Wow.
3 éve már, hogy egy szót se írtam ide? Úgy néz ki...
...
...
...
Kicsit zavarban is vagyok, főleg mert végre ide találok és máris csak kiönteném a szívem mélyén poshadó sötétséget. Pedig azért illene előbb valami jót is írogatni, nem lehet, hogy csak a szar van. nem igaz? ^^
*megrázza magát*
Huh...
Akkor... kezdjük.
MELÓ
2016 július 18.-án hivatalosan is a Nyugdíjfolyosító 20 emeletes szürke dobozába kerültem iratkezelőként. Igen. A kormány embere lettem! November elsejéig dolgoztam a 13. emeleten, ugyanis ... nos ... volt kinek a szemét szúrtam sok dologgal. Pl. Fiatal vagyok, nem vagyok anya és még szemtelen is vagyok mindennek a tetejében. Nyilván szemtelenség ha az ember nem hódol be, nem ért egyet, csípi a szemét az igazságtalanság ÉS MEGVÉDI MAGÁT!
De kezdjük az elején.
Először is... konkrétan egy hetem volt betanulni mert a kolegina szabira ment. :'DDD Oké. Túléltem. Visszajött egy hétre, aztán elment megint szabira ezúttal két hétre. :'DDD Fenomenlis volt, de álltam a sarat. Sőt azt vették észre, hogy egyedül még sokkal jobban is megy. Na persze... ez se volt jó. Az első két hónapomat munkával-alvással-és néhol sírással töltöttem. Nehéz volt. Hirtelen több lett a szemrehányás, a keresztbe tevés és egyre több surlódás volt.
Soha. SEMMI. Nem. Volt. Jó. SOHA!
Aztán... egyszer kiálltam magamért. És nem tetszett nekik.
Tehát a teendő az volt, hogy gyorsan szereztek egy harmadik iratkezelőt is az osztályra, akit NEKEM kellett betanítanom, mert az aki ENGEM tanított annak elege lett abból, hogy kis helyen vagyunk hárman és rögtön másnap szabira ment. :D Két hónapon keresztül magyaráztam valamit, valakinek ami még nekem is viszonylag új volt. De persze, hogy ez is szúrta a szemüket. :3 Nem számított, hogy az újonc kétszer lassabb, konkrétan MINDENT MINDEN.EGYES.NAP el kellett neki mondani egy hónap után is. (És valszeg néha még a mai napig is.) Nem. Én szar voltam. Ő meg jaj majd belejön. ANYÁTOKAT! AZT!
Szóval a novemberemet már egy másik osztályon kezdtem a 6. emeleten, azzal a címszóval, hogy helyettesítenem kell az ottani iratkezelő koleginát, mert műtéte volt és hosszú ideig nem lesz. Nyilvánvaló volt az első pillanattól kezdve, hogy ez egy eltávolító hadművelet. WELL PLAYED!
Keserves egy hónap volt ez is munka szempontjából. Korábban jártam be és később végeztem, csak azért, hogy egyszerűen beérjem magam. :'DDD De hangulat szempontjából.... mérföldeket vert az eddigi tapasztalataimra. Az előadók.... tudták a nevem. A nevemen szólítottak. Beszédbe elegyedtek velem. Ismerték a kérem és a köszönöm szavakat. Nem keserítették meg az életem. *-* Jó volt.
Ez a hónap viszont úgy telt el, hogy jóformán semmilyen osztályhoz nem tartoztam, merthogy közben megindult az áthelyezési folyamat. Yeey. Szóval a 6.-on dolgoztam, de nap végén a 13. emeleti melót kellett beírnom az ügyinfóba. :D Vicces volt.
December elsejével pedig hivatalosan is az 5. emelet lakosa lettem. (Jelenleg is itt dolgozom, szóval addig nem szídom. XD)
Így jóformán a próbaidőm alatt 3 osztályt jártam be, és ismertem meg a folyamatait. :'DDD
Gergőm is dolgozik, a Pizza Hut-ban Product Manager. És baromi ügyes, és nagyon büszke vagyok rá az elért sikerei miatt. ^^ <3
BARÁTOK
Uhh... hát ez nálam évek óta fogós kérdés. A mai napig, nem áll hozzám közel senki akivel állandó jelleggel tartanám a kapcsolatot, hogy napi szinten duruzsolnánk vagy ilyesmi. Volt egy két találkozóm, meg jó délutánom, de kb ennyi.
SZERELEM
Gergővel már jó ideje együtt vagyunk. Idén márciusban leszünk 5 évesek és ezzel hivatalosan is a leghosszabb párkapcsolatai vagyunk egymásnak. Sokmindenen vagyunk túl. Voltak nagyon nyugtalanító mélypontjaink. Ezek mindig megviseltek, de eddig mindent túléltünk egymás mellett.
Sokszor kibírhatatlanok vagyunk a másik számára, és kimondottan idegesitőek tudunk lenni.... de végül egy apró gesztus, egy ölelés, pár szép szó vagy csupán egy kéz szorongatás (oké, néha azért tovább tart, de a lényeg ugyan az) biztosít róla, hogy a megfelővel vagyunk... és minden rendben lesz.
MÉG
Gergővel sokat utaztunk tavaly. Voltunk Lilafüreden a szülinapomon, nem hittük volna, hogy fehér karácsonyra ébredünk áprilisben. :D Nyáron pedig Nyíregyházán lazultunk meg Debrecenben és hazafele beugrottunk Gödöllőre. Nagyszerű volt. Csudi jól éreztük magunkat. Novemberben pedig Esztergomban jártunk. ^^
Idei terveink között szerepel egy 4 napos márciusi 5. évforduló ünneplős Pécskedés. Egy hetes áprilisi Sopronkodás. A nyarunk még fejlesztgetés alatt, de a legfontosabb... és ezért két kezemet összeteszem... huh... még leírni is izgulok... GÁÁÁÁHHH.... novemberi összeköltözés!!!! Annyira boldog lennék ha összejönne. T-T Végre nem hétvégi pár lennénk. Annyi mindent megváltoztatna. Beleremeg a szívem is...
Hát ennyi...
és hol a sötétség a szívem mélyéről amit ígértem? ... Talán legközelebb. :)
2018. január 28., vasárnap
2015. július 9., csütörtök
× Tam tam taaaaaaaam ×
Kihagytam egy teljes évet (van az már másfél is, sebaj) blogírásból. Még arra sem vettem a fáradtságot, hogy megírjam a naaaagy szilveszteri év összegzést. ... Ehh Who cares? :D Már nem is emlékszem mi volt. Whatever...
NA lássuk csak mi a felhozatal az erre évre. Hmmm... Gergővel minden bizarrul rendben van :D A wowozást sem untam még meg (teljesen) :'DDD Emberekkel találkozni még mindig nehezen veszem rá magam, pedig vannak még akik próbálkoznak... Meglepő, de vannak... I'm sorry dearies... :/
Továbbá... híztam o_o Like... really. Gotta do something 'bout that. ._.
Volt melóm. már nincs... mert lefokozták a főnököm, és így már rám sem volt szükség. :) Yee...ee..ey... (:
Hogy érzem magam? Még mindig kísértenek a felemésztő és romboló gondolataim. Some things never change...
That's it guys,
see ya!
PS.: Az utolsó bejegyzésemben írtam valami olyasmit, hogy minden évben megfogadom, hogy nem írok kisregényt az előző évről. Ezt betartottam. :D SEMMIT sem írtam az előző évről. Yiiis! :3
NA lássuk csak mi a felhozatal az erre évre. Hmmm... Gergővel minden bizarrul rendben van :D A wowozást sem untam még meg (teljesen) :'DDD Emberekkel találkozni még mindig nehezen veszem rá magam, pedig vannak még akik próbálkoznak... Meglepő, de vannak... I'm sorry dearies... :/
Továbbá... híztam o_o Like... really. Gotta do something 'bout that. ._.
Volt melóm. már nincs... mert lefokozták a főnököm, és így már rám sem volt szükség. :) Yee...ee..ey... (:
Hogy érzem magam? Még mindig kísértenek a felemésztő és romboló gondolataim. Some things never change...
That's it guys,
see ya!
PS.: Az utolsó bejegyzésemben írtam valami olyasmit, hogy minden évben megfogadom, hogy nem írok kisregényt az előző évről. Ezt betartottam. :D SEMMIT sem írtam az előző évről. Yiiis! :3
2014. január 1., szerda
× Farewell 2013 ×
Ez az év is zökkenő mentesen telt el... :DDD
...
Ezt még leírni is fájdalmas és nevetséges volt. Lássuk csak. Minden évben megfogadom, h nem fogok regényt írni az elmúlt évről, de sosem tartom be. De majd talán most. Kezdjük is a legelején. (:
Szokás szerint AZT HITTEM, h most már jó lesz, de megint csalódnom kellett. Yuhi természetesen MEGINT kilépett. Mikor szokom már meg? :D No de engem sem kell félteni rá pár hétre már Gergővel voltam DE nagyon kesergős volt az eleje. Szóval... köszönöm a türelmedet szívem. (:
A sulit végleg abbahagytam. Erről nem is akarok többet írni. Lezárt dolog.
Alig telt el két hónap mikor újabb csapás ért, bár ezúttal nem csak engem, hanem egy egész társaságot. Születésnapom reggelén kaptam azt a hírt, h Mazu meghalt. Agyam eldobtam... Ezt a történet szálat inkább nem folytatnám, h miért és hogyan tette meg. Később meg hányásig aljasodtam semmi nőiességet nem ismerve.
Cheers!
A nyár folyamán pedig gazul elkockulódtam. Elmerültem a World of Warcraft világában. Egy kis blood elf paladinnal kezdtem, h meglegyen az "I'm badass, I have a lvl 85 Paladin, bitches!" achivement-em. (Na, megszólalt a kocka felem.)
Az évem másodig fele igencsak megzuhant. Rengeteg embert hanyagoltam, és igazából tényleg csak azzal tudom magyarázni, h semmi kedvem nem volt emberek közelében lenni. Néhány néppel ismét jóba lettem, néhányukkal meg a szülinapom óta nem is találkoztam, még véletlenül sem. (:
Novemberben pedig Yuhi úgy döntött ismét tiszteletét teszi... 2 hétre... h aztán újra eltűnjön egy újabb lotyó árnyékával... Oh, yeah!
Hát... Fuck you bazdmeg. (:
A Karácsonyom remek volt. Megvolt a hangulatom már 2 héttel előtte. XD Gergővel közös fát díszítettünk. *^* Nagyon csini lett. ^^ Meg volt még pár apróság/meglepi ugyebár. (:
A szilveszter meg... hjaj... ez a szilveszter minden idők legunalmasabb szilvesztere volt. A progi amit szerveztünk nem jött össze, mert rosszul lettem egy bögre kibaszott kakaótól és az este felét végig trónoltam. -.-" A másik fele meg kockulásból állt, Szandival meg Gergővel, de azért egy élmény volt... (: <3
Hát... ennyit erről az évről, majd pótlok ha vmit kihagytam. (:
...
Ezt még leírni is fájdalmas és nevetséges volt. Lássuk csak. Minden évben megfogadom, h nem fogok regényt írni az elmúlt évről, de sosem tartom be. De majd talán most. Kezdjük is a legelején. (:
Szokás szerint AZT HITTEM, h most már jó lesz, de megint csalódnom kellett. Yuhi természetesen MEGINT kilépett. Mikor szokom már meg? :D No de engem sem kell félteni rá pár hétre már Gergővel voltam DE nagyon kesergős volt az eleje. Szóval... köszönöm a türelmedet szívem. (:
A sulit végleg abbahagytam. Erről nem is akarok többet írni. Lezárt dolog.
Alig telt el két hónap mikor újabb csapás ért, bár ezúttal nem csak engem, hanem egy egész társaságot. Születésnapom reggelén kaptam azt a hírt, h Mazu meghalt. Agyam eldobtam... Ezt a történet szálat inkább nem folytatnám, h miért és hogyan tette meg. Később meg hányásig aljasodtam semmi nőiességet nem ismerve.
Cheers!
A nyár folyamán pedig gazul elkockulódtam. Elmerültem a World of Warcraft világában. Egy kis blood elf paladinnal kezdtem, h meglegyen az "I'm badass, I have a lvl 85 Paladin, bitches!" achivement-em. (Na, megszólalt a kocka felem.)
Az évem másodig fele igencsak megzuhant. Rengeteg embert hanyagoltam, és igazából tényleg csak azzal tudom magyarázni, h semmi kedvem nem volt emberek közelében lenni. Néhány néppel ismét jóba lettem, néhányukkal meg a szülinapom óta nem is találkoztam, még véletlenül sem. (:
Novemberben pedig Yuhi úgy döntött ismét tiszteletét teszi... 2 hétre... h aztán újra eltűnjön egy újabb lotyó árnyékával... Oh, yeah!
Hát... Fuck you bazdmeg. (:
A Karácsonyom remek volt. Megvolt a hangulatom már 2 héttel előtte. XD Gergővel közös fát díszítettünk. *^* Nagyon csini lett. ^^ Meg volt még pár apróság/meglepi ugyebár. (:
A szilveszter meg... hjaj... ez a szilveszter minden idők legunalmasabb szilvesztere volt. A progi amit szerveztünk nem jött össze, mert rosszul lettem egy bögre kibaszott kakaótól és az este felét végig trónoltam. -.-" A másik fele meg kockulásból állt, Szandival meg Gergővel, de azért egy élmény volt... (: <3
Hát... ennyit erről az évről, majd pótlok ha vmit kihagytam. (:
2013. november 15., péntek
× Agymenés ×
Nos... mivel céltalanul tengődöm a nagy világban, rengetek időm van a gondolkodásra. (Nem mintha amúgy nem töltöttem volna ezzel az időm nagy részét.) Valszeg sokan irigyelnek, mivel van akinek még csak erre sincs elég ideje. Szóval... megint itt vagyok hajnalok hajnalán és a gondolataim nem hagynak aludni. A mai téma ismét... az ember. *cirip-cirip-cirip* Hát akkor el is kezdem a kiselőadásom.
Azzal indítanék, h szerintem maga az emberi test egy edény... egy doboz ha úgy jobban tetszik. Ebben a dobozban sok minden megtalálható. Szív, agy, vese... na meg persze tüdő és máj, meg emellett ott vannak az érzelmek is. Azonban nem sokan beszélnek a lélekről. Szerintem a lélek a test irányítója, bár inkább rabnak tűnik mint vendégnek. Magát a lelket áttetsző, fehér vagy akár kék lángnak tudom leginkább elképzelni (de az is lehet, h hangulat függő) amit csak a halál szabadíthat fel. Hmmm...
*eltűnődik egy ideig a dolgon, majd eszébe jut, h épp blogot ír*
Khm... na ezért szokott órákig tartani mire megírok egy nyamvadt postot... No de.!
Valószínűleg nem csak velem fordult már elő az, h azon kapom magam, h azon gondolkodom, h h működik a test. Hogy látok, hogy érzek, hogy mozgok.
Pl.: "Jé van kezem, és jé tudom mozgatni." "Azta látom a másik embert, és ő lát engem. Vajon ő milyennek lát?" meg ehhez hasonlók. Tudom elég ostoba példák, de lényeget valszeg mindenki érti.
Vagy az, h azt érzem, h nem én látok, hanem vki kinéz belőlem. Furcsa dolgok ezek. Na mind1. Lapozzunk.
Az emberek nagyon keveset várnak el egymástól... legalábbis ezt mondják. Nem vágynak másra mint megértésre, elfogadásra és a nagy kedvencre... az ŐSZINTESÉGRE. Tehát arra, h mindenképp azt mondják nekik amit hallani akarnak.
Nagyon mulatságos dolog ám ez az őszinteség. Mindenki elvárja, de ha megkapja akkor nagy eséllyel megsértődik. Mert hát kíváncsi vagyok a véleményedre, de ha nem tetszik akkor bizony mekkora bunkó állat vagy, h kimondod amit gondolsz és nem nyalsz tövig.
Mert hát nem mondod a nagynénédnek, h borzalmas a kalapja vagy, h nem kéne már sminkelnie magát mert csak ront a helyzeten hanem mosolyogsz, meg dicséred és reménykedsz, h nem akarja majd a vakolt fejét a tiedhez dörgölni. Ugyan így nem mondsz le egy találkozót mindig a valós okkal. Az ember könnyebben megbócsátja/elnézi, h azért nem találkoztál vele mert rosszul érzed magad vagy mert a családi banzájon veszel részt mintha megmondod, h figy bocsi xy szerzett jegyet valamire amire nagyon régóta vártál és inkább azt választod. Hiába mondod azt, h "Hát ez nem igaz, nekem meg lehet mondani az igazat, nem sértődöm meg." Mert igenis megsértődsz, mert kevesebbnek érzed magad. PONT.
Tehát minden ember reménytelen hazudozó. Most aztán lehet felháborodni, de ha egyszer ez az igazság. Imádom mikor némelyek azt mondják ők nem hazudnak. Ha az emberek nem hazudnának, senki sem állna szóba senkivel és a világon csak bunkó emberek élnének. Így is csak bunkó emberek élnek, de egyesek (mint jó magam, nem tagadom) cukormázba hemperegve hazudnak a cuki kis pofitokba ugyan úgy ahogy ti az övékbe amikor szükségét érzitek. ^^ (Tudjátok... kegyes hazugság. *kacsint*)
Két bekezdéssel fentebbi prédikációmhoz pedig példának okáért itt van a legutóbbi találkozom:
Barátnőmmel találkoztam volna szombaton. Nagyon ráfanoltunk a hétvégi találkozóra amit még a hét elején lepacsiztunk, de a hét közepén BUMM jött a kihagyhatatlan meglepetés ajánlat... a Nickelback koncert, ami ugyan pénteken lett volna, de egyértelműen nem tudtam volna felkelni a szombat reggeli 3/4 9es találkozóra. Azon gondolkodtam, h mit mondjak a leányzónak miért nem tudok vele találkozni. Végül úgy döntöttem őszinte leszek vele és megmondom, h mi a helyzet. Gondoltam, h nem fog jól esni, h lemondom, de csak megérti. Ő is lemondta volna hasonló helyzetben mivel ő is kapcsolatban él - és ha a párod váratlanul a képedbe nyom 2 jegyet amire szerettél volna eljutni valszeg habozás nélkül azt választanád - szóval így gondolkodtam én. Eredmény? Természetesen sértődés.
Asszem ezennel el is érkeztünk az emberi kapcsolatokhoz. Furcsa, bonyolult, erős, gyenge, alkalmi dolgok ezek. Nincs olyan, h tökéletes. Aki azt mondja, h az ő kapcsolata tökéletes... az valószínűleg sorozatgyilkos. Nah jó nem... örülök, ha valakinek összejön. ^^ *cirip-cirip-cirip* Náh... azért nem mindig... csak amikor jó kedvem van. :D
Nem vagyok teljesen bizton abban, h egyetlen egy embertől megkaphatsz MINDENT. Mivel az ember nem úgy van kitalálva, h mindenben jó legyen. Mégis mindenki azt az egyet keresi aki mindenben megfelel. (A tökéletlen tökélyt.) Mert ha valamiben megfelelsz nem azt jelenti, h tökéletes vagy, csak azt, h megfelelően el tudod végezni a rád osztott "szerepet". Onnantól már csak rajtad múlik, h beéred e annyival.
Azt hiszem kezdem megérteni miért csalják egymást az emberek, de ettől ez még egy nagyon undorító szokás. Miért nem tudják megbeszélni a hiányosságokat és javítani rajtuk, ahelyett, h még jobban tönkretennék? Mert az, h valaki illuminált állapotba kerül, nem jogosítja fel ilyen tettekre. Az nem lehet kifogás. Ha részegen sexet akarsz akkor mássz a párodra... mert nagy eséllyel egy idegen nem fogja feltakarítani a hányásod és nem fog vigyázni rád. Ha meg ezt a párod sem teszi meg... akkor az szar ügy.
Sokszor gondolkodtam el a lehetséges okokon, és talán találtam is rájuk magyarázatot, de ettől függetlenül ezek mind fájó dolgok maradnak. Bármilyen körítéssel is tálaljuk, a gyomor nem fogja bent tartani.
Az emberek hajlamosak a felejtésre. Főleg a jó dolgokat felejtik el, és azt nagyon hamar. Amikor ellepi a méreg köd az agyat, és a szív megtelik elfojtott bánattal és haraggal. Nincs az az ember aki azt nézze milyen jó volt x idővel azelőtt. Érdekes módon abban a pillanatban mindenkinek sikerül a jelenben élnie, de csak abban a pillanatban. Aztán szépen elönti az egész lényt a múlt néha talán még a nem létező jövő is.
Néha annyira tudom irigyelni azokat az embereket akik "Mi van ha..." "Mi lett volna ha..." "De..." "Nem lehet..." "Mi lesz ha..." "Számít..." "Fontos..." kifejezések/kérdések nélkül képesek élni.
Az ember szeret birtokolni, nem csak tárgyakat, területeket, de embereket is. Ezt sokszor magamon tapasztalom (nem teljesen elmebeteg módon, csak szolidan, visszafogottan, morgolódva :'D). Őszintén szólva ez egy rettenetes érzés, mert ez senkinek sem áll jogában embertársát kvázi alattvalónak titulálni. (Mellőzzük a fétisisztákat akik erre gerjednek. (: ) Szerintem a leggyakoribb a "Ha nem lehet az enyém, akkor másé sem" érzés, ami szörnyű következményeket képes maga után vonni. Mindenkiben másképp fejlődik ki, van akinél csak gondolatokban, és képes túltenni magát rajta, de sajnos vannak olyanok is akik nem tudnak túllépni és tettekben is megvalósítják.
Az emberek szörnyetegek. (:
Azzal indítanék, h szerintem maga az emberi test egy edény... egy doboz ha úgy jobban tetszik. Ebben a dobozban sok minden megtalálható. Szív, agy, vese... na meg persze tüdő és máj, meg emellett ott vannak az érzelmek is. Azonban nem sokan beszélnek a lélekről. Szerintem a lélek a test irányítója, bár inkább rabnak tűnik mint vendégnek. Magát a lelket áttetsző, fehér vagy akár kék lángnak tudom leginkább elképzelni (de az is lehet, h hangulat függő) amit csak a halál szabadíthat fel. Hmmm...
*eltűnődik egy ideig a dolgon, majd eszébe jut, h épp blogot ír*
Khm... na ezért szokott órákig tartani mire megírok egy nyamvadt postot... No de.!
Valószínűleg nem csak velem fordult már elő az, h azon kapom magam, h azon gondolkodom, h h működik a test. Hogy látok, hogy érzek, hogy mozgok.
Pl.: "Jé van kezem, és jé tudom mozgatni." "Azta látom a másik embert, és ő lát engem. Vajon ő milyennek lát?" meg ehhez hasonlók. Tudom elég ostoba példák, de lényeget valszeg mindenki érti.
Vagy az, h azt érzem, h nem én látok, hanem vki kinéz belőlem. Furcsa dolgok ezek. Na mind1. Lapozzunk.
Az emberek nagyon keveset várnak el egymástól... legalábbis ezt mondják. Nem vágynak másra mint megértésre, elfogadásra és a nagy kedvencre... az ŐSZINTESÉGRE. Tehát arra, h mindenképp azt mondják nekik amit hallani akarnak.
Nagyon mulatságos dolog ám ez az őszinteség. Mindenki elvárja, de ha megkapja akkor nagy eséllyel megsértődik. Mert hát kíváncsi vagyok a véleményedre, de ha nem tetszik akkor bizony mekkora bunkó állat vagy, h kimondod amit gondolsz és nem nyalsz tövig.
Mert hát nem mondod a nagynénédnek, h borzalmas a kalapja vagy, h nem kéne már sminkelnie magát mert csak ront a helyzeten hanem mosolyogsz, meg dicséred és reménykedsz, h nem akarja majd a vakolt fejét a tiedhez dörgölni. Ugyan így nem mondsz le egy találkozót mindig a valós okkal. Az ember könnyebben megbócsátja/elnézi, h azért nem találkoztál vele mert rosszul érzed magad vagy mert a családi banzájon veszel részt mintha megmondod, h figy bocsi xy szerzett jegyet valamire amire nagyon régóta vártál és inkább azt választod. Hiába mondod azt, h "Hát ez nem igaz, nekem meg lehet mondani az igazat, nem sértődöm meg." Mert igenis megsértődsz, mert kevesebbnek érzed magad. PONT.
Tehát minden ember reménytelen hazudozó. Most aztán lehet felháborodni, de ha egyszer ez az igazság. Imádom mikor némelyek azt mondják ők nem hazudnak. Ha az emberek nem hazudnának, senki sem állna szóba senkivel és a világon csak bunkó emberek élnének. Így is csak bunkó emberek élnek, de egyesek (mint jó magam, nem tagadom) cukormázba hemperegve hazudnak a cuki kis pofitokba ugyan úgy ahogy ti az övékbe amikor szükségét érzitek. ^^ (Tudjátok... kegyes hazugság. *kacsint*)
Két bekezdéssel fentebbi prédikációmhoz pedig példának okáért itt van a legutóbbi találkozom:
Barátnőmmel találkoztam volna szombaton. Nagyon ráfanoltunk a hétvégi találkozóra amit még a hét elején lepacsiztunk, de a hét közepén BUMM jött a kihagyhatatlan meglepetés ajánlat... a Nickelback koncert, ami ugyan pénteken lett volna, de egyértelműen nem tudtam volna felkelni a szombat reggeli 3/4 9es találkozóra. Azon gondolkodtam, h mit mondjak a leányzónak miért nem tudok vele találkozni. Végül úgy döntöttem őszinte leszek vele és megmondom, h mi a helyzet. Gondoltam, h nem fog jól esni, h lemondom, de csak megérti. Ő is lemondta volna hasonló helyzetben mivel ő is kapcsolatban él - és ha a párod váratlanul a képedbe nyom 2 jegyet amire szerettél volna eljutni valszeg habozás nélkül azt választanád - szóval így gondolkodtam én. Eredmény? Természetesen sértődés.
Asszem ezennel el is érkeztünk az emberi kapcsolatokhoz. Furcsa, bonyolult, erős, gyenge, alkalmi dolgok ezek. Nincs olyan, h tökéletes. Aki azt mondja, h az ő kapcsolata tökéletes... az valószínűleg sorozatgyilkos. Nah jó nem... örülök, ha valakinek összejön. ^^ *cirip-cirip-cirip* Náh... azért nem mindig... csak amikor jó kedvem van. :D
Nem vagyok teljesen bizton abban, h egyetlen egy embertől megkaphatsz MINDENT. Mivel az ember nem úgy van kitalálva, h mindenben jó legyen. Mégis mindenki azt az egyet keresi aki mindenben megfelel. (A tökéletlen tökélyt.) Mert ha valamiben megfelelsz nem azt jelenti, h tökéletes vagy, csak azt, h megfelelően el tudod végezni a rád osztott "szerepet". Onnantól már csak rajtad múlik, h beéred e annyival.
Azt hiszem kezdem megérteni miért csalják egymást az emberek, de ettől ez még egy nagyon undorító szokás. Miért nem tudják megbeszélni a hiányosságokat és javítani rajtuk, ahelyett, h még jobban tönkretennék? Mert az, h valaki illuminált állapotba kerül, nem jogosítja fel ilyen tettekre. Az nem lehet kifogás. Ha részegen sexet akarsz akkor mássz a párodra... mert nagy eséllyel egy idegen nem fogja feltakarítani a hányásod és nem fog vigyázni rád. Ha meg ezt a párod sem teszi meg... akkor az szar ügy.
Sokszor gondolkodtam el a lehetséges okokon, és talán találtam is rájuk magyarázatot, de ettől függetlenül ezek mind fájó dolgok maradnak. Bármilyen körítéssel is tálaljuk, a gyomor nem fogja bent tartani.
Az emberek hajlamosak a felejtésre. Főleg a jó dolgokat felejtik el, és azt nagyon hamar. Amikor ellepi a méreg köd az agyat, és a szív megtelik elfojtott bánattal és haraggal. Nincs az az ember aki azt nézze milyen jó volt x idővel azelőtt. Érdekes módon abban a pillanatban mindenkinek sikerül a jelenben élnie, de csak abban a pillanatban. Aztán szépen elönti az egész lényt a múlt néha talán még a nem létező jövő is.
Néha annyira tudom irigyelni azokat az embereket akik "Mi van ha..." "Mi lett volna ha..." "De..." "Nem lehet..." "Mi lesz ha..." "Számít..." "Fontos..." kifejezések/kérdések nélkül képesek élni.
Az ember szeret birtokolni, nem csak tárgyakat, területeket, de embereket is. Ezt sokszor magamon tapasztalom (nem teljesen elmebeteg módon, csak szolidan, visszafogottan, morgolódva :'D). Őszintén szólva ez egy rettenetes érzés, mert ez senkinek sem áll jogában embertársát kvázi alattvalónak titulálni. (Mellőzzük a fétisisztákat akik erre gerjednek. (: ) Szerintem a leggyakoribb a "Ha nem lehet az enyém, akkor másé sem" érzés, ami szörnyű következményeket képes maga után vonni. Mindenkiben másképp fejlődik ki, van akinél csak gondolatokban, és képes túltenni magát rajta, de sajnos vannak olyanok is akik nem tudnak túllépni és tettekben is megvalósítják.
Az emberek szörnyetegek. (:
2013. november 12., kedd
× Új telefon szám? ×
Boohoo.~~~
Fel sem merült bennem az ötlet, h az új telefon mellé új telefon szám dukáljon...
Nagyon szeretem a régi számom, azóta megvan mióta ideköltöztünk! :(((
És most... lehet meg kell válnom tőle :( csak azért, mert ennek a szaros kis okos szarnak KISEBB A SIM KÁRTYÁJA!!!
Hát csak én lehetek ennyire szerencsétlen.
Eddig kifogtam azokat a telefonokat amiknek 1.) nem lehetett cserélni a hátlapját, így sosem "díszíthettem" kedvemre (mivel tönkretenni nem akartam azzal, h szarrá ragasztgatom minden idiótasággal) 2.) fülhallgatót találni hozzá igazi NIGHTMARE!! mivel a csatlakozója természetesen tök más.
Így most igaz, h nem lesz hátlapcserélgetős (arról már le is tettem, h valaha olyanom lesz) DE jack-es a füli csatlakozója.~ *-*
Erre le kéne cserélnem a számom....... -.- *cirip-cirip-cirip*
DAFUQ!?? HELL NO! >.>
Fel sem merült bennem az ötlet, h az új telefon mellé új telefon szám dukáljon...
Nagyon szeretem a régi számom, azóta megvan mióta ideköltöztünk! :(((
És most... lehet meg kell válnom tőle :( csak azért, mert ennek a szaros kis okos szarnak KISEBB A SIM KÁRTYÁJA!!!
Hát csak én lehetek ennyire szerencsétlen.
Eddig kifogtam azokat a telefonokat amiknek 1.) nem lehetett cserélni a hátlapját, így sosem "díszíthettem" kedvemre (mivel tönkretenni nem akartam azzal, h szarrá ragasztgatom minden idiótasággal) 2.) fülhallgatót találni hozzá igazi NIGHTMARE!! mivel a csatlakozója természetesen tök más.
Így most igaz, h nem lesz hátlapcserélgetős (arról már le is tettem, h valaha olyanom lesz) DE jack-es a füli csatlakozója.~ *-*
Erre le kéne cserélnem a számom....... -.- *cirip-cirip-cirip*
DAFUQ!?? HELL NO! >.>
2013. november 8., péntek
× Skillet + Nickelback ×
Nosza.~ Tegnap Gergő bejelentést tett.: Pénteken ha akarok ha nem átmegyek és nem távozom szombat estig. Na már most semmi bajom nem lett volna az ötlettel, kivéve, h még a hét elején elígérkeztem Gushnak a szombati napra. Morcos is voltam amiatt, h NEM FIGYELT... >.>
De aztán jött a kövi mondat.: "Nickelback koncertre megyünk."
Ki is kerekedett a szemem rendesen, mert nem volt ilyesmiről szó. Vagyis volt róla szó, h menni kéne, de letettünk róla mert nem volt keret és előre láthatólag nem is lett volna rá esély, h meglegyen. Erre mint derült égből villám fasírt, közelgő névnap alkalmából az anyuja koncert jegyet pottyantott az ölünkbe. Szóval jah... meglepetés.~
És akkor válassz.~ Elég fontos lett volna Gushnak a tali, meg én is ráfanoltam a hétvégi pletyire, de a koncertet sem mondhatom le. *sóhaj* Tehát a kevésbé fontosat választottam. A koncertet. Írtam is Gushnak, h mi a helyzet. Reméltem, h megérti... hasonló helyzetben sztem ő is lemondta volna a talit, szóval gondoltam csak nem rág be miatta. (Mint utóbb kiderült, igencsak a szívére vette... Naccerű...)
Másnap... azaz ma délelőtt 11 körül Gergő jött is elrabolni engem. Átértünk, kajoltunk aztán egy idő után vhogy beszunyáltam. Már nem emlékszem teljesen. :'D A lényeg, h arra ébredtem, h Szandi hazaérkezett a kis barátnőivel, Boróval meg Pannával. Halloween party volt a suliban, szóval arra készülődtek. Panna nagyon cuki volt *-* Kis pók kisasszonyként.~ Igaz egyszerű volt, de nekem nagyon tetszett. ^^ Szandi zombi volt. Gergő sebeket festett rá, én meg megcsináltam a sminkjét, sztem egész jó lett ahhoz képest, h volt rá 10 percem. :'DDD Remélem neki is tetszett. ^^ Boró meg... hát ő... Boró volt. :( Ha jól emlékszem a szülei nem engedték meg neki, h részt vegyen a smink partyban. -.- Szerintem ez nagy baromság részükről, elvégre nem kis miss picsává avanzsált volna hanem csak egy ártatlan jelmezes ramazurin érezte volna jól magát... MINT A TÖBBI GYEREK. De én nem ők vagyok. Remélem jól érezte azért magát. ^^
.jpg)
Nem sokkal miután a lányok elmentek, mi is készülődni kezdtünk. Fél 7kor már kint voltunk a sportcsarnoknál, a sor hosszú volt, de szerencsések voltunk mert pont akkor indult meg, szóval viszonylag hamar bent voltunk. ^^ Eredetileg az ülő jegyeinket elcseréltük volna álló jegyekre, de Gergő elkövette azt a hibát, h 1. nem beszélte meg velem, 2. nem számított rá, h rosszul leszek :'DDD Szóval maradtak az ülőhelyek. Nagyon jó kis helyek voltak azok! ^^
És ha még nem volt elég meglepetés az számunkra, h kijutottunk a koncertre... ott volt az is, h a Skillet volt az előzenekar. *0* Wiiiiiii.~ nagyon jó volt. ^^ Tennék képet, de nem lettek valami jók.... csak nagy világos foltok. :/ Így csak egy banda képet virítok. :D
Ohh, majd elfelejtettem mondani... Még mikor helyezkedtek a népek, egy kis csaj ült nem messze tőlünk az előttünk lévő sorban. Egyedül volt, és (eskű elkezdtem aggódni érte :'DDD) kénytelen volt elcserélni valakivel a jegyét, mert külön helyre szóló jegyet kaptak az illetők... így mellém került.
Gondoltam jófej leszek, ne unatkozzon már. ^^
Szóval beszélgettem vele. Noéminak hívták, nagyon izgult és senki sem jött vele mert ő is kb csak az utolsó pillanatban szerzett jegyet. Kis szótlan, magának való, kedves lánykának tűnt. Nem tudom hány éves volt, nem kérdeztem. :/ De remélem jól érezte magát a társaságunkban. ^_____^
Noh, a Skilett után nem sokkal, kb 20 perc bevonult a NICKELBACK és pazar előadást vittek véghez.
"It's Fridaaaaaaay.~"
"Ohh, and Who am I? ... I'm Mrs. Lavigne."
"My wife's gonna fuckin' kill me!!"
Pár profi fotó:
Szóval jah, nekem bejött. 2x is megríkattak!!! Kapják beh! >.> Nagyon sokat nem szeretnék papolni a koncertről. Megvolt minden benne ami kellett. Nekem tetszett. Mondjuk nem tudom, melyik idiótának jutott eszébe kék tangát hajítani egy házas ember orra elé, de egészségére. Ilyenkor nem tudom mi járhat egy ember fejében... komolyan. No de, nem akarom többször ismételni magam. Jó volt.~
PONT. :D
Az az igazság, h lehúzzák őket a nagy kritikusok, de mint látjuk attól függetlenül, h "sablon banda" mégis telt házas koncertet adnak bárhol.
Tehát mégis csak jól csinálnak valamit, nem igaz?
:D
Miután hazaértünk, nem kellett nagyon sok idő ahhoz, h kifeküdjek.
Jó éjt!
2013. november 3., vasárnap
× Ne felejts, én sem foglak ×
Szóval... megvolt a nagy beszélgetés. Tisztáztuk a helyzetet, persze nem teljesen zökkenő mentesen... párszor becsúszott egy 'kreténláma' meg hasonló vicces dolgok, DE minden rendben van.
"Ne felejts, én sem foglak."
Legalábbis ezt hittem... egész este fél 9ig.
Hát nem megzizzent a telefonom azzal az üzenettel, h van egy órám kimenni? >.> Úúúúú...
Nos... nem vagyok egy szörnyeteg, senkit sem hagynék ilyen hidegben kint ácsorogni akkor sem ha az a személy.... káros az egészségemre. Szóval kimentem. Adtam neki egy órát... amiből 2 lett, de ez lényegtelen. Sokat sétáltunk. Beszélgettünk. Meglepő... de tényleg beszélgettünk, nem csak semmis dolgokról. Meg sokat nevettünk is. (:
"Ne szólíts hölgynek egy hülyét."
Azt is mondhatnám, h jól éreztem magam.... de közben fura is volt... Valószínűleg ilyennek kellett lennie... (:
Tény... volt valami ami más volt mint eddig, nagyon más... de ez édes kevés... :/ Ezt ő is tudja.
Rossz volt abban az állapotban látni, de amit kért tőlem... azt nem tudom megadni.
Utolsó szavai kissé nyugtalanítanak... de... majd lesz valaki aki elfelejtet engem... valaki aki fontosabb lesz... Nem???
"Ne felejts, én sem foglak."
Legalábbis ezt hittem... egész este fél 9ig.
Hát nem megzizzent a telefonom azzal az üzenettel, h van egy órám kimenni? >.> Úúúúú...
Nos... nem vagyok egy szörnyeteg, senkit sem hagynék ilyen hidegben kint ácsorogni akkor sem ha az a személy.... káros az egészségemre. Szóval kimentem. Adtam neki egy órát... amiből 2 lett, de ez lényegtelen. Sokat sétáltunk. Beszélgettünk. Meglepő... de tényleg beszélgettünk, nem csak semmis dolgokról. Meg sokat nevettünk is. (:
"Ne szólíts hölgynek egy hülyét."
Azt is mondhatnám, h jól éreztem magam.... de közben fura is volt... Valószínűleg ilyennek kellett lennie... (:
Tény... volt valami ami más volt mint eddig, nagyon más... de ez édes kevés... :/ Ezt ő is tudja.
Rossz volt abban az állapotban látni, de amit kért tőlem... azt nem tudom megadni.
Utolsó szavai kissé nyugtalanítanak... de... majd lesz valaki aki elfelejtet engem... valaki aki fontosabb lesz... Nem???
2013. november 1., péntek
× Holtak, Holtak Everywhere ×
Már megint egy rakat idő telt el azóta, h írtam bármit is... Tehát... hol is kezdhetném?
Boldog Halottak napját...!!!?
Ehh... ez egy kicsit morbid, felejtsétek el. :'D
Szóval az utóbbi időben (ami már hónapok óta tart) befelé forduló, antiszoci kis gombóc vagyok. Csak akkor megyek emberek közé ha nagyon muszáj vagy ha épp felvillanyoz valami. Időm nagy részét otthon vagy Gergővel/nél töltöm. Nem kommunikálok sok humanoiddal, sőt a beszélgető partnereim létszáma ingadozó vagy inkább elenyésző. Ez nagy valószínűséggel abból is fakad, h én nagyon ritkán írok rá az emberekre, csak ha megakarok osztani valamit ééés az is tény, h ha rám írnak nem mindig van kedvem beszélgetni. Szóval... MEG-VAGYOK-LŐVE. :D
Na de ennyit erről...
Ma nagy valószínűséggel tolongás lesz a temetőkben. Az emberek özönleni fognak a sírokhoz, meglátogatni szeretteik maradványait. Sírnak, imádkoznak, emlékeznek, gyertyát gyújtanak. Nem voltam ott Mazu temetésén, és azóta sem látogattam meg a sírját... ahogy ma sem, holnap sem és azután sem fogom. Nem hiszem, h a nevét egy hideg kőtömbön akarom látni. Szerintem megérti... ahogy a nagyapámim is.
Boldog Halottak napját...!!!?
Ehh... ez egy kicsit morbid, felejtsétek el. :'D
Szóval az utóbbi időben (ami már hónapok óta tart) befelé forduló, antiszoci kis gombóc vagyok. Csak akkor megyek emberek közé ha nagyon muszáj vagy ha épp felvillanyoz valami. Időm nagy részét otthon vagy Gergővel/nél töltöm. Nem kommunikálok sok humanoiddal, sőt a beszélgető partnereim létszáma ingadozó vagy inkább elenyésző. Ez nagy valószínűséggel abból is fakad, h én nagyon ritkán írok rá az emberekre, csak ha megakarok osztani valamit ééés az is tény, h ha rám írnak nem mindig van kedvem beszélgetni. Szóval... MEG-VAGYOK-LŐVE. :D
Na de ennyit erről...
Ma nagy valószínűséggel tolongás lesz a temetőkben. Az emberek özönleni fognak a sírokhoz, meglátogatni szeretteik maradványait. Sírnak, imádkoznak, emlékeznek, gyertyát gyújtanak. Nem voltam ott Mazu temetésén, és azóta sem látogattam meg a sírját... ahogy ma sem, holnap sem és azután sem fogom. Nem hiszem, h a nevét egy hideg kőtömbön akarom látni. Szerintem megérti... ahogy a nagyapámim is.
× Rossz pénz nem vész el... ×
Hajnali 3 és 2 sms.
Ez nagyon kevés.
Szar lehet. :/
DE
Kösz, hogy most nem kerültél meg.
2013. október 9., szerda
× Get Jinxed ×
League of Legends - Get Jinxed
Blah blah blablah.
Wanna join me, come and play.
But I might shoot you, in your face.
Bombs and bullets will, do the trick.
What we need here, is a little bit of panic!
Do you ever wanna catch me?
Right now I'm feeling ignored!
So can you try a little harder?
I'm really getting bored!
Come on, shoot faster,
Just a little bit of energy!
I wanna try something fun right now,
I guess some people call it anarchy!
Let's blow this city to ashes,
And see what Pow-Pow thinks.
It's such pathetic neatness,
But not for long 'cause it'll get jinxed!
So much better, so much fun.
Let's start from scratch and, blow up the sun!
Come on, shoot faster,
Just a little bit of energy!
I wanna try something fun right now,
I guess some people call it anarchy!
Let's blow this city to ashes,
And see what Pow-Pow thinks.
It's such pathetic neatness,
But not for long 'cause it'll get jinxed!
Come on!
Come on!
And get jinxed!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)