Ma Yuhi reggel átjött, h elkísérjen dokihoz, mert az egész hétvégét fekve töltöttem, teázva, vizes ronggyal a fejemen, zsepi hegyek között. Igazából jól tettük, h nem mentünk azonnal mivel csak az aszisztens volt bent 2től 3ig és a dokinő csak holnap rendel 10től 12ig. Legalább ezt megtudtuk.
A nap hátralevő része kissé sírosra alakult (később jobb lett). Beszéltünk pár kényes dologról és természetesen kifakadtam.
Nem titok, h Yuhi sok mindent elcseszett és tény, h nem kéne azzal foglalkoznom, h kivel mit csinált amíg nem voltunk együtt, de egyszerűen kibaszta nálam a biztosítékot. :((( Borzasztóan bánt. Rettenetesen. :(
Emellett viszont bizakodó vagyok... remélem, h nem kattan meg még1x... de azért félek, h mi van ha mégis. :( Azt mondja nem fog és jól átgondolta a dolgokat és tudja, h hibázott és szeret... de én borzasztóan félek még egy csalódástól. Mondtam neki, h gondolja át még 1x jól a dolgokat és, h többször képtelen vagyok neki megbocsátani. Remélem tisztában van azzal, h mit csinál és komolyan gondolja most már a dolgainkat...
Szeretem Szutyuszt szóval... nem tudom, h leszek képes elviselni ha megint pofára ejt. :'( És tök szar... mert most itt bőgök azon, h szeretem ... :')
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése