Zsuzsi ma nézegette meg az ötleteinket az állatkertre és segített logót választani. Nub indította a sort a predátor/alien féle kertjével, aztán Nyunyó a modern szörnyekkel mint pl. a Yeti vagy Nessi, Viola, Vica a mitológiai lény kertjével, Kira a sárkánykertjével... és én következtem...
Rögtön azzal kezdte, h előbb a lemaradásomat szeretné látni. Azaz a Jásztejt. Meg is mutattam neki. Első mondata: Végre valami osztályozható. Végigrágtuk magunkat a dolgon, és bármennyire is úgy tűnt lehet kapok egy hármast. Nem... 2/3. *mosolyog*
Ezután pedig majdnem elfelejtette szemügyre venni az állatkertemet... először is közölte, h ezeket a logókat most rajzoltam, és nem otthon. Holott mikor Kira mellett volt csak a térképem mini változatát vázoltam fel... de... oké. Ő aztán biztos tudja... (Y)
Mikor közelebbről megvizsgálta az állatkertem lakóit, kitört belőle: "Miért nem lehet egy normális egyszerű állatkertet csinálni? Minek ennyire túlgondolni? Arra is gondolhatnál, h ez belekerül a portfóliódba és nem biztos, h értékelni fogják a poént. Ráadásul arra lesznek kíváncsiak, h egy rendes arculatot képes vagy e megcsinálni.. blablablabla..."
Az utolsó érvvel meg baromira nem értek egyet. Hiszen az alapja ugyan az... csak a téma más. Pff... Annyira nem bírja a képem, h a munkáimat is ezzel sújtja. Kellemes perszóna. Persze a többiekkel nagyon kedves rendes, ezért a többiek nem is értenek velem egyet abban, h velem baromira másképp viselkedik.
De ez még mind semmi. Teljesen leszólta a pecsét logó ötletét mivel az annyira elavult, meg már az esküvői meghívókon is elcsépelt stb stb stb. Kb leszarta, h köze van a lényekhez. Hogy ezeket az elátkozott lényeket egy SZERZŐDÉS köti! És igen is passzol a kerthez, a lényekhez, a történethez, az alaphoz. >.> No comment.
Ment tovább Virág vadasparkján, aztán megtorpant Luca interaktív elméleténél.
"Na jól van. Állj,állj,állj. Most sokan nem fognak szeretni, de nem érdekel. MINDENKI normális állatkertet fog csinálni. Normális létező állatokkal. Túl sok itt a vámpír meg vérfarkas."
...
Aztán azon tanakodtam, h láma kertet csinálok... ennek a képnek az alapján. Ezt elég hamar el is vetettem, és majom logókkal szórakoztattam magam... aztán átálltam a majmos képekre. És találtam egy olyan aranyosat, aminek hatására eldöntöttem, h MAKI parkom lesz.
Továbbá befizettem az utolsó félévet és leadtam a jelentkezésem a szakmai vizsgára. (Y)
Fél 3kor aki befejezte a dolgát, leléphetett. Én még megvártam mire Kira végigfutott pár képen, aztán összepakoltunk és tettünk egy kitérőt a mosdóba. Amikor kiléptünk a suli kapuján, csak egy pillanatra de megakadt a szemem egy ismerős kabáton, és mentem is volna tovább, de mivel azt hittem káprázik a szemem inkább visszanéztem. És voila egy Gergő. o.o"
Lö jelenet:
Haru: Hát te meg? O.o
Gergő: Hát te mi? ._.
Haru: hogy kerülsz ide? O.o
Gergő: >.>
Haru: o_o
Gergő: Elfelejtetted??? >.>
Kira: *megveregeti a vállam* Nem csalódtam...
Haru: *megsemmisülve és bambán áll* ._."
Na mind1 is... villamosra szálltunk, Corvinnál elköszöntünk Kirától, meglátógattuk a LIDLt aztán hazajöttünk. IMVU nyáladzást tartottam pár percig aztán filmet néztünk.(A békés harcos útja) A film nagyon jó volt, nagyon élveztem. Igazából szívesen megnézném újból. Asszem sikerült elgondolkodtatnia kicsit.
"És mi van ha nem sikerül kijutni az olimpiára?"
Ez... ez egy nagyon jó kérdés.
Sikerült eláztatnom jó pár zsepit, aztán nosztalgiáztunk egy sort (óvodai + ált.sulis történetek powa.) Végül lassan megnyugodni látszottam, szal útjára engedtem, és nem kínoztam tovább az öcsém. Köszönöm. (:
Yuhi nem volt sehol. 2x hívtam. 1x a kiakasztott-nehezen kapható-lekoptató sráccal beszéltem aki azt mondta majd lesz, és h később beszélünk. Aztán mikor éjfélkor sem volt sehol, bátorkodtam még egy próbát tenni, h akkor most mi van... akkor meg a kissé már lehiggadt-de még mindig nem elégedett sráchoz volt szerencsém, aki arról biztosított, h a holnapi nap estéjének folyamán biztosan beszélni fogunk.
Ebben a hiszemben még jócskán fent maradtam, és bütyköltem. Aztán láttam bejelentkezni... majd később kijelentkezni...
Kezdek nagyon... elbizonytalanodni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése