyamat. Yeey. Szóval a 6.-on dolgoztam, de nap végén a 13. emeleti melót kellett beírnom az ügyinfóba. :D Vicces volt.
December elsejével pedig hivatalosan is az 5. emelet lakosa lettem. (Jelenleg is itt dolgozom, szóval addig nem szídom. XD)
Így jóformán a próbaidőm alatt 3 osztályt jártam be, és ismertem meg a folyamatait. :'DDD
Gergőm is dolgozik, a Pizza Hut-ban Product Manager. És baromi ügyes, és nagyon büszke vagyok rá az elért sikerei miatt. ^^ <3
BARÁTOK
Uhh... hát ez nálam évek óta fogós kérdés. A mai napig, nem áll hozzám közel senki akivel állandó jelleggel tartanám a kapcsolatot, hogy napi szinten duruzsolnánk vagy ilyesmi. Volt egy két találkozóm, meg jó délutánom, de kb ennyi.
SZERELEM
Gergővel már jó ideje együtt vagyunk. Idén márciusban leszünk 5 évesek és ezzel hivatalosan is a leghosszabb párkapcsolatai vagyunk egymásnak. Sokmindenen vagyunk túl. Voltak nagyon nyugtalanító mélypontjaink. Ezek mindig megviseltek, de eddig mindent túléltünk egymás mellett.
Sokszor kibírhatatlanok vagyunk a másik számára, és kimondottan idegesitőek tudunk lenni.... de végül egy apró gesztus, egy ölelés, pár szép szó vagy csupán egy kéz szorongatás (oké, néha azért tovább tart, de a lényeg ugyan az) biztosít róla, hogy a megfelővel vagyunk... és minden rendben lesz.
MÉG
Gergővel sokat utaztunk tavaly. Voltunk Lilafüreden a szülinapomon, nem hittük volna, hogy fehér karácsonyra ébredünk áprilisben. :D Nyáron pedig Nyíregyházán lazultunk meg Debrecenben és hazafele beugrottunk Gödöllőre. Nagyszerű volt. Csudi jól éreztük magunkat. Novemberben pedig Esztergomban jártunk. ^^
Idei terveink között szerepel egy 4 napos márciusi 5. évforduló ünneplős Pécskedés. Egy hetes áprilisi Sopronkodás. A nyarunk még fejlesztgetés alatt, de a legfontosabb... és ezért két kezemet összeteszem... huh... még leírni is izgulok... GÁÁÁÁHHH.... novemberi összeköltözés!!!! Annyira boldog lennék ha összejönne. T-T Végre nem hétvégi pár lennénk. Annyi mindent megváltoztatna. Beleremeg a szívem is...
Hát ennyi...
és hol a sötétség a szívem mélyéről amit ígértem? ... Talán legközelebb. :)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gergő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gergő. Összes bejegyzés megjelenítése
2018. január 28., vasárnap
2015. július 9., csütörtök
× Tam tam taaaaaaaam ×
Kihagytam egy teljes évet (van az már másfél is, sebaj) blogírásból. Még arra sem vettem a fáradtságot, hogy megírjam a naaaagy szilveszteri év összegzést. ... Ehh Who cares? :D Már nem is emlékszem mi volt. Whatever...
NA lássuk csak mi a felhozatal az erre évre. Hmmm... Gergővel minden bizarrul rendben van :D A wowozást sem untam még meg (teljesen) :'DDD Emberekkel találkozni még mindig nehezen veszem rá magam, pedig vannak még akik próbálkoznak... Meglepő, de vannak... I'm sorry dearies... :/
Továbbá... híztam o_o Like... really. Gotta do something 'bout that. ._.
Volt melóm. már nincs... mert lefokozták a főnököm, és így már rám sem volt szükség. :) Yee...ee..ey... (:
Hogy érzem magam? Még mindig kísértenek a felemésztő és romboló gondolataim. Some things never change...
That's it guys,
see ya!
PS.: Az utolsó bejegyzésemben írtam valami olyasmit, hogy minden évben megfogadom, hogy nem írok kisregényt az előző évről. Ezt betartottam. :D SEMMIT sem írtam az előző évről. Yiiis! :3
NA lássuk csak mi a felhozatal az erre évre. Hmmm... Gergővel minden bizarrul rendben van :D A wowozást sem untam még meg (teljesen) :'DDD Emberekkel találkozni még mindig nehezen veszem rá magam, pedig vannak még akik próbálkoznak... Meglepő, de vannak... I'm sorry dearies... :/
Továbbá... híztam o_o Like... really. Gotta do something 'bout that. ._.
Volt melóm. már nincs... mert lefokozták a főnököm, és így már rám sem volt szükség. :) Yee...ee..ey... (:
Hogy érzem magam? Még mindig kísértenek a felemésztő és romboló gondolataim. Some things never change...
That's it guys,
see ya!
PS.: Az utolsó bejegyzésemben írtam valami olyasmit, hogy minden évben megfogadom, hogy nem írok kisregényt az előző évről. Ezt betartottam. :D SEMMIT sem írtam az előző évről. Yiiis! :3
2013. november 8., péntek
× Skillet + Nickelback ×
Nosza.~ Tegnap Gergő bejelentést tett.: Pénteken ha akarok ha nem átmegyek és nem távozom szombat estig. Na már most semmi bajom nem lett volna az ötlettel, kivéve, h még a hét elején elígérkeztem Gushnak a szombati napra. Morcos is voltam amiatt, h NEM FIGYELT... >.>
De aztán jött a kövi mondat.: "Nickelback koncertre megyünk."
Ki is kerekedett a szemem rendesen, mert nem volt ilyesmiről szó. Vagyis volt róla szó, h menni kéne, de letettünk róla mert nem volt keret és előre láthatólag nem is lett volna rá esély, h meglegyen. Erre mint derült égből villám fasírt, közelgő névnap alkalmából az anyuja koncert jegyet pottyantott az ölünkbe. Szóval jah... meglepetés.~
És akkor válassz.~ Elég fontos lett volna Gushnak a tali, meg én is ráfanoltam a hétvégi pletyire, de a koncertet sem mondhatom le. *sóhaj* Tehát a kevésbé fontosat választottam. A koncertet. Írtam is Gushnak, h mi a helyzet. Reméltem, h megérti... hasonló helyzetben sztem ő is lemondta volna a talit, szóval gondoltam csak nem rág be miatta. (Mint utóbb kiderült, igencsak a szívére vette... Naccerű...)
Másnap... azaz ma délelőtt 11 körül Gergő jött is elrabolni engem. Átértünk, kajoltunk aztán egy idő után vhogy beszunyáltam. Már nem emlékszem teljesen. :'D A lényeg, h arra ébredtem, h Szandi hazaérkezett a kis barátnőivel, Boróval meg Pannával. Halloween party volt a suliban, szóval arra készülődtek. Panna nagyon cuki volt *-* Kis pók kisasszonyként.~ Igaz egyszerű volt, de nekem nagyon tetszett. ^^ Szandi zombi volt. Gergő sebeket festett rá, én meg megcsináltam a sminkjét, sztem egész jó lett ahhoz képest, h volt rá 10 percem. :'DDD Remélem neki is tetszett. ^^ Boró meg... hát ő... Boró volt. :( Ha jól emlékszem a szülei nem engedték meg neki, h részt vegyen a smink partyban. -.- Szerintem ez nagy baromság részükről, elvégre nem kis miss picsává avanzsált volna hanem csak egy ártatlan jelmezes ramazurin érezte volna jól magát... MINT A TÖBBI GYEREK. De én nem ők vagyok. Remélem jól érezte azért magát. ^^
.jpg)
Nem sokkal miután a lányok elmentek, mi is készülődni kezdtünk. Fél 7kor már kint voltunk a sportcsarnoknál, a sor hosszú volt, de szerencsések voltunk mert pont akkor indult meg, szóval viszonylag hamar bent voltunk. ^^ Eredetileg az ülő jegyeinket elcseréltük volna álló jegyekre, de Gergő elkövette azt a hibát, h 1. nem beszélte meg velem, 2. nem számított rá, h rosszul leszek :'DDD Szóval maradtak az ülőhelyek. Nagyon jó kis helyek voltak azok! ^^
És ha még nem volt elég meglepetés az számunkra, h kijutottunk a koncertre... ott volt az is, h a Skillet volt az előzenekar. *0* Wiiiiiii.~ nagyon jó volt. ^^ Tennék képet, de nem lettek valami jók.... csak nagy világos foltok. :/ Így csak egy banda képet virítok. :D
Ohh, majd elfelejtettem mondani... Még mikor helyezkedtek a népek, egy kis csaj ült nem messze tőlünk az előttünk lévő sorban. Egyedül volt, és (eskű elkezdtem aggódni érte :'DDD) kénytelen volt elcserélni valakivel a jegyét, mert külön helyre szóló jegyet kaptak az illetők... így mellém került.
Gondoltam jófej leszek, ne unatkozzon már. ^^
Szóval beszélgettem vele. Noéminak hívták, nagyon izgult és senki sem jött vele mert ő is kb csak az utolsó pillanatban szerzett jegyet. Kis szótlan, magának való, kedves lánykának tűnt. Nem tudom hány éves volt, nem kérdeztem. :/ De remélem jól érezte magát a társaságunkban. ^_____^
Noh, a Skilett után nem sokkal, kb 20 perc bevonult a NICKELBACK és pazar előadást vittek véghez.
"It's Fridaaaaaaay.~"
"Ohh, and Who am I? ... I'm Mrs. Lavigne."
"My wife's gonna fuckin' kill me!!"
Pár profi fotó:
Szóval jah, nekem bejött. 2x is megríkattak!!! Kapják beh! >.> Nagyon sokat nem szeretnék papolni a koncertről. Megvolt minden benne ami kellett. Nekem tetszett. Mondjuk nem tudom, melyik idiótának jutott eszébe kék tangát hajítani egy házas ember orra elé, de egészségére. Ilyenkor nem tudom mi járhat egy ember fejében... komolyan. No de, nem akarom többször ismételni magam. Jó volt.~
PONT. :D
Az az igazság, h lehúzzák őket a nagy kritikusok, de mint látjuk attól függetlenül, h "sablon banda" mégis telt házas koncertet adnak bárhol.
Tehát mégis csak jól csinálnak valamit, nem igaz?
:D
Miután hazaértünk, nem kellett nagyon sok idő ahhoz, h kifeküdjek.
Jó éjt!
2013. november 1., péntek
× Holtak, Holtak Everywhere ×
Már megint egy rakat idő telt el azóta, h írtam bármit is... Tehát... hol is kezdhetném?
Boldog Halottak napját...!!!?
Ehh... ez egy kicsit morbid, felejtsétek el. :'D
Szóval az utóbbi időben (ami már hónapok óta tart) befelé forduló, antiszoci kis gombóc vagyok. Csak akkor megyek emberek közé ha nagyon muszáj vagy ha épp felvillanyoz valami. Időm nagy részét otthon vagy Gergővel/nél töltöm. Nem kommunikálok sok humanoiddal, sőt a beszélgető partnereim létszáma ingadozó vagy inkább elenyésző. Ez nagy valószínűséggel abból is fakad, h én nagyon ritkán írok rá az emberekre, csak ha megakarok osztani valamit ééés az is tény, h ha rám írnak nem mindig van kedvem beszélgetni. Szóval... MEG-VAGYOK-LŐVE. :D
Na de ennyit erről...
Ma nagy valószínűséggel tolongás lesz a temetőkben. Az emberek özönleni fognak a sírokhoz, meglátogatni szeretteik maradványait. Sírnak, imádkoznak, emlékeznek, gyertyát gyújtanak. Nem voltam ott Mazu temetésén, és azóta sem látogattam meg a sírját... ahogy ma sem, holnap sem és azután sem fogom. Nem hiszem, h a nevét egy hideg kőtömbön akarom látni. Szerintem megérti... ahogy a nagyapámim is.
Boldog Halottak napját...!!!?
Ehh... ez egy kicsit morbid, felejtsétek el. :'D
Szóval az utóbbi időben (ami már hónapok óta tart) befelé forduló, antiszoci kis gombóc vagyok. Csak akkor megyek emberek közé ha nagyon muszáj vagy ha épp felvillanyoz valami. Időm nagy részét otthon vagy Gergővel/nél töltöm. Nem kommunikálok sok humanoiddal, sőt a beszélgető partnereim létszáma ingadozó vagy inkább elenyésző. Ez nagy valószínűséggel abból is fakad, h én nagyon ritkán írok rá az emberekre, csak ha megakarok osztani valamit ééés az is tény, h ha rám írnak nem mindig van kedvem beszélgetni. Szóval... MEG-VAGYOK-LŐVE. :D
Na de ennyit erről...
Ma nagy valószínűséggel tolongás lesz a temetőkben. Az emberek özönleni fognak a sírokhoz, meglátogatni szeretteik maradványait. Sírnak, imádkoznak, emlékeznek, gyertyát gyújtanak. Nem voltam ott Mazu temetésén, és azóta sem látogattam meg a sírját... ahogy ma sem, holnap sem és azután sem fogom. Nem hiszem, h a nevét egy hideg kőtömbön akarom látni. Szerintem megérti... ahogy a nagyapámim is.
2013. szeptember 3., kedd
× Köhöm bejelentés ×
Hüm hüm hüm...
Említettem már, h betelt az acc-om ugyanis acc-onként 10 karija lehet az embernek. Gergővel beszélgettünk, h mekkora fail már, h pont azok a karik Alliance-osok amiknek hasznát vehetném a Horde-ban. Szóval ma hajnalban gondoltam egyet, hiszen aludni úgysem tudtam és csináltam egy új acc.-ot ami már amúgy is fenyegetett a születésével.
Így hát a Hordám populációja 10-re nőtt. Azt a 4 castot amit Alliban csináltam, létrehoztam Hordában is, de az már kizárt dolog, h a Hordásaimat Alliba vigyem. -.- FÚJ.
Újoncok:
1. Tauren ♀ - Druid - lvl 1
2. Undead ♀ - Priest - lvl 1
3. Goblin ♀ - Warrior - lvl 1
4. Troll ♂ - Hunter - lvl 1
Tisztára bezsongtam. ._. Kíváncsi leszek mikor unom meg. O_O
Fo' Da Darkspear!
Fo' Da Darkspear!
2013. augusztus 20., kedd
× Röviden 39. ×
Boldog Szülinapot Nyunyóóó.~ ^^
Nos, elég unalmasnak ígérkezett a mai napom. Otthon punnyadás volt felírva jó nagy adag unalom csökkentő sorozat nézéssel. Eredetileg Gergőzés volt betervezve, de elég ramaty idő volt, és Marcizni és rég Marcizott, gondoltam tartanak egy fiús estét DE csöngött a telefon és közölve lett, h márpedig a rossz idő nem szegte kedvét, h velem töltse az estét. Tűzijátékra pont kiértünk volt LAST MINUTE-ban, de nemet mondtam... otthoon ülős talit akartam, aztán végül az lett, h felöltöztem és mikor újra megcsörrent a telóm fél 10 környékén kiszambáztam az ajtón.~
A tűzijáték már rég lecsengett, de mi így is jól éreztük magunkat, szóval felmentünk a várba. :3 Mindenhol vakító fényekbe botlottunk, szal túl sok időt nem töltöttünk a fal közelében, de azért pózerkedünk egy sort. XD
.jpg)
Körbe jártuk majdnem az egészet, nem volt sok látnivaló mert már pakoltak, és nem is olyan messze Ákos koncert volt. És akkor egy idegen mondat hagyta el a számat: Menjünk le, nézzük meg. Buli van.~ XDDDDD
I have nothin' to say.
Lifttel mentünk, gondoltunk jó ötlet... jah... nagyon... 200 forintba került fejenként, h kijussunk az épület annak a részén. -.- Nem csak a lifthasználat 200 de még a kijutás is? Hol élünk emberek? LoL. >.> 200 forint... pfff... na mind1, Ezen egy ideig morogtunk.
Lementünk a koncert színhelyére, bólogattunk egy sort, h ne lógjunk ki a tömegből... aztán tovább álltunk. Elindultunk hazafelé. Égtek a lábaim. o.o Határúton fagyoskodtam egy picit amíg a buszra vártunk, de kaptam ölelést szal sokkal elviselhetőbb volt. :P És köszönöm a cukrot. <3 Btw... nem hoztam haza az üveget. Remélem még nem dobtad ki szívem. ._.
Szóval jah, ilyen volt az idei Augusztus 20.-ám. (:
Nos, elég unalmasnak ígérkezett a mai napom. Otthon punnyadás volt felírva jó nagy adag unalom csökkentő sorozat nézéssel. Eredetileg Gergőzés volt betervezve, de elég ramaty idő volt, és Marcizni és rég Marcizott, gondoltam tartanak egy fiús estét DE csöngött a telefon és közölve lett, h márpedig a rossz idő nem szegte kedvét, h velem töltse az estét. Tűzijátékra pont kiértünk volt LAST MINUTE-ban, de nemet mondtam... otthoon ülős talit akartam, aztán végül az lett, h felöltöztem és mikor újra megcsörrent a telóm fél 10 környékén kiszambáztam az ajtón.~
A tűzijáték már rég lecsengett, de mi így is jól éreztük magunkat, szóval felmentünk a várba. :3 Mindenhol vakító fényekbe botlottunk, szal túl sok időt nem töltöttünk a fal közelében, de azért pózerkedünk egy sort. XD
.jpg)
Körbe jártuk majdnem az egészet, nem volt sok látnivaló mert már pakoltak, és nem is olyan messze Ákos koncert volt. És akkor egy idegen mondat hagyta el a számat: Menjünk le, nézzük meg. Buli van.~ XDDDDD
I have nothin' to say.
Lifttel mentünk, gondoltunk jó ötlet... jah... nagyon... 200 forintba került fejenként, h kijussunk az épület annak a részén. -.- Nem csak a lifthasználat 200 de még a kijutás is? Hol élünk emberek? LoL. >.> 200 forint... pfff... na mind1, Ezen egy ideig morogtunk.
Lementünk a koncert színhelyére, bólogattunk egy sort, h ne lógjunk ki a tömegből... aztán tovább álltunk. Elindultunk hazafelé. Égtek a lábaim. o.o Határúton fagyoskodtam egy picit amíg a buszra vártunk, de kaptam ölelést szal sokkal elviselhetőbb volt. :P És köszönöm a cukrot. <3 Btw... nem hoztam haza az üveget. Remélem még nem dobtad ki szívem. ._.
Szóval jah, ilyen volt az idei Augusztus 20.-ám. (:
2013. augusztus 1., csütörtök
× 3 év után ×
Hát halljátok igazi luxus ezzel a leányzóval találkozni! Nem is emlékszem a dátumra, h mikor találkoztunk utoljára. Délben találkoztunk volna ha nem kések negyed órát. >.> Pedig 9kor keltem.... tudtam, h nem lenne szabad visszaaludnom. My bad, my bad.
Na mind1, rögtön a tárgyra tértünk, szal kerestünk egy mosdót, aztán felmentünk a tetőre dumálni. Annyi mindent kellett bepótolnunk, h csak na. Szétpletyiztük a fejünket. *-* Isteni volt. ÉS kaptam egy csodás mesés ajándékot!!!
Nagyon szépen köszönöm!! :3
Végül ismét a tetőre vetődtünk és legnagyobb meglepetésemre Drachennel (+Anita) találtam magam szemben! (Mint utóbb kiderült, tavaly is ekkor találkoztunk szintén a tetőn, csak épp más társasággal :P) Most már négyen voltunk és odébb vonultunk mert ki nem állhattuk a "szomszédjainkat"... csupa SWAG Gay Guys and Duck Face Bitches csapat. ._.
Na mind1, rögtön a tárgyra tértünk, szal kerestünk egy mosdót, aztán felmentünk a tetőre dumálni. Annyi mindent kellett bepótolnunk, h csak na. Szétpletyiztük a fejünket. *-* Isteni volt. ÉS kaptam egy csodás mesés ajándékot!!!
 |
| Már tényleg 7 éve együtt !!!! *-* |
Mekizés után, elkísértünk pár francia túrista hölgyeményt a nagy mekibe. :'D Vicces volt angolul beszélni. XD Tökre élveztem. X3 Később Jiroval is találkoztunk meg a barátjával Jocóval. Ők is a városban voltak, mert Jiro szalagavató rucit próbált.~ Szal megleptük őket a szalonban. Jiro sokat változott, és nehéz szívvel tapasztaltam, h mennyire eltávolódtak a világaink. Jocó kapott pár szép szót tőlem, csak olyan Harusakat, Vivi jót nevetett rajtuk, legalább megnevettettem. :P De sztem Jocó nem értékelte a szabad szájúságomat... pedig még bocsánatot is kértem. Na mmind1. Jiro találkozott barátosnéjával Adrival, h mozizzanak.
Szóval mi tovább rottuk a köröket.~ C&A-ba is benéztünk, és megláttam egy csodás kockás sálat, de nálam sajnos nem volt pénz, h megvegyem. Mikor megláttam az árát akkor még jobban elkesernyedtem. ˇˇ De Vivi olyan cuki volt, h kikotorta az árát és a kezembe nyomta. Kemény 400 forintos sál *-* majdnem 2000-ről volt leértékelve. Nagyon örültem neki, de szégyeltem magam, mert hát ez milyen már. ˇˇ De legközelebb kamatostól visszafizetem neki! >.<
Végül ismét a tetőre vetődtünk és legnagyobb meglepetésemre Drachennel (+Anita) találtam magam szemben! (Mint utóbb kiderült, tavaly is ekkor találkoztunk szintén a tetőn, csak épp más társasággal :P) Most már négyen voltunk és odébb vonultunk mert ki nem állhattuk a "szomszédjainkat"... csupa SWAG Gay Guys and Duck Face Bitches csapat. ._.
Később Drachenéknek lépniük kellett, szal ismét kettesben maradtunk... szal.... pózerkedünk. X3 Végül megállapítottuk, h az ég világon semmit sem változtunk! O.O
Jiroék végeztek a mozival, szal visszamentünk az épületbe, kitalálni, h akkor hogyan tovább. Vivi már ment volna haza, de Jiro még vásárolgatni szeretett volna és Adri is ráért. Mivel Jiroval együtt ígérkeztek haza, így kénytelen volt a húgával maradni, nekem meg nem volt szívem ott hagyni unatkozni meg szenvedni. Gergőnek írtam, h csörögjön ha a Lehelen van és akkor ott találkozunk.
Már az első boltban kidöglöttünk Gushhal,
nem h még 4et végigjárjunk Jiroval. Végül ebből kidebb vita kerekedett Vivi meg az anyukája között, h mégis h képzeli, h a húga nélkül akar haza menni és mit szól hozzá a húga, h otthagyná. Végül Gush mégis egyedül indult haza... Jiro meg Adrival vásárolgathatott kedvére...
Mindennek ellenére én nagyon jól éreztem magam. *-* Köszönöm eut a szép napot Gush szívem.~ <3
Pár percen belül meg Gergőzés folyt a nap hátralevő részében.~ ^^
Már az első boltban kidöglöttünk Gushhal,
 |
| Ez egy nadrág... |
Mindennek ellenére én nagyon jól éreztem magam. *-* Köszönöm eut a szép napot Gush szívem.~ <3
Pár percen belül meg Gergőzés folyt a nap hátralevő részében.~ ^^
2013. július 18., csütörtök
× In da Zoo ×
Ma korán keltünk, és ahhoz képést, h későn/korán feküdtünk, nem voltunk teljesen zombik. Összekaptuk magunkat mind a hárman, és elmásztunk a pár utcával lentebb lakó nagyihoz, felvenni a 4. emberkét... azaz Dórit, Gergő másik hugiját. Késtünk pár szekundumot, asszem ez szóvá is lett téve, na de mind1.
Állatkertezés után, lángosoztunk. Kiültünk a városligetbe és elküldtük a kölyköket játszani a játszótérre: "Most elmész és játszol! És baromi jól fogod érezni magad!!!"
De most komolyan.... fanyarogva mentek a játszótérre játszani... pedig csak 12 illetve 9 évesek. O.o És... Fanyarogtak!!! o_o Szandi legalább 3x kérdezte meg, h mikor megyünk már mert ők fagyizni akarnak nem játszani. ._.
DAFUQ???
Hisztiztek, h játszaniuk kell... é-én nem vagyok képes ezt felfogni. O.o Nope sir, Me? Nope! Na mind1 végül fagyiztunk, és kiderült határ úttól fuvarunk lesz. Remek csak 30 percig kell kibírnunk a tömeget. Útközben eszméletlenül elkezdett fájni a fejem, majd szétszakadt, felrobbant és szúrt. Emellé meg jött az istentelen meleg is. Kezdtem úgy érezni magam mint a fentebbi rinocérosz...
Szóval sajna le kellett mondanunk látogatóba menést. Remélem Cerka nem sértődött meg. :S
Mikor betettük a házba a lábunkat, első dolgom volt lezuhanyozni, majd ágyba bújni. Fogalmam sincs mikor aludtam el, de éjfél körül ébredtem/ébredtünk.
Jó kis nap volt. *w* <3
Most már négyen gyalogoltunk a buszmegálló felé. Aztán metróztunk egy sort, ahol rendesen meglettünk bámulva. ._. Igazából nem is a rossz értelemben bámultak meg... inkább mosolyogva.... ami azért valljuk be néha.... ijesztőbb tud lenni. Fene tudja, na mind1.
Kis földalattira szálltunk és a Hősök teréig meg sem álltunk, majd szépen lesétáltunk az állatkertig. Soron kivül bejutottunk, mert hála Gergő-Dóri apukájának volt állatkerti belépőnk ami 2 felnőtt és 3 gyerekre szólt.~ Klassz dolog. ^^ Mint utóbb megtudtam, lett volna egy harmadik lányzó is, Dóri barátnője, de végül ő nem tudott eljönni. Őszintén szólva... valahol örülök ennek. Ez a kettő is nagy felelőség volt, de nagyon jól ment. :3 A lányok nagyon szófogadóak voltak, nem volt velük probléma amíg a nap végén be nem mentünk az ajándék boltba. Bár igazából nem volt olyan szörnyű mint amilyennek hangzik... meg is lepődtem. O.O Volt--- LÁMA PLÜSS!!!! *w* Kell!!! Na de pöppet előre haladtam a beszámolóval... Mondjuk... mit mondhatnék még?
Körbejártuk az egészet.~ A végére már mindenki unta RAJTAM KIVÜL -.-""" szal kénytelenek voltak végigszenvedni velem a zsiráfokat is! CÖHH!!!
És akkor most Pictures Time.~
 |
| Simogattam lajhárt *------* Akarok egy lajhárt! °^° |
 |
| Majom ház :P |
 |
| Tojáslakóóó.~ |
 |
| Cukim <3 *-* |
 |
| Sok láb között kis zsiráf <3 |
 |
| A kifejezés ami minden állat fején ott volt: Ölj meg, Öööölj meg! |
De most komolyan.... fanyarogva mentek a játszótérre játszani... pedig csak 12 illetve 9 évesek. O.o És... Fanyarogtak!!! o_o Szandi legalább 3x kérdezte meg, h mikor megyünk már mert ők fagyizni akarnak nem játszani. ._.
DAFUQ???
Hisztiztek, h játszaniuk kell... é-én nem vagyok képes ezt felfogni. O.o Nope sir, Me? Nope! Na mind1 végül fagyiztunk, és kiderült határ úttól fuvarunk lesz. Remek csak 30 percig kell kibírnunk a tömeget. Útközben eszméletlenül elkezdett fájni a fejem, majd szétszakadt, felrobbant és szúrt. Emellé meg jött az istentelen meleg is. Kezdtem úgy érezni magam mint a fentebbi rinocérosz...
Szóval sajna le kellett mondanunk látogatóba menést. Remélem Cerka nem sértődött meg. :S
Mikor betettük a házba a lábunkat, első dolgom volt lezuhanyozni, majd ágyba bújni. Fogalmam sincs mikor aludtam el, de éjfél körül ébredtem/ébredtünk.
Jó kis nap volt. *w* <3
2013. július 7., vasárnap
× Cápcáráp ×
Day 0. - Indulás előtt /szombat, június - 29./
Anyuék korán keltek, h elmenjenek bevásárolni és engem is fekriasztotta, h mire hazaérnek pakoljak össze az útra.Johh... rá 1 órára kimásztam az ágyból és összeszedtem a cókmókjaimat, meg kimostam az utra tervezett polóimat amiknek nem sikerült kimosodniuk maguktól.
Épp kiterítettem volna záradni mikor konkrétan anyámnak nyitottam ajtót. Később beközölték, h jó h összepakoltam mert a telekről vágunk neki a nagy útnak...
Fenomenális...
Fél 11kor már kint voltunk a telken... jaj de jó... kipakoltunk, én csináltam egy finbom salit, aztán elmentünk piacra venni pár dolgot. Kaptam titokzoknit... vagy inkább pipőzoknit. Mire visszaértünk Jancsi (apám unokaöccse) meg Enikő (felesége) a kapuban voltak. Már eléggé éhes voltam szal megtámadtam a salátámat, és nem 1x majdnem félrenyeltem. Ez még egymagában nem is érdekes story... inkább, h mi vagyis ki miatt fulladoztam. Enikő... hát én nem tudom eldönteni, h ez a nő tényleg buta vagy csak tetteti...
Vettünk 6 koszorút, h majd kivigyük a halottainkhoz a temetőkbe és ugyebár művirágokkal vannak díszítve. Nagyon élethűek ugyan, de azért mégiscsak érzed a különbséget ha letaperolod a szirmokat vagy bármi. meg hát anyámék se hülyék h egy ilyen hosszú utra élő virágokat vegyenek, pláné, h 3 különböző városba illetve 2 faluba kell szétosztani. (Y)
Na mind1 a lényeg, h a nőci megszólalt:
"Jaj de szépek.~ *taperolja az összeset* Kifogják ezek bírni az utat?" Anyu: Hát miért ne bírnák?
"Hát nem fognak elhervadni és megfonnyadni ebben a hőségben?"
Anyu: ... ezek művirágok.
"Jaaaaaaaa..."
Ez még oké... lehet nem érezte a különbséget franc tudja... de amikor megkínáltam a salátámból és megkérdezte, h raktam e bele krumplit is o__o
"Ja te tettél bele krumplit is? Mi ez a fehér?"
-Paprika...
"Jaaaaaaaaa..."
Később kiderült, h a feta sajtot nézte krumplinak... *cirip-cirip-cirip* hagyok időt feldolgozni. (megj.: Nem szőke.)
Na mind1 nekem ebből ennyi elég is volt bevonultam a szobába és internetet próbáltam kovácsolni magamnak, de sajnos nemm jött össze, szal inkább szunyáltam egyet. Mikor felkeltem Jancsiék már elmentek. Aztán apuval sikerült a mobil netet beállítanunk működő képesre, szal sikerült értesítenem Gergőt, h elkezdődött a büntetésem és megbíztam pár dologgal amiket elkéne végznie helyettem a nethiány idején.~
Day 1. - Utazás & Érkezés /vasárnap, június - 30./
Az utazás olyan volt mint máskor. Próbáltam az egészet átaludni. Az érkezés sem volt sokkal különbözőbb az eddigieknél. max annyi, h nagyanyám most visszatartotta a sírást, ami miatt később picit rosszul lett. -.-" Továbbá uzsgyi kisszoba és csatlakozás a szomszéd kávézó wi-fi-jére. Gergővel is tudtam beszélni kicsit meg Drachennel is. ^^ És mindkettejükre sikerült bepöccentem, mert levidékzték Kolozsvárt...
Őszintén szólva őrjöngtem... (ez már az 5. verzió ahol nem küldelek el titeket melegebb éghajlatra... legalábbis nyíltan nem.) de ezt honnan tudnák, ha csak mosolygok a fejükbe, és lenyelem a dolgokat elvárás szerint. (: Ha valamiről fingod sincs, legközelebb sztem jobb ha befogod. Rohadtul tudnék örülni neki ha nem "inteligens" magyarként működnétek, h csak a >&@#&{#&><#&@ Budapest város a többi meg vidék, pláné ha egy másik ország NAGYVÁROSÁRÓL beszélsz, különösképp ha az történetesen a szülővárosom. Jó lenne ha nem lennétek parasztok... Kösz.
Az sem jelent valami jót, h enyhe (ismételt) felfázással indítom ezt a csodás, és felemelő... látogató hetet.
Day 2. - Kolozsvár - Torda /hétfő, július - 1./
Semmi extra. Anyám felvert, h már megint keresztbe tettem neki azzal, h még mindig alszom délután 2kor. Jelezném, h kora reggel felkeltem, aztán itthon hagytak egyedül, és rohadtul nem volt mit csinálnom ezen kivül... De én vagyok a fasz. Ez természetes... Értesítettem Gergőt, h nem leszek elérhető a továbbiakban, és szeretném igénybe venni a megígért szolgáltatásait.
Elindultunk Szent Mihályra. Az egész út max 30 perc. Kutyáztam, kajáltam, beszélgettem, punnyadtam. Amig anyuék kimentek Kövendre a temetőbe, én addig animeztem meg letoltam 2 filmet: A gyerekek jól vannak; Tükröm, tükröm.
Este pedig elfoglaltam a szokásos alvóhelyem a konyhában. Animeztem és megnéztem az Engedj be c. filmet elalvás előtt.
Day 3. - Szent Mihály /kedd, július - 2./
Reggel átjöttek unokatesómék. Kb 2-3 éve nem láttam őket. Gyerkőc megnyúlt, ő is magasabb lesz mint én. A suliban ő a nagymenő... idén lesz 8.os és bérletet kéne neki szerezni a kórházba ahányszor összetöri magát bicajjal vagy anélkül :'D. Picit beképzelt, de hát na... a mai kölykök mint ilyenek...
De egész értelmes is egyben, hajnali 4ig fent voltunk, beszélgettünk mindenféléről és megnézettem vele a Paul-t meg 2 rész Attack on Titan-t. Klassz volt. (:
.jpg)
.jpg)
Jah.. jut eszembe...
Vacsoránál meg már épp azt hittem megúsztam... ˇˇ de nem... Mikor anyám eldicsekedett az ezüst karikagyűrűkkel hugocskájának, nem telt bele 10 perc a gratuláció után, h megkapjam a
"És te Timesz, mikorra tervezel férjhez menni?"
kérdést, amire az asztalnál ülök felkaptak a figyelmüket, és kb minden tekintet rám szegeződött.
"Ne csesszé ki velem. Mond, meg, h mikorra gyűjtsek pénzt. :DDD"
és mint egy mennyei hang szólalt meg Pali a háttérből.
"Haggyátok már békén."
KÖSZÖNÖM!!! XD
De, h ne hagyjam ki a legjobbat sem.. amire egyáltalán nem számítottam... Robi hajnalban megkérdezte, h akarok e gyereket, és mikor. .__.
Köpni nyelni nem tudtam... ._. ahogy most sem ._.
Day 4. - Agyfasz /szerda, július - 3./
Pali meg Csilla reggel elmentek dolgozni, Robit meg ott hagyták nálunk. Későn keltünk, és punnyadtak voltunk szinte egész nap. Este fele hazavittük Robit, és egy kis időt eltöltöttünk náluk is. Csak Csilla volt otthon, épp portalanított. Beszélgettünk, beszélgettünk egyszer csak arra lettem figyelmes, h jobban belemásznak családi dolgokba. Az a történet is előkerült amikor Gábriel megfertőzött bárányhimlővel suli kezdés előtt, és a nagyszüleim reakciója csak annyi volt, h Legalább átesek ezen is.
Meg az is amikor bejelentették, h ajándékozás lesz és minden unoka jelenjen meg és amíg a két unokaöcsém biciklit kapott én nézhettem, h örülnek neki. (:
És a másik nagy kedvencem, a 3 arany nyaklánc története.... amiből csodák nagy csodájára én ISMÉT kimaradtam, de senki sem hiszi el, h ÉN kibaszottul nem kaptam nagyszüleimtől arany nyakláncot soha a büdős életben. (:
Őszintén szólva Én nagyapám temetésén tudtam meg, h volt ilyen ajándékozás, mikor a két fiúnak ott lógott a nyakában, aztán még én voltam kérdőre vonva, h hol az enyém.
Hát kapjátok be. :'DDD
Szóval a lényeg, h előjött a nyaklánc story és nem hitték el nekem, h Én nem kaptam. Apám meg közölte, h ne hiszizzek már... Hát bazzmeg :'DDD
Mikor Pali hazaért akkor meg végképp elfajultak a dolgok.. hangosan megbeszéltek pár családi ügyet amik a háttérben fojtak, szal én Robival elvonultunk a kis szobába... Robi meg elmondta, h ugyan ő még akkor kicsi volt, de ő sem emlékszik arra, h én kaptam volna nyakláncot, és h nagyapámék elvileg azt eladták, mivel nem voltam ott ajándékozásnál. (Y)
Kicsit sem volt itt kivételezés a fiúkkal ugye? :'DDD
No mind1, apu szólt, h indulunk, szal elköszöntünk a rokonoktól és visszautaztunk Kolozsvárra. Jéééj... Húzhatnánk már haza...
Netet sem tudtam baszni egy órán keresztül, szal feladtam a harcot, ez is felbaszott minden felbaszott. Órákig nem tudtam elaludni, szal kénytelen voltam filmet nézni hajnalig... Lenyűgöző teremtmények. Pipa.
Day 5. - 25 éve történt /csütörtök, július - 4./
Anyuék 25 éves házassági évfordulója. <3
Korán keltem ahhoz képest, h milyen korán feküdtem. Hajatmostam, aztán vártuk anyuval, h apu hazaérjen és kimenjünk a piacra szétnézni. Egy órás nézelődés után BAROMIRA elment a kedvem az egésztől és mindent a hátam közepére kívántam. Meleg is volt, szal annyira nem csoda. Megvettem Gergő ajándékát meg vettem 2 fölsőt és egy táskát. Nekem a mai nap kb ebből állt. Hozzákezdtem a Lopott szavak-hoz de 20 perc múlva leállítottam. Nem azért mert szar volt hanem mert spórolnom kell a filmekkel... már csak 2 film van a gépen amit nem láttam, újra nézni meg majd csak Gergővel szeretnék 1-2öt... Bár lehet beadom a derekam és megnézem valamelyiket megint. ˇˇ A nap hátra levő része alvással, punnyadással telt. Apuék elmentek ismerősökhöz látogatóba, nekem ehhez nem volt kedvem szal itthon vergődtem net hiányban szenvedve.
Megvacsoráztam nagyanyámmal és kb ennyi :/ Végezetül megint nekiültem a Lopott szavak-nak. :/ Közben éjfél tájt hazajöttek anyámék is, szal kimentem és kérdőre vontam őket, h ilyen későn kell hazajönni? Még csak 25 évesek!! Vicces volt. XDDD
Day 6. - Ehh... /péntek, július - 5./
Felkeltem... tv-t néztünk anyuékkal... beszélgettünk erről-arról, elvették a vízet egy időre, szal felébredni nem tudtam teljesen. Aztán mindenki kiment a temetőbe. Én netet még mindig nem tudtam baszni, szal miután meguntam a tv-t, illustratorban csesztem vmit. Mikor hazaértek nyaggatni kezdtek, h menjek ebédelni... Nem mentem... Végül anyámék megint itthagytak nagyanyámékkal, mert nem volt kedvem velük menni Szék-re az ismerőseikkel. "A lányuk egy idős veled... 25 éves, jól kijönnétek." Szarom le baszki... így is nagyanyám tegnap beközölte, h hívjam fel általonosból a kis barátnőimet... -.- Mintha annyira kibaszottul tartanánk a kapcsolatot, és annyira rohadtul érdekelnének... Kösz nagyi (Y) Örülök, h nem intézkedett mert valszeg megint kínos órákat tölthettem volna a társaságukban mint legutóbb...
Emellett a vacsora egész kellemesen telt volna, ha nagyanyám nem beszél. Vagy legalább olyanmiről ami felé mutatok bármi érdeklődést... nem a volt ovis társamról aki az utcában lakik és egyetemre jár, fogorvosnak tanul és nagyanyám látta, h rollerrel járt be az órákra. Ó te jó ég!!! A szemtelen elkanászodott kölyök mindenit... *szemforgat*
Vagy ha például nem hozta volna fel, de leginkább nem gondolkodott volna el azon, h h is gúnyoltak általánosban... és nem nevetett volna rajta...
De az sem ártott volna ha nem kérdezi meg, h barátkozom e még Sztracsival... (nagybátyám kapásból le Sasha-zta... szal ennyit az AOT kari "fanolásáról") vagy, h járok e még abba a BOLOND klubba ahova bekell öltözni...
Véresre haraptam a szám...
Már csak egy katasztrófa film volt a gépen... semmi kedvem sem volt hozzá, de az is jobb mint a semmi elalvás előtt...
Haza akarok már menni...
Day 7. - Long day /szombat, július - 6./
Arra ébredtem, h anyuék hazajöttek, de nem maradtak sokáig mert menni kellett Dej-re. Vitték nagyanyám meg nagybátyám is szal egyedül maradtam itthon megint. Dej-ről Besztercére mentek a temetőbe. Hmmm... Kolozsvár (nagyapám) - Szent Mihály (nagyapám) - Kövend (anyám nagyszülei) - Dej (apu nénikéje) - Beszterce (apu LB-je). Asszem ezzel le is tudták a temetős köröket. :/
No... Vidámabb téma: Zenei újdonságok... Nekem.~ Köszönöm Kiss Tv. Egésznap tv-t néztem vagy vergődtem. :'D Am rohadt vicces, h egyes vieoklippek tele vannak reklámokkal. :'DDD
Öhm... szal nagyon tartalmas napom volt... *szemforgat* Legalábbis ezt hittem más nem lesz...
Hazajöttek a vándorok, rendesen megpakolva Rózsi nénja cuccaival. Legalábbis a töredékével, amit keresztanyámék nem tettek zsebre még mielőtt apuék odaértek volna. Előkerültek képek, amiket apu, nagyi meg nagybátyám a konyhában nézegettek amig anyu kint pakolt. :'D
Rossz ötlet volt nézegetni azt a kép halmot... Az egyiken megláttam nagyapámat... Elbőgtem magam... párszor... :'DDD Életemben 1x álmodtam vele (nem is olyan rég... kb 2-3 hete), és az is ijesztő volt. ˇˇ
Aztán vacsora féle ebédnél, nagyanyám elkezte basztatni anyámat, h ne kavarja meg a levest mikor tesz mert a galuskák "széttörnek" aztán apámnak meg az volt a baja, h ha már kavarja akkor ne balról jobbra hanem jobbról balra... >.> Itt anyám beközölte, h akkor őt hagyják békén, és ne kérjék meg ha szarul csinálja. Johh... elhívtam tőlük, h segítsen pezsgős poharakat keríteni, csak h ne legyen nagyobb vita. Mikor vissza mentünk, arra számítottam, h meg lesz szólva, h rossz pohár lett hozva, de végül nem... de nagyanyám így is tett egy galuskás megjegyzést amit nem hagytam annyiban, és lekiabáltam mindkettejüket, h most már jó lenne abbahagyni anyám basztatását. >.> Kicsit meglepődtek, de nem szóltak semmit. Még apám sem hurrogott le, h h beszélek. ._.
A kajálás békében telt. Felzabálták a salátámat.~ *-* Aztán kiültünk az udvarra beszélgetni. A téma hivatalosan is holtvágányra került. Csak halottakról volt szó, h ki hogy és ki volt mellette a halálánál. Természetesen nagyapám halála is napirendre került...
Mesélés az én szemszögemből.: Szóval... olyan 5 éves lehettem, de ezt sosem fogom elfelejteni. Előző nap nagyapámmal aludtam. Reggel pedig mikor felkeltem nagyon kellett pisilnem és szóltam neki, h ki kell mennem, de nem mondott semmit és nem is mozdult. Átmásztam rajta és kiszaladtam a konyhába. Nagyanyám épp készülődött valahova, talán kenyeret venni,de az is lehet, h csak mosogatott (erre nem emlékszem pontosan), és mondtam neki, h tata nem válaszol. Asszem elsőre nem fogta fel mit mondok. Mondtam neki, h szóltam tatának, h pisilnem kell, de nem válaszolt és nem is mozdult. "A tata nem mozdul... !!!"
Erre nagyanyám bement tatához és szólongatta "Gyurka... Gyurka Rosszul vagy?..." de nem reagált. Legalábbis én nem láttam, h reagált volna. Jött a mentő... beállt az udvarra... tatát elvitték...
Nagyapám nem jött haza a kórházból... többre nem emlékszem.
Most először voltam képes figyelni a részletekre, amik a kórházban történtek. Eddig leragadtam annál, h na már megint ez a téma és tata már nincs...
A kórházban áramszünet is volt és leállt a gép amin nagyapám volt... nem siettek rendbehozni a dolgokat... nem tettek meg mindent, h megmentsék. (Mellettem amúgy még csak kómában volt.) Nagyapám 3 inzulint, és egy áramszünetet kapott...
Köszönjük egészségügy.
Ezután, segítettem anyunak mosogatni éééééééés ennyi.
Holnap reggel megyünk haza.~ *-*
Day 8. - Irány haza.~ /vasárnap, július - 7./
Ma korábban keltem mint bárki és azon aggódtam, h anyámék nem kelnek fel 10 előtt. XD Aztán mégis megébredtek... fél 10kor. >.> Phö.~ Na mind1 a lényeg, h felkeltek. Mivel hajnalban hajatmostam mert nem tudtam aludni és pont annyi meleg víz maradt, így a hajammal sok gondom nem volt, szal hozzáfogtam a pakolásnak. Pakolás után még tettünk egy kört a piacon, hátha látunk még valamit ami tetszik és nem akarjuk otthagyni. :P Végül csak felvágottat vettünk. ^^
Nagyanyám szokás szerint időhúzásképp, mielőtt elmentünk volna a piacra elkezdte főzni az ebédet. Ehh... ezt mindig be játssza, addig sem indulunk el. Mind1 finom volt. (: Dél előtt 10 perccel el is indultunk. :'DDD Meglepő módon nem volt sírás-rívás.
Útközben megálltunk egy kerti szobrokat áruló házikónál és vettünk... pár cuccot. XD Jó, h csak a kaparó kutyáért mentünk eredetileg. :'D Majd lesz róluk kép. (:
Határ.~
Bla bla bla...
És itthon vagyunk. :3
Gergő Topic
For more information ask on Skype or FaceBook :P
Tüüüdüüüüü.~
Anyuék korán keltek, h elmenjenek bevásárolni és engem is fekriasztotta, h mire hazaérnek pakoljak össze az útra.Johh... rá 1 órára kimásztam az ágyból és összeszedtem a cókmókjaimat, meg kimostam az utra tervezett polóimat amiknek nem sikerült kimosodniuk maguktól.
Épp kiterítettem volna záradni mikor konkrétan anyámnak nyitottam ajtót. Később beközölték, h jó h összepakoltam mert a telekről vágunk neki a nagy útnak...
Fenomenális...
Fél 11kor már kint voltunk a telken... jaj de jó... kipakoltunk, én csináltam egy finbom salit, aztán elmentünk piacra venni pár dolgot. Kaptam titokzoknit... vagy inkább pipőzoknit. Mire visszaértünk Jancsi (apám unokaöccse) meg Enikő (felesége) a kapuban voltak. Már eléggé éhes voltam szal megtámadtam a salátámat, és nem 1x majdnem félrenyeltem. Ez még egymagában nem is érdekes story... inkább, h mi vagyis ki miatt fulladoztam. Enikő... hát én nem tudom eldönteni, h ez a nő tényleg buta vagy csak tetteti...
Vettünk 6 koszorút, h majd kivigyük a halottainkhoz a temetőkbe és ugyebár művirágokkal vannak díszítve. Nagyon élethűek ugyan, de azért mégiscsak érzed a különbséget ha letaperolod a szirmokat vagy bármi. meg hát anyámék se hülyék h egy ilyen hosszú utra élő virágokat vegyenek, pláné, h 3 különböző városba illetve 2 faluba kell szétosztani. (Y)
Na mind1 a lényeg, h a nőci megszólalt:
"Jaj de szépek.~ *taperolja az összeset* Kifogják ezek bírni az utat?" Anyu: Hát miért ne bírnák?
"Hát nem fognak elhervadni és megfonnyadni ebben a hőségben?"
Anyu: ... ezek művirágok.
"Jaaaaaaaa..."
Ez még oké... lehet nem érezte a különbséget franc tudja... de amikor megkínáltam a salátámból és megkérdezte, h raktam e bele krumplit is o__o
"Ja te tettél bele krumplit is? Mi ez a fehér?"
-Paprika...
"Jaaaaaaaaa..."
Később kiderült, h a feta sajtot nézte krumplinak... *cirip-cirip-cirip* hagyok időt feldolgozni. (megj.: Nem szőke.)
Na mind1 nekem ebből ennyi elég is volt bevonultam a szobába és internetet próbáltam kovácsolni magamnak, de sajnos nemm jött össze, szal inkább szunyáltam egyet. Mikor felkeltem Jancsiék már elmentek. Aztán apuval sikerült a mobil netet beállítanunk működő képesre, szal sikerült értesítenem Gergőt, h elkezdődött a büntetésem és megbíztam pár dologgal amiket elkéne végznie helyettem a nethiány idején.~
Day 1. - Utazás & Érkezés /vasárnap, június - 30./
Az utazás olyan volt mint máskor. Próbáltam az egészet átaludni. Az érkezés sem volt sokkal különbözőbb az eddigieknél. max annyi, h nagyanyám most visszatartotta a sírást, ami miatt később picit rosszul lett. -.-" Továbbá uzsgyi kisszoba és csatlakozás a szomszéd kávézó wi-fi-jére. Gergővel is tudtam beszélni kicsit meg Drachennel is. ^^ És mindkettejükre sikerült bepöccentem, mert levidékzték Kolozsvárt...
Őszintén szólva őrjöngtem... (ez már az 5. verzió ahol nem küldelek el titeket melegebb éghajlatra... legalábbis nyíltan nem.) de ezt honnan tudnák, ha csak mosolygok a fejükbe, és lenyelem a dolgokat elvárás szerint. (: Ha valamiről fingod sincs, legközelebb sztem jobb ha befogod. Rohadtul tudnék örülni neki ha nem "inteligens" magyarként működnétek, h csak a >&@#&{#&><#&@ Budapest város a többi meg vidék, pláné ha egy másik ország NAGYVÁROSÁRÓL beszélsz, különösképp ha az történetesen a szülővárosom. Jó lenne ha nem lennétek parasztok... Kösz.
Az sem jelent valami jót, h enyhe (ismételt) felfázással indítom ezt a csodás, és felemelő... látogató hetet.
Day 2. - Kolozsvár - Torda /hétfő, július - 1./
Semmi extra. Anyám felvert, h már megint keresztbe tettem neki azzal, h még mindig alszom délután 2kor. Jelezném, h kora reggel felkeltem, aztán itthon hagytak egyedül, és rohadtul nem volt mit csinálnom ezen kivül... De én vagyok a fasz. Ez természetes... Értesítettem Gergőt, h nem leszek elérhető a továbbiakban, és szeretném igénybe venni a megígért szolgáltatásait.
Elindultunk Szent Mihályra. Az egész út max 30 perc. Kutyáztam, kajáltam, beszélgettem, punnyadtam. Amig anyuék kimentek Kövendre a temetőbe, én addig animeztem meg letoltam 2 filmet: A gyerekek jól vannak; Tükröm, tükröm.
Este pedig elfoglaltam a szokásos alvóhelyem a konyhában. Animeztem és megnéztem az Engedj be c. filmet elalvás előtt.
Day 3. - Szent Mihály /kedd, július - 2./
Reggel átjöttek unokatesómék. Kb 2-3 éve nem láttam őket. Gyerkőc megnyúlt, ő is magasabb lesz mint én. A suliban ő a nagymenő... idén lesz 8.os és bérletet kéne neki szerezni a kórházba ahányszor összetöri magát bicajjal vagy anélkül :'D. Picit beképzelt, de hát na... a mai kölykök mint ilyenek...
De egész értelmes is egyben, hajnali 4ig fent voltunk, beszélgettünk mindenféléről és megnézettem vele a Paul-t meg 2 rész Attack on Titan-t. Klassz volt. (:
.jpg)
.jpg)
Jah.. jut eszembe...
Vacsoránál meg már épp azt hittem megúsztam... ˇˇ de nem... Mikor anyám eldicsekedett az ezüst karikagyűrűkkel hugocskájának, nem telt bele 10 perc a gratuláció után, h megkapjam a
"És te Timesz, mikorra tervezel férjhez menni?"
kérdést, amire az asztalnál ülök felkaptak a figyelmüket, és kb minden tekintet rám szegeződött.
"Ne csesszé ki velem. Mond, meg, h mikorra gyűjtsek pénzt. :DDD"
és mint egy mennyei hang szólalt meg Pali a háttérből.
"Haggyátok már békén."
KÖSZÖNÖM!!! XD
De, h ne hagyjam ki a legjobbat sem.. amire egyáltalán nem számítottam... Robi hajnalban megkérdezte, h akarok e gyereket, és mikor. .__.
Köpni nyelni nem tudtam... ._. ahogy most sem ._.
Day 4. - Agyfasz /szerda, július - 3./
Pali meg Csilla reggel elmentek dolgozni, Robit meg ott hagyták nálunk. Későn keltünk, és punnyadtak voltunk szinte egész nap. Este fele hazavittük Robit, és egy kis időt eltöltöttünk náluk is. Csak Csilla volt otthon, épp portalanított. Beszélgettünk, beszélgettünk egyszer csak arra lettem figyelmes, h jobban belemásznak családi dolgokba. Az a történet is előkerült amikor Gábriel megfertőzött bárányhimlővel suli kezdés előtt, és a nagyszüleim reakciója csak annyi volt, h Legalább átesek ezen is.
Meg az is amikor bejelentették, h ajándékozás lesz és minden unoka jelenjen meg és amíg a két unokaöcsém biciklit kapott én nézhettem, h örülnek neki. (:
És a másik nagy kedvencem, a 3 arany nyaklánc története.... amiből csodák nagy csodájára én ISMÉT kimaradtam, de senki sem hiszi el, h ÉN kibaszottul nem kaptam nagyszüleimtől arany nyakláncot soha a büdős életben. (:
Őszintén szólva Én nagyapám temetésén tudtam meg, h volt ilyen ajándékozás, mikor a két fiúnak ott lógott a nyakában, aztán még én voltam kérdőre vonva, h hol az enyém.
Hát kapjátok be. :'DDD
Szóval a lényeg, h előjött a nyaklánc story és nem hitték el nekem, h Én nem kaptam. Apám meg közölte, h ne hiszizzek már... Hát bazzmeg :'DDD
Mikor Pali hazaért akkor meg végképp elfajultak a dolgok.. hangosan megbeszéltek pár családi ügyet amik a háttérben fojtak, szal én Robival elvonultunk a kis szobába... Robi meg elmondta, h ugyan ő még akkor kicsi volt, de ő sem emlékszik arra, h én kaptam volna nyakláncot, és h nagyapámék elvileg azt eladták, mivel nem voltam ott ajándékozásnál. (Y)
Kicsit sem volt itt kivételezés a fiúkkal ugye? :'DDD
No mind1, apu szólt, h indulunk, szal elköszöntünk a rokonoktól és visszautaztunk Kolozsvárra. Jéééj... Húzhatnánk már haza...
Netet sem tudtam baszni egy órán keresztül, szal feladtam a harcot, ez is felbaszott minden felbaszott. Órákig nem tudtam elaludni, szal kénytelen voltam filmet nézni hajnalig... Lenyűgöző teremtmények. Pipa.
Day 5. - 25 éve történt /csütörtök, július - 4./
Anyuék 25 éves házassági évfordulója. <3
Korán keltem ahhoz képest, h milyen korán feküdtem. Hajatmostam, aztán vártuk anyuval, h apu hazaérjen és kimenjünk a piacra szétnézni. Egy órás nézelődés után BAROMIRA elment a kedvem az egésztől és mindent a hátam közepére kívántam. Meleg is volt, szal annyira nem csoda. Megvettem Gergő ajándékát meg vettem 2 fölsőt és egy táskát. Nekem a mai nap kb ebből állt. Hozzákezdtem a Lopott szavak-hoz de 20 perc múlva leállítottam. Nem azért mert szar volt hanem mert spórolnom kell a filmekkel... már csak 2 film van a gépen amit nem láttam, újra nézni meg majd csak Gergővel szeretnék 1-2öt... Bár lehet beadom a derekam és megnézem valamelyiket megint. ˇˇ A nap hátra levő része alvással, punnyadással telt. Apuék elmentek ismerősökhöz látogatóba, nekem ehhez nem volt kedvem szal itthon vergődtem net hiányban szenvedve.
Megvacsoráztam nagyanyámmal és kb ennyi :/ Végezetül megint nekiültem a Lopott szavak-nak. :/ Közben éjfél tájt hazajöttek anyámék is, szal kimentem és kérdőre vontam őket, h ilyen későn kell hazajönni? Még csak 25 évesek!! Vicces volt. XDDD
Day 6. - Ehh... /péntek, július - 5./
Felkeltem... tv-t néztünk anyuékkal... beszélgettünk erről-arról, elvették a vízet egy időre, szal felébredni nem tudtam teljesen. Aztán mindenki kiment a temetőbe. Én netet még mindig nem tudtam baszni, szal miután meguntam a tv-t, illustratorban csesztem vmit. Mikor hazaértek nyaggatni kezdtek, h menjek ebédelni... Nem mentem... Végül anyámék megint itthagytak nagyanyámékkal, mert nem volt kedvem velük menni Szék-re az ismerőseikkel. "A lányuk egy idős veled... 25 éves, jól kijönnétek." Szarom le baszki... így is nagyanyám tegnap beközölte, h hívjam fel általonosból a kis barátnőimet... -.- Mintha annyira kibaszottul tartanánk a kapcsolatot, és annyira rohadtul érdekelnének... Kösz nagyi (Y) Örülök, h nem intézkedett mert valszeg megint kínos órákat tölthettem volna a társaságukban mint legutóbb...
Emellett a vacsora egész kellemesen telt volna, ha nagyanyám nem beszél. Vagy legalább olyanmiről ami felé mutatok bármi érdeklődést... nem a volt ovis társamról aki az utcában lakik és egyetemre jár, fogorvosnak tanul és nagyanyám látta, h rollerrel járt be az órákra. Ó te jó ég!!! A szemtelen elkanászodott kölyök mindenit... *szemforgat*
Vagy ha például nem hozta volna fel, de leginkább nem gondolkodott volna el azon, h h is gúnyoltak általánosban... és nem nevetett volna rajta...
De az sem ártott volna ha nem kérdezi meg, h barátkozom e még Sztracsival... (nagybátyám kapásból le Sasha-zta... szal ennyit az AOT kari "fanolásáról") vagy, h járok e még abba a BOLOND klubba ahova bekell öltözni...
Véresre haraptam a szám...
Már csak egy katasztrófa film volt a gépen... semmi kedvem sem volt hozzá, de az is jobb mint a semmi elalvás előtt...
Haza akarok már menni...
Day 7. - Long day /szombat, július - 6./
Arra ébredtem, h anyuék hazajöttek, de nem maradtak sokáig mert menni kellett Dej-re. Vitték nagyanyám meg nagybátyám is szal egyedül maradtam itthon megint. Dej-ről Besztercére mentek a temetőbe. Hmmm... Kolozsvár (nagyapám) - Szent Mihály (nagyapám) - Kövend (anyám nagyszülei) - Dej (apu nénikéje) - Beszterce (apu LB-je). Asszem ezzel le is tudták a temetős köröket. :/
No... Vidámabb téma: Zenei újdonságok... Nekem.~ Köszönöm Kiss Tv. Egésznap tv-t néztem vagy vergődtem. :'D Am rohadt vicces, h egyes vieoklippek tele vannak reklámokkal. :'DDD
Voltaj - Pic Pic
Alex Velea - E marfa tare
Cortes feat. Connect-R - Vedeta mea
Matteo - Amandoi
J Balvin - Tranquilla
Oreo reklám XD
/románul csak 1 vidi volt, és az sem rendesen >.>/
Szerintem qva vicces. XD
Öhm... szal nagyon tartalmas napom volt... *szemforgat* Legalábbis ezt hittem más nem lesz...
Hazajöttek a vándorok, rendesen megpakolva Rózsi nénja cuccaival. Legalábbis a töredékével, amit keresztanyámék nem tettek zsebre még mielőtt apuék odaértek volna. Előkerültek képek, amiket apu, nagyi meg nagybátyám a konyhában nézegettek amig anyu kint pakolt. :'D
Rossz ötlet volt nézegetni azt a kép halmot... Az egyiken megláttam nagyapámat... Elbőgtem magam... párszor... :'DDD Életemben 1x álmodtam vele (nem is olyan rég... kb 2-3 hete), és az is ijesztő volt. ˇˇ
Aztán vacsora féle ebédnél, nagyanyám elkezte basztatni anyámat, h ne kavarja meg a levest mikor tesz mert a galuskák "széttörnek" aztán apámnak meg az volt a baja, h ha már kavarja akkor ne balról jobbra hanem jobbról balra... >.> Itt anyám beközölte, h akkor őt hagyják békén, és ne kérjék meg ha szarul csinálja. Johh... elhívtam tőlük, h segítsen pezsgős poharakat keríteni, csak h ne legyen nagyobb vita. Mikor vissza mentünk, arra számítottam, h meg lesz szólva, h rossz pohár lett hozva, de végül nem... de nagyanyám így is tett egy galuskás megjegyzést amit nem hagytam annyiban, és lekiabáltam mindkettejüket, h most már jó lenne abbahagyni anyám basztatását. >.> Kicsit meglepődtek, de nem szóltak semmit. Még apám sem hurrogott le, h h beszélek. ._.
A kajálás békében telt. Felzabálták a salátámat.~ *-* Aztán kiültünk az udvarra beszélgetni. A téma hivatalosan is holtvágányra került. Csak halottakról volt szó, h ki hogy és ki volt mellette a halálánál. Természetesen nagyapám halála is napirendre került...
Mesélés az én szemszögemből.: Szóval... olyan 5 éves lehettem, de ezt sosem fogom elfelejteni. Előző nap nagyapámmal aludtam. Reggel pedig mikor felkeltem nagyon kellett pisilnem és szóltam neki, h ki kell mennem, de nem mondott semmit és nem is mozdult. Átmásztam rajta és kiszaladtam a konyhába. Nagyanyám épp készülődött valahova, talán kenyeret venni,de az is lehet, h csak mosogatott (erre nem emlékszem pontosan), és mondtam neki, h tata nem válaszol. Asszem elsőre nem fogta fel mit mondok. Mondtam neki, h szóltam tatának, h pisilnem kell, de nem válaszolt és nem is mozdult. "A tata nem mozdul... !!!"
Erre nagyanyám bement tatához és szólongatta "Gyurka... Gyurka Rosszul vagy?..." de nem reagált. Legalábbis én nem láttam, h reagált volna. Jött a mentő... beállt az udvarra... tatát elvitték...
Nagyapám nem jött haza a kórházból... többre nem emlékszem.
Most először voltam képes figyelni a részletekre, amik a kórházban történtek. Eddig leragadtam annál, h na már megint ez a téma és tata már nincs...
A kórházban áramszünet is volt és leállt a gép amin nagyapám volt... nem siettek rendbehozni a dolgokat... nem tettek meg mindent, h megmentsék. (Mellettem amúgy még csak kómában volt.) Nagyapám 3 inzulint, és egy áramszünetet kapott...
Köszönjük egészségügy.
Ezután, segítettem anyunak mosogatni éééééééés ennyi.
Holnap reggel megyünk haza.~ *-*
Day 8. - Irány haza.~ /vasárnap, július - 7./
Ma korábban keltem mint bárki és azon aggódtam, h anyámék nem kelnek fel 10 előtt. XD Aztán mégis megébredtek... fél 10kor. >.> Phö.~ Na mind1 a lényeg, h felkeltek. Mivel hajnalban hajatmostam mert nem tudtam aludni és pont annyi meleg víz maradt, így a hajammal sok gondom nem volt, szal hozzáfogtam a pakolásnak. Pakolás után még tettünk egy kört a piacon, hátha látunk még valamit ami tetszik és nem akarjuk otthagyni. :P Végül csak felvágottat vettünk. ^^
Nagyanyám szokás szerint időhúzásképp, mielőtt elmentünk volna a piacra elkezdte főzni az ebédet. Ehh... ezt mindig be játssza, addig sem indulunk el. Mind1 finom volt. (: Dél előtt 10 perccel el is indultunk. :'DDD Meglepő módon nem volt sírás-rívás.
Útközben megálltunk egy kerti szobrokat áruló házikónál és vettünk... pár cuccot. XD Jó, h csak a kaparó kutyáért mentünk eredetileg. :'D Majd lesz róluk kép. (:
Határ.~
Bla bla bla...
És itthon vagyunk. :3
Gergő Topic
For more information ask on Skype or FaceBook :P
Tüüüdüüüüü.~
2013. június 27., csütörtök
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)