Összejöttünk.~
"Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves az arca, elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk."
Szakítottunk.
"Te kurvára nem vágod mi az, hogy érzelem. Neked minden ringyó tetszeleg. Adod nekem, hogy szeretsz, miközben más lányt etetsz. Szerettelek teljes szívemből, de már csak egy múló emlék vagy az életemből..."
Átmenet.
"Csak te hiányzol változatlanul, végérvényesen, mert még mindig szeretlek és ez a folytonosság csak megerősít érzelmemben."
"Hallgatom a csendet, de tudom hogy nem válaszolsz. Ha elalszok éjszaka, álmaimban átkarolsz."
"Szeretem, de letagadom. Eldobott, ezt is tudom. Hiányzik, de nem akarom. Az idő csak fut, már csak néha-néha, de eszembe jut. Fájdalma már éppen homályba merül, erre Ő ismét előkerül."
"A döntések, amiket ma meghozol, hatással vannak a holnapodra... Úgyhogy óvatosan dönts, mert az életben nem tudod kitörölni a történteket... itt ugyanis kihagyták a Delete gombot..."
Összejöttünk.~
"Csak bámultam rá, ahogy ott fekszik, és annak ellenére, hogy tudtam, milyen régóta és mennyire szeretem, és hogy zúzott szét és tett tönkre mindent, amit értékesnek és valóságosnak tartottam, és hogyan vette el tőlem az egészet anélkül, hogy bármi beleszólást engedett volna a dologba... - ...ennek ellenére, és tudván, mennyire nemtörődöm módon bánt velünk és az életünkkel, amikor fel kellet volna háborodnom, és dühösnek kellet volna lennem, nem láttam mást, mint hogy ott fekszik, és halkan lélegzik."
"Érdekes mikor annyira szeretsz valakit, hogy mindent megteszel érte. Elhagyod a büszkeséged, mert futsz utána. Az önbizalmad, mert úgy érzed sose tetszel neki. Az önbecsülésed mert hagyod magad a porig alázni, és mikor kinyílik a szemed, észreveszed, hogy ez így nem jó. Nehéz helyzet! Mert akármit csinál, vagy nem csinál, teljesen mindegy, szereted..."
"A hiány olyan, mint egy sajgó pont a szívemben. Sokkal jobb érzés, mint amikor dühös voltam rá, vagy ami még rosszabb, amikor nem engedtem, hogy bármit is érezzek iránta. A hiánya az jelzi, hogy szeretem."
"Tudom, milyen érzés az, hogy mintha ott sem lennél, amíg ő rád nem néz, meg nem érint, vagy nem süt el egy viccet a károdra... Csak hogy mindenki lássa, hogy vele vagy, az övé vagy."
Szakítottunk.
"Félre értelmezted a feladatot... Az, hogy játszd az életet, nem azt jelenti, hogy baszd át szeretteidet!"
"Baby, én nem csak, hogy hagylak menni. Kérlek, hogy takarodj el, ennyi!"
"Ha szeretsz valakit, ne engedd el anélkül, hogy ezt tudatnád vele!"
Most.
"Tudom, nem csak a te hibád. Ami volt az elmúlt már. Belátom én is hibáztam, mert elhittem, velem akarsz lenni... senki mással!"
"Ha neked így jó..., nekem meg főleg! Magamnak suttogom... -Többet néztem ki belőled!"
"Sokszor gondolkozunk, hogy miért épp most, miért épp ő, miért épp itt, miért épp így... Ne a választ keresd, csak éld át a jelent! Ne kutasd a múltat! Ne tervezd a jövőt, mert az Élet úgyis csak csalfa cseleket sző!"
Nem hiszem, h magyarázatra szorulnak ezek a hangok, betűk, szavak, s mondatok.
.jpg)
