Ma korán keltem és elcaplattam a dokimhoz.Furcsálva nézett rám, h mit keresek megint nála.Elmondtam mit szeretnék és mondta, h holnapra valszeg megtudja szerezni a beutalókat.Miután hazaértem visszadöltem az ágyba és aludtam 1ig.Teljesen antiszocilális lettem.Zavart minden zaj, egyedül akartam lenni egy csendes helyen.
Később délután Sasu átjött és befestettem a haját.Amig nálunk tengődött megint felkúrta az agyam a kavarás gondolata, meg az egész helyzet és olyan mérhetetlenl dühős lettem, h abban a pillanatban ölni tudtam volna megbánás nélkül.Tőrtem, zúztam, tiportam, romboltam volna teljes erőbedobással és haraggal.
Nem csodálom, h Sasu megtartotta a tisztes távot...
Miután picit... extra picit lenyugodtam... írtam Neki.
Pár órán belül válaszolt... de továbbra is hazugsággal vádolt.
Fáj.Fáj mert tudja, h nem hazudnék neki, mégis ezt állítja.
Írtam Neki... de... semmi válasz.
Tépődik és felszakad a seb... megint.
Azt kívánom bárcsak ne keverték volna el a leleteket... leszarnám, h alig élek már, de legalább nem haragudna rám... és nem vádolna.
Túl vagyok egy sor keserves síráson, egy pánikrohamon, üresnek érzem magam, csak ülök és hallgatom a szívverésem ritmusát...
Elfogott egy érzés ami már 5 éve nem kerített hatalmába... a Halál.A legtöbben nem tudják mien érzés is ez pontosan.Megint átfutott az agyamon a gondolat... Hitomi talán kegyes lenne és még 1x nem mentene meg.
Csak megint ott van az a rohadt... "Ne okozz csalódást azoknak akik szeretnek" ...átkozott bűntudat.
...
Felnéztem a mai dátumra. Péntek 13. Remek.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Doki. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Doki. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. május 13., péntek
2011. május 12., csütörtök
× Röviden 4. ×
Ma délben keltem és küldtem is azonnal egy sms-t Gushnak, h akkor áll e a 2re megbeszélt tali.Már-már majdnem beálltam a zuhany alá mikor Sasu csörgött.Talizni szeretett volna, de mondtam, h most nem jó, de visszahívom ha végeztem Gushhal.
Naná, h késtem... de csak 5 percet... vhogy ez a specialitásom.:'DFelmentünk a westi tetőre és leültünk egy árnyékos helyre dumálgatni.Mesélte, h még régebb volt egy olyan, h egy teljes órát várt rám mert nem volt pénz a kártyáján, h felhívjon én meg asszem elnéztem az időt.Mondom nagyszerű.XD
Nagyon jó volt vele találkozni, nagyon rég beszélgettünk lelkiztünk egy jót személyesen.Nagyon hiányzott a csajszi.*-* Megígértettem vele, h ezentúl többször találkozzunk.A tali végére becsöppent Beni is.Hát kész az a srác.Másodpercek alatt lesorvasztott a faviccekkel. X'D
Hazafelé felhívtam Sasut, h akkor h legyen a talink és mondta, h nem tudja majd csörög ha nálunk van.
Útközben beugrottam a LIDL-be.Meleg volt és megkívántam a fagyit ezért vettem is egy epreset meg vmi kaját.Hazaérve jóízűen bekajáltam aztán elvonultam szokás szerint a szobámba.
Vártam Sasut... már 8 óra volt, de Sasu sehol.Nem is jött végül. >.<
A jó kedvem hamar elszállt, mert feldühített a nem is igazán a hátam mögött folyó kavarás tudata és a személy aki elindította.Próbáltam lenyugodni... de nem ment.Viszont adtak egy remek ötletet... mi lenne erősebb bizonyíték annál ha egy hivatalos papírt mutatok fel, mint például az eredmény... de rájöttem, h azt nem tudnám egykönnyen megszerezni.Az orvosok nagyon szigorúak e téren.:S Ezért reménykedem abban, h a beutaló is elég lesz mert annak a fénymásolatát akár holnap is megtudnám szerezni egy kis szerencsével.Szóval holnap korán kelek... bár még nem tudom hánytól rendel a doki... mindenesetre remélem megéri. :/
Naná, h késtem... de csak 5 percet... vhogy ez a specialitásom.:'DFelmentünk a westi tetőre és leültünk egy árnyékos helyre dumálgatni.Mesélte, h még régebb volt egy olyan, h egy teljes órát várt rám mert nem volt pénz a kártyáján, h felhívjon én meg asszem elnéztem az időt.Mondom nagyszerű.XD
Nagyon jó volt vele találkozni, nagyon rég beszélgettünk lelkiztünk egy jót személyesen.Nagyon hiányzott a csajszi.*-* Megígértettem vele, h ezentúl többször találkozzunk.A tali végére becsöppent Beni is.Hát kész az a srác.Másodpercek alatt lesorvasztott a faviccekkel. X'D
Hazafelé felhívtam Sasut, h akkor h legyen a talink és mondta, h nem tudja majd csörög ha nálunk van.
Útközben beugrottam a LIDL-be.Meleg volt és megkívántam a fagyit ezért vettem is egy epreset meg vmi kaját.Hazaérve jóízűen bekajáltam aztán elvonultam szokás szerint a szobámba.
Vártam Sasut... már 8 óra volt, de Sasu sehol.Nem is jött végül. >.<
A jó kedvem hamar elszállt, mert feldühített a nem is igazán a hátam mögött folyó kavarás tudata és a személy aki elindította.Próbáltam lenyugodni... de nem ment.Viszont adtak egy remek ötletet... mi lenne erősebb bizonyíték annál ha egy hivatalos papírt mutatok fel, mint például az eredmény... de rájöttem, h azt nem tudnám egykönnyen megszerezni.Az orvosok nagyon szigorúak e téren.:S Ezért reménykedem abban, h a beutaló is elég lesz mert annak a fénymásolatát akár holnap is megtudnám szerezni egy kis szerencsével.Szóval holnap korán kelek... bár még nem tudom hánytól rendel a doki... mindenesetre remélem megéri. :/
2011. május 6., péntek
× Nosztalgia ×
Hah... mégsem dagadt fel a szemem, ami pozitívum a mai napban.Viszont meglepetésként ért, h egy nagyon régi ismerősömtől e-mail-t kaptam. O.o Évekkel ezelőtt beszéltünk utoljára, de ismét beletrafált a témával."És miújság a pasikkal mostanság?Hányat tartasz magad mellett?" A falba vertem a fejem kínomban.Nem akartam nagyon belemélyülni a dologba, mert éreztem, h megint megkapnám tőle azt, h jobb lenne ha nem csak egy sráccal kavarnék mert az tök unalmas.Végül kiszedte belőlem a nagyon lerövidített verziót.
"Miért szereted ennyire?"
Ez a kérdés R-KO-val ütött ki, mert ez egy nagyon kifejtős dolog.Mit mondhatnék, rengetek mindenért.Szeretem mert jó hozzám és ezzel olyat ért el amit eddig még senki ezen a szinten.Szeretem mert értelmes, okos, kedves, megértő, figyelmes és őszinte.Az első srác aki tényleg úgy viselkedett velem ahogy megérdemlem.Már attól is jobban érzem magam ha megfogja a kezem, megölel vagy hozzámbújik.A puszta jelenlététől is megvan az a bizonyos pillangó hatás ha mondhatom így.Lehet vele hülyülni, viccelődni és azt is imádom mikor matekról beszél még akkor is ha legtöbbször egy kukkot sem értek belőle, de annyira jó hallgatni.Mellette biztonságban érzem magam és elhiszem, h érek valamit.Tejes mértékben elnyerte a bizalmam.Igaz, ennek ellenére mégsem mondok el neki mindig mindent és tudom, h ez zavarja a legjobban, de igyekszem ezen változtatni csak... nehéz kiszállni a megszokott kerékből.Imádok vele aludni, hozzábújni, szeretgetni, ölelgetni.A sima tv nézés is jó vele mikor csak döglünk.Imádom az illatát, a csókját és mindent ami hozzá köt.Úgy szeretem az egész embert ahogy van.Néha még én is elcsodálkozom, h h tudom ennyire szeretni.
"És mi az ami zavar benne?"
Ezen elgondolkodtam egy ideig.Nem szeretem benne azt, h egoista de elismerem, h van mire csak néha lecsapnám mikor túlzásba viszi.Makacs, de én is az vagyok.Nagyon gonosz tud lenni és olyannyira meg tud bántani, h sírhatnékom támadjon.Ezen kívül a legrosszabb, h még így is szeretem.
Erre a válaszomra megkaptam, h nem vagyok normális, csak azért mert ő sosem érzett így senki iránt.Na mondom remek... mert az normális, h 17 évesen lebabázol nem? ^^ Legalábbis mikor utoljára beszéltem vele még úgy volt, h megtartja.Mondanom sem kell, h választ már nem kaptam.Valszeg pár év múlva újra jelentkezik.Ez a kis beszélgetés rendesen megalapozta a napom további menetét.Ismét csak Rá tudtam gondolni és elnosztalgiáztam csöppet.
Még most is emlékszem a reakciómra amikor először találkoztam Vele."Aranyos srácnak tűnik ^^" majd később "De magas~ °^°".Akkoriban nem igazán foglalkoztatott, hiszem el voltam foglalva az akkori párommal, de miután vége lett azután sem volt nagy kedvem foglalkozni Vele mind addig mig másodjára nem találkoztunk.Teljesen más volt mikor megláttam azon az NS-en."Azta... helyesebb mit emlékeztem.:$" súgtam oda Jironak és elég zavarba ejtő volt aztán a folytonos cukkolása. >.<
De hiába a gondolat... úgy voltam vele, h úgysem jönne össze velem... nem hittem volna, h egy ien srác összejönne velem valaha is és amúgy sem beszéltünk.
Eltelt 3 hónap és elérkezett a szalagavatóm ideje, de még volt 2 fölös meghívóm.Azon tanakodtam magamban, h vajon meghívjam e, de mivel Hiroban már megfogalmazodott, h nekem nagyon is bejön M. ezért konkrétan a számba rágta, h hívjam meg.Így az lett, h meghívta helyettem.
Aznap ZHja volt, de mégis eljött és nagyon örültem neki.A szalagavató végén, az össztáncnál ránk lett parancsolva, h beszélgessünk többet és így is lett.Rá két napra már msn-en cseverésztünk és utána már találkozgatni is kezdtünk.Először elkísért anyagot venni, aztán én kísértem el karácsonyi ajándékok után nézni, majd karácsonyi vásár és utána végülis mondhatjuk, h elkezdődött köztünk vmi. :$
A legédesebb az volt, amikor átjött tehenet varrni velem X'D vagyis segíteni. X'D Aztán az a puszi a megállóban. :$ Annyira boldog voltam. :$ Legközelebb mikor átjött,megnéztük a D, a vámpítvadász-t X'DDD Nos... az vmi kegyetlenül rémes volt, felére már nem is figyeltünk jóformán, inkább elbaromkodtuk. :'D Mivel 2 napon belül volt a szülinapja ezért készítettem neki kókuszgolyókat, meg varrtam neki egy fekete macskát és tökre örült neki. :3 Majd később mikor csak az ágyon feküdtünk... és jóformán csak plafont néztük... megcsókolt *-* :$ És vúúúúúú~ annyira édes volt. :$
2010 december 22. imádom azt a napot.
Karácsony napján pedig közölte, h engem kért Karácsonyra és örül, h úgymond megkapott *-*, de ebben az volt a vicces, h én meg Őt kértem és annyira jó volt belegondolni, h Vele lehetek és egymás ajándékai vagyunk. :$
Sajnos a Szilvesztert nem együtt töltöttük, de a 2011es év első délutánját már igen és életemben először kaptam egy gyönyörű szál vörös rózsát. *-* Azóta is az ablakomban van és még így elszáradva is szépnek találom.Nincs szívem kidobni.
Remekül elvoltunk, minden talink jól sikerült.Az a sok hülyülés, a perverzülések amik néha fulladozó nevetéssel végződtek, a jóleső összebújások annyira jók voltak.Amikor full feltöltödve találkoztunk és a nap végére pedig szinte a kezeinket sem tudtuk mozgatni annyira leszívtuk egymás energiáját.Imádtam azokat a hétvégéket.
Lassan beláttam, h teljesen beleszerettem, de nem mondtam el senkinek.
Február vége felé egyre többször fordult elő az, h a szívem környékén szorult, nem kaptam levegőt rendesen és emiatt sokszor rosszul voltam, de úgy gondoltam majdcsak elmúlik.M. sokszor kérdezte, h mi a bajom stb. de a válaszom mindig csak "Semmi" volt, de legtöbbször tényleg semmi bajom sem volt.Ezek után NG-n volt egy kisebb magán akciója a szervezetemnek, nem tudtam mi bajom, de úgy véltem egyben maradok így nem is szóltam róla.Rosszul tettem.
Március 8.-án M. teljesen kiakadt rám amiatt, h nem mondok el neki semmit és úgy döntött legyen inkább vége.Borzalmas volt.Teljesen elvesztem és az állapotom is tovább romlott.Egyre többször voltam rosszul és suli helyett inkább orvoshoz jártam.A suliban nagyon lemaradtam, nem tudtam teljesen összeszedni magam és ennek látszik is az eredménye.
Eltelt egy hónap és még mindig szörnyen éreztem magam.Sztracsi, Jiro, Sasu is alig bírtak már velem.Nem értették, h lehetek ennyire magam alatt M. miatt.Elmondtam nekik, de szinte csak legyintettek, h áhh úgyis lesz majd jobb és csak most mondom, h így érezk iránta, de lassan ők is belátták, h ez nem így van.
30.-án megkaptam az első labor eredményemet.Az orvos csupa szakszavakat használt, ezért megkértem, h fordítson magyarra és beszéljen világosan. "Önnek nagy valószínűséggel aritmiája van és súlyosbitó tényezőként az is világosan látszik, h nem csak ez az egy probléma van..." Mikor rákérdeztem közölte, h van egy lyuk a bal kamrámon, majd ismét szaknyelven duruzsolt amiből semmit sem értettem, de azt tisztán, h csak a gyógyszerezés segít... egy ideig.Gyógyszerekkel 5 év, nélkülük 2, de volt valami nyugtalanitó a szemében.Nagyon nézegette azt az eredményt, valami nagyon nem passzolt neki.
És innen jóformán már csak a jelenlegi helyzetet tudnám leírni.Annyira rosszul érzem magam, h egyszerűen nem találok rá szavakat.Nem értem, ez a vizsga időszak és az érettségi hajrázás mindenkit meghülyít. :S Borzalmas ez az év, pedig mien nagyszerűen indult. :/ Remélem minden megoldódik, nem szeretném ha emiatt menne minden tropára.
"Miért szereted ennyire?"
Ez a kérdés R-KO-val ütött ki, mert ez egy nagyon kifejtős dolog.Mit mondhatnék, rengetek mindenért.Szeretem mert jó hozzám és ezzel olyat ért el amit eddig még senki ezen a szinten.Szeretem mert értelmes, okos, kedves, megértő, figyelmes és őszinte.Az első srác aki tényleg úgy viselkedett velem ahogy megérdemlem.Már attól is jobban érzem magam ha megfogja a kezem, megölel vagy hozzámbújik.A puszta jelenlététől is megvan az a bizonyos pillangó hatás ha mondhatom így.Lehet vele hülyülni, viccelődni és azt is imádom mikor matekról beszél még akkor is ha legtöbbször egy kukkot sem értek belőle, de annyira jó hallgatni.Mellette biztonságban érzem magam és elhiszem, h érek valamit.Tejes mértékben elnyerte a bizalmam.Igaz, ennek ellenére mégsem mondok el neki mindig mindent és tudom, h ez zavarja a legjobban, de igyekszem ezen változtatni csak... nehéz kiszállni a megszokott kerékből.Imádok vele aludni, hozzábújni, szeretgetni, ölelgetni.A sima tv nézés is jó vele mikor csak döglünk.Imádom az illatát, a csókját és mindent ami hozzá köt.Úgy szeretem az egész embert ahogy van.Néha még én is elcsodálkozom, h h tudom ennyire szeretni.
"És mi az ami zavar benne?"
Ezen elgondolkodtam egy ideig.Nem szeretem benne azt, h egoista de elismerem, h van mire csak néha lecsapnám mikor túlzásba viszi.Makacs, de én is az vagyok.Nagyon gonosz tud lenni és olyannyira meg tud bántani, h sírhatnékom támadjon.Ezen kívül a legrosszabb, h még így is szeretem.
Erre a válaszomra megkaptam, h nem vagyok normális, csak azért mert ő sosem érzett így senki iránt.Na mondom remek... mert az normális, h 17 évesen lebabázol nem? ^^ Legalábbis mikor utoljára beszéltem vele még úgy volt, h megtartja.Mondanom sem kell, h választ már nem kaptam.Valszeg pár év múlva újra jelentkezik.Ez a kis beszélgetés rendesen megalapozta a napom további menetét.Ismét csak Rá tudtam gondolni és elnosztalgiáztam csöppet.
Még most is emlékszem a reakciómra amikor először találkoztam Vele."Aranyos srácnak tűnik ^^" majd később "De magas~ °^°".Akkoriban nem igazán foglalkoztatott, hiszem el voltam foglalva az akkori párommal, de miután vége lett azután sem volt nagy kedvem foglalkozni Vele mind addig mig másodjára nem találkoztunk.Teljesen más volt mikor megláttam azon az NS-en."Azta... helyesebb mit emlékeztem.:$" súgtam oda Jironak és elég zavarba ejtő volt aztán a folytonos cukkolása. >.<
De hiába a gondolat... úgy voltam vele, h úgysem jönne össze velem... nem hittem volna, h egy ien srác összejönne velem valaha is és amúgy sem beszéltünk.
Eltelt 3 hónap és elérkezett a szalagavatóm ideje, de még volt 2 fölös meghívóm.Azon tanakodtam magamban, h vajon meghívjam e, de mivel Hiroban már megfogalmazodott, h nekem nagyon is bejön M. ezért konkrétan a számba rágta, h hívjam meg.Így az lett, h meghívta helyettem.
Aznap ZHja volt, de mégis eljött és nagyon örültem neki.A szalagavató végén, az össztáncnál ránk lett parancsolva, h beszélgessünk többet és így is lett.Rá két napra már msn-en cseverésztünk és utána már találkozgatni is kezdtünk.Először elkísért anyagot venni, aztán én kísértem el karácsonyi ajándékok után nézni, majd karácsonyi vásár és utána végülis mondhatjuk, h elkezdődött köztünk vmi. :$
A legédesebb az volt, amikor átjött tehenet varrni velem X'D vagyis segíteni. X'D Aztán az a puszi a megállóban. :$ Annyira boldog voltam. :$ Legközelebb mikor átjött,megnéztük a D, a vámpítvadász-t X'DDD Nos... az vmi kegyetlenül rémes volt, felére már nem is figyeltünk jóformán, inkább elbaromkodtuk. :'D Mivel 2 napon belül volt a szülinapja ezért készítettem neki kókuszgolyókat, meg varrtam neki egy fekete macskát és tökre örült neki. :3 Majd később mikor csak az ágyon feküdtünk... és jóformán csak plafont néztük... megcsókolt *-* :$ És vúúúúúú~ annyira édes volt. :$
2010 december 22. imádom azt a napot.
Karácsony napján pedig közölte, h engem kért Karácsonyra és örül, h úgymond megkapott *-*, de ebben az volt a vicces, h én meg Őt kértem és annyira jó volt belegondolni, h Vele lehetek és egymás ajándékai vagyunk. :$
Sajnos a Szilvesztert nem együtt töltöttük, de a 2011es év első délutánját már igen és életemben először kaptam egy gyönyörű szál vörös rózsát. *-* Azóta is az ablakomban van és még így elszáradva is szépnek találom.Nincs szívem kidobni.
Remekül elvoltunk, minden talink jól sikerült.Az a sok hülyülés, a perverzülések amik néha fulladozó nevetéssel végződtek, a jóleső összebújások annyira jók voltak.Amikor full feltöltödve találkoztunk és a nap végére pedig szinte a kezeinket sem tudtuk mozgatni annyira leszívtuk egymás energiáját.Imádtam azokat a hétvégéket.
Lassan beláttam, h teljesen beleszerettem, de nem mondtam el senkinek.
Február vége felé egyre többször fordult elő az, h a szívem környékén szorult, nem kaptam levegőt rendesen és emiatt sokszor rosszul voltam, de úgy gondoltam majdcsak elmúlik.M. sokszor kérdezte, h mi a bajom stb. de a válaszom mindig csak "Semmi" volt, de legtöbbször tényleg semmi bajom sem volt.Ezek után NG-n volt egy kisebb magán akciója a szervezetemnek, nem tudtam mi bajom, de úgy véltem egyben maradok így nem is szóltam róla.Rosszul tettem.
Március 8.-án M. teljesen kiakadt rám amiatt, h nem mondok el neki semmit és úgy döntött legyen inkább vége.Borzalmas volt.Teljesen elvesztem és az állapotom is tovább romlott.Egyre többször voltam rosszul és suli helyett inkább orvoshoz jártam.A suliban nagyon lemaradtam, nem tudtam teljesen összeszedni magam és ennek látszik is az eredménye.
Eltelt egy hónap és még mindig szörnyen éreztem magam.Sztracsi, Jiro, Sasu is alig bírtak már velem.Nem értették, h lehetek ennyire magam alatt M. miatt.Elmondtam nekik, de szinte csak legyintettek, h áhh úgyis lesz majd jobb és csak most mondom, h így érezk iránta, de lassan ők is belátták, h ez nem így van.
30.-án megkaptam az első labor eredményemet.Az orvos csupa szakszavakat használt, ezért megkértem, h fordítson magyarra és beszéljen világosan. "Önnek nagy valószínűséggel aritmiája van és súlyosbitó tényezőként az is világosan látszik, h nem csak ez az egy probléma van..." Mikor rákérdeztem közölte, h van egy lyuk a bal kamrámon, majd ismét szaknyelven duruzsolt amiből semmit sem értettem, de azt tisztán, h csak a gyógyszerezés segít... egy ideig.Gyógyszerekkel 5 év, nélkülük 2, de volt valami nyugtalanitó a szemében.Nagyon nézegette azt az eredményt, valami nagyon nem passzolt neki.
És innen jóformán már csak a jelenlegi helyzetet tudnám leírni.Annyira rosszul érzem magam, h egyszerűen nem találok rá szavakat.Nem értem, ez a vizsga időszak és az érettségi hajrázás mindenkit meghülyít. :S Borzalmas ez az év, pedig mien nagyszerűen indult. :/ Remélem minden megoldódik, nem szeretném ha emiatt menne minden tropára.
2011. május 1., vasárnap
× BASSZUS. ×
Reggel 10kor keletem, de elfetrengtem még úgy 11ig.Azon gondolkodtam, h mikorra beszéltem meg M.-val a mai talit, de aztán rájöttem, h hiába keresném a naplózott beszélgetésekben, mert úgy volt, h NG után mondta, h majd este megbeszéljük.Hát lehet, h vak vagyok, de azért Őt csak kiszúrom msn-en.Nem volt fent ezért nem is izgattam túlságosan magam, gondoltam, majd ma dél körül vagy vmikor rámcsörög, h akkor mi is a helyzet.
Jah... dél... 1 óra... 2 óra... fél 3... 3 óra, anyámék hazajönnek, nézem semmi sms és hívni sem hívott. :/
El is könyveltem, h hát a mai nap sem jött össze, h végre kettesben legyek Vele, és ne legyenek zavaró tényezők.Aztán rájöttem, h basszus Anyák napja van, és lehet ezért nem hívott, és basszus mekkora hülye vagyok :/ érthető, h nem hívott.
Később, úgy este 7 körül felmásztam fb-re és láttam főüzi falon, h kiírta állapotnak, h reméli másnak nem volt ilyen szar délutánja.Gondoltam jóapja csinált már megit vmit, ezért felnéztem msn-re hátha fent van és megkérdezhetem, h mi a baj.Nem volt, ezért felhívtam, de mondta, h majd később msn-en beszélünk.Így is volt.
Nos... konkrétan falnak mentem.Egy szép, nagy, vastag, acél tűskés, drótkerítéssel bevont falnak.
Kiderült, h 3kor taliztunk volna a Niagaránál és, h ott várt rám 3/4 órán kerszetül... de volt wifi és elvolt... EGYEDÜL.
Összeszorult a szívem, de nem tudtam hová tenni azt a 3 órát, mert nem emlékeztem, h megbeszétük volna.
Mondta, h a ballagáson beszéltük meg.Elkezdtem leforgatni a kisfilmet a fejemben nem egyszer, de ezt a részt sehol sem találtam.Bocsánatot kértem nem egyszer, de közölte, h ne nézzem hülyének.Nagyon dühős volt rám.Pedig tényleg nem emlékeztem. :( Ha róla van szó mindig elmékszem, nem felejtenék el egy talit. :(
A fejemhez vágta, h mostanában hisztis meg sértődékeny vagyok bármit mondhat.Ezt még el is ismertem, de az nagyon fájt, h azt mondta kezdi elfelejteni, h mit és miért is mondott 3 hete. :(
Azt mondta átvertem, becsaptam, hazudtam neki és, h manipulálom, mert, h igencsak érdekes, h azután derült ki, h elcserélték a leleteimet miután újra összejöttünk... könyörgöm... azután lettem behívva megint... erről tényleg nem én tehetek.Egész márciusban a korházat jártam.Miért hazudnék erről??
Meg, h nem mondtam el neki, h 2 évem van hátra... sőt kétségbe vonta az egészet.
Meg felhozta az anyuját... :/
Nem.Nem mondtam el, mert láttam mit reagált rá Jiro és Sztracsi, teljesen maguk alatt voltak holott még csak nem is volt 100%-osan biztos a lelet... és ettől én mégrosszabbul éreztem magam.
Másrészt meg pont, h az anyujára gondoltam, h mégis minek mondanám el ha nem biztos (mert felcsillant előttem a remény) és izgassam fel ezzel fölöslegesen.
De ha ne adj Isten mégis igaz lett volna, Ő tudta volna meg először.
Meg, h NG-n is azért ivott annyit mert nem volt képes felfogni, h h voltam képes arra, h nem mondtam el neki ezt.Hát ennél kikészültem...
*előveszi naptárát*
Március 23.-án volt az első labor vizsgálatom aminek az eredményét 31.-én kaptam meg a rossz hírrel.
Április 1. NS., megijedtem a rohamom miatt és azon a héten rögtön el is mondtam Sztracsinak meg Jironak, h mi a helyzet.
Április 6. Újabb labor vizsgálat, mert a doki is kételkedett az első eredményben.
Április 9. Újra együtt.
Április 11. Eredmény.
De én hülyének nézem nem? :/
"Vagy csak arra kellek, h legyen melletted valaki akit ölelgethetsz meg nyammoghatsz a fülébe, de meg sem osztasz vele semmit sem magadról?"
Nem.Nem csak erre kell, sokkal több nekem Ő ennél, de abban a pillanatban semmit sem tudtam kinyögni, csak vártam a halálos ítéletet.
Megkaptam, h nem édemli meg, h őszinte legyek vele?
Én meg... kimondtam vmit, amit még eddig soha senkinek... (és soha többé nem fogom kimondani másnak... és nem érdekel, ha ezt kétségbe vonják.) ... megmondtam neki, h Ő az első akibe beleszerettem úgy igazán.Elég zavarbaejtő még leírni is...
Erre megkaptam, h kurvára nem így tűnik és, h mondani sok mindent lehet, de a cselekedeteim árulnak el igazán... meg, h én teszem semmisé azokat a szavakat azzal, h úgyan ott folytatódik minden ahol abbahagytam...
Én meg csak megint pislogtam és kapartam a falat, h WTF?! >.< Mert nem!Én nagyon igyekszem!Nem lógok állandóan a nyakán, nem baszogatom talikkal, ahogy sosem tettem... nem csinálok konkrétan semmit!
Oké.Nem egyszer hisztiztem, nyafogtam vagy reagáltam túl dolgokat az utóbbi időben, de ezeket el is ismertem és fogtam is a fejem, h mekkora gyökér vagyok miután átgondoltam.
Tény, sokszor hamarabb jár a szám minthogy gondolkodnék.
Szóval... most vizsgaidőszak után beszélünk újra.Le is szedte fb-ről, h velem van... valszeg már le is tiltott msn-en. :/ Sok sikert kívánt az érettségihez és lelépett. :/
Basszus.
Jah, és még Ricsivel is összebalhéztunk, mert tegnap elmondtam neki, h mi volt NG-n és közölte velem, h hát vigyázhattam volna M.-re jobban, és akkor nem történik ez.Mire mondtam, h ezért szívesen felképelném.Erre ma úgy írt rám, h még mindig pofozkodos kedvemben vagyok e, és mondtam, h nem.
És akkor rázendített, h ő nagyon mérges azért, h azért akarták felpofozni mert igazat mondott.Én meg amúgy sem voltam túlzottan jó kedvemben, de ennek ellenére elkezdett provokálni... és mondtam, h ezt nagyon nem kéne és hagyja abba, de erre mégjobban cukkolt, h ha nem hagy akkor mégis mi fog történni.Feldarabolom meg ilyenek? Mondom nem, csak agyon azon gondolkodom, h letiltom. Erre közölte, h ne fáradtjak, majd megteszi ő mert már amúgy is el akarta távolítani a közeléből a Hozzánk hasonlókat, meg h amúgy is kiderült rólam, h modortalan és korlátolt vagyok. Ohh igen, és h megérdemlem ezt az életet. ^^
Gratulálok Richárd.Like.
:'D
Jah... dél... 1 óra... 2 óra... fél 3... 3 óra, anyámék hazajönnek, nézem semmi sms és hívni sem hívott. :/
El is könyveltem, h hát a mai nap sem jött össze, h végre kettesben legyek Vele, és ne legyenek zavaró tényezők.Aztán rájöttem, h basszus Anyák napja van, és lehet ezért nem hívott, és basszus mekkora hülye vagyok :/ érthető, h nem hívott.
Később, úgy este 7 körül felmásztam fb-re és láttam főüzi falon, h kiírta állapotnak, h reméli másnak nem volt ilyen szar délutánja.Gondoltam jóapja csinált már megit vmit, ezért felnéztem msn-re hátha fent van és megkérdezhetem, h mi a baj.Nem volt, ezért felhívtam, de mondta, h majd később msn-en beszélünk.Így is volt.
Nos... konkrétan falnak mentem.Egy szép, nagy, vastag, acél tűskés, drótkerítéssel bevont falnak.
Kiderült, h 3kor taliztunk volna a Niagaránál és, h ott várt rám 3/4 órán kerszetül... de volt wifi és elvolt... EGYEDÜL.
Összeszorult a szívem, de nem tudtam hová tenni azt a 3 órát, mert nem emlékeztem, h megbeszétük volna.
Mondta, h a ballagáson beszéltük meg.Elkezdtem leforgatni a kisfilmet a fejemben nem egyszer, de ezt a részt sehol sem találtam.Bocsánatot kértem nem egyszer, de közölte, h ne nézzem hülyének.Nagyon dühős volt rám.Pedig tényleg nem emlékeztem. :( Ha róla van szó mindig elmékszem, nem felejtenék el egy talit. :(
A fejemhez vágta, h mostanában hisztis meg sértődékeny vagyok bármit mondhat.Ezt még el is ismertem, de az nagyon fájt, h azt mondta kezdi elfelejteni, h mit és miért is mondott 3 hete. :(
Azt mondta átvertem, becsaptam, hazudtam neki és, h manipulálom, mert, h igencsak érdekes, h azután derült ki, h elcserélték a leleteimet miután újra összejöttünk... könyörgöm... azután lettem behívva megint... erről tényleg nem én tehetek.Egész márciusban a korházat jártam.Miért hazudnék erről??
Meg, h nem mondtam el neki, h 2 évem van hátra... sőt kétségbe vonta az egészet.
Meg felhozta az anyuját... :/
Nem.Nem mondtam el, mert láttam mit reagált rá Jiro és Sztracsi, teljesen maguk alatt voltak holott még csak nem is volt 100%-osan biztos a lelet... és ettől én mégrosszabbul éreztem magam.
Másrészt meg pont, h az anyujára gondoltam, h mégis minek mondanám el ha nem biztos (mert felcsillant előttem a remény) és izgassam fel ezzel fölöslegesen.
De ha ne adj Isten mégis igaz lett volna, Ő tudta volna meg először.
Meg, h NG-n is azért ivott annyit mert nem volt képes felfogni, h h voltam képes arra, h nem mondtam el neki ezt.Hát ennél kikészültem...
*előveszi naptárát*
Március 23.-án volt az első labor vizsgálatom aminek az eredményét 31.-én kaptam meg a rossz hírrel.
Április 1. NS., megijedtem a rohamom miatt és azon a héten rögtön el is mondtam Sztracsinak meg Jironak, h mi a helyzet.
Április 6. Újabb labor vizsgálat, mert a doki is kételkedett az első eredményben.
Április 9. Újra együtt.
Április 11. Eredmény.
De én hülyének nézem nem? :/
"Vagy csak arra kellek, h legyen melletted valaki akit ölelgethetsz meg nyammoghatsz a fülébe, de meg sem osztasz vele semmit sem magadról?"
Nem.Nem csak erre kell, sokkal több nekem Ő ennél, de abban a pillanatban semmit sem tudtam kinyögni, csak vártam a halálos ítéletet.
Megkaptam, h nem édemli meg, h őszinte legyek vele?
Én meg... kimondtam vmit, amit még eddig soha senkinek... (és soha többé nem fogom kimondani másnak... és nem érdekel, ha ezt kétségbe vonják.) ... megmondtam neki, h Ő az első akibe beleszerettem úgy igazán.Elég zavarbaejtő még leírni is...
Erre megkaptam, h kurvára nem így tűnik és, h mondani sok mindent lehet, de a cselekedeteim árulnak el igazán... meg, h én teszem semmisé azokat a szavakat azzal, h úgyan ott folytatódik minden ahol abbahagytam...
Én meg csak megint pislogtam és kapartam a falat, h WTF?! >.< Mert nem!Én nagyon igyekszem!Nem lógok állandóan a nyakán, nem baszogatom talikkal, ahogy sosem tettem... nem csinálok konkrétan semmit!
Oké.Nem egyszer hisztiztem, nyafogtam vagy reagáltam túl dolgokat az utóbbi időben, de ezeket el is ismertem és fogtam is a fejem, h mekkora gyökér vagyok miután átgondoltam.
Tény, sokszor hamarabb jár a szám minthogy gondolkodnék.
Szóval... most vizsgaidőszak után beszélünk újra.Le is szedte fb-ről, h velem van... valszeg már le is tiltott msn-en. :/ Sok sikert kívánt az érettségihez és lelépett. :/
Basszus.
Jah, és még Ricsivel is összebalhéztunk, mert tegnap elmondtam neki, h mi volt NG-n és közölte velem, h hát vigyázhattam volna M.-re jobban, és akkor nem történik ez.Mire mondtam, h ezért szívesen felképelném.Erre ma úgy írt rám, h még mindig pofozkodos kedvemben vagyok e, és mondtam, h nem.
És akkor rázendített, h ő nagyon mérges azért, h azért akarták felpofozni mert igazat mondott.Én meg amúgy sem voltam túlzottan jó kedvemben, de ennek ellenére elkezdett provokálni... és mondtam, h ezt nagyon nem kéne és hagyja abba, de erre mégjobban cukkolt, h ha nem hagy akkor mégis mi fog történni.Feldarabolom meg ilyenek? Mondom nem, csak agyon azon gondolkodom, h letiltom. Erre közölte, h ne fáradtjak, majd megteszi ő mert már amúgy is el akarta távolítani a közeléből a Hozzánk hasonlókat, meg h amúgy is kiderült rólam, h modortalan és korlátolt vagyok. Ohh igen, és h megérdemlem ezt az életet. ^^
Gratulálok Richárd.Like.
:'D
2011. április 11., hétfő
× Labor 2. ×
Jól indult a reggel mit ne mondjak.Sasu ébresztett 3/4 9kor aztán a rá 5 percre a dokim hívott, h haladéktalanul vonszoljam be fenséges hátsómat az eredményért.
Mint kiderült, azért kaptam az első eredményt, mert a kedves gyakornok összekeverte egy 70es éveiben járó öregemberével az ÉN leleteimet, és h fokozzuk a dolgot, a fószer nem is az én dokim páciense hanem a másik kardiológusé vagy minek hívják és egy így konkrétan FUCK YOURSELF DARLING!
A gyakornokot előttem rúgták ki.Kissé megalázó volt... számára :'D Nem egyszer bocsánatot kért, már kezdtem sajnálni :S
De baszki mi lett volna, ha az öreg fószer meghal ebben a 3 hétben a rossz leletek miatt?Bár nem tudom, h neki mit mondtak vagy, h egyeltalán az én leleteimet kapta vagy másét O.o Mindenesetre nagy kavarodás történt.
Legszebb rész:
"Sajnáljuk a kavarodást."
Konkrétan annyi a bajom, h a stressz miatt alakult ki nálam ez a szorulás meg minden.És gyógyszerekel el fog múlni.Mondta a doki, h most így a vizsgadrukk idején sok diák van így ezzel, szal nem kell aggódni.
Ami megtörténhet: pánik roham, ájulás, magas vérnyomás stb...
Én meg csak ültem... és így... NS-en megvolt (Y)
Szóval jól vagyok, viszonylag. ^^
Mint kiderült, azért kaptam az első eredményt, mert a kedves gyakornok összekeverte egy 70es éveiben járó öregemberével az ÉN leleteimet, és h fokozzuk a dolgot, a fószer nem is az én dokim páciense hanem a másik kardiológusé vagy minek hívják és egy így konkrétan FUCK YOURSELF DARLING!
A gyakornokot előttem rúgták ki.Kissé megalázó volt... számára :'D Nem egyszer bocsánatot kért, már kezdtem sajnálni :S
De baszki mi lett volna, ha az öreg fószer meghal ebben a 3 hétben a rossz leletek miatt?Bár nem tudom, h neki mit mondtak vagy, h egyeltalán az én leleteimet kapta vagy másét O.o Mindenesetre nagy kavarodás történt.
Legszebb rész:
"Sajnáljuk a kavarodást."
Konkrétan annyi a bajom, h a stressz miatt alakult ki nálam ez a szorulás meg minden.És gyógyszerekel el fog múlni.Mondta a doki, h most így a vizsgadrukk idején sok diák van így ezzel, szal nem kell aggódni.
Ami megtörténhet: pánik roham, ájulás, magas vérnyomás stb...
Én meg csak ültem... és így... NS-en megvolt (Y)
Szóval jól vagyok, viszonylag. ^^
2011. április 5., kedd
× Meglepetés ×
Ez a nap is jól kezdődött.Kedves dokim, majdnem lebuktatott apám előtt a beutalóval, de szerencséjére ügyesen terelt.Holnap labor.Nem akarom, h megint lecsapoljanak.Rohadt tű, már csak a gondolatától is rosszul leszek.
Sztracsival hihetetlenül összekaptam a reggel folyamán.Teljesen kiborult a labor eredményem miatt és hiába nyugtattam, h ez még csak az első labor volt nem biztos, h baj van.De hallgatott rám?Nem!
Aztán délután átjött, mert elmaradt pár órája.Úgy 2re érhetett ide.Beszélgettünk és naná, h elsírta magát.Rögtön a legrosszabbra gondolt és közölte, h nem halhatok meg előtte, mert nekem kell kiborítanom a hamvait San Franciscoban a Golden Gate hídról. *cirip* Szeretlek Sztracsim :) Pipáztunk, aztán hazamászott.
*gondolkodik-gondolkodik-gondolkodik*
Áhh... igen... ma végre rajzoltam *-* és az első áprilisi mű Koinak lett címezve.*-* És tökre tetszett neki.*-*
Fel is dobtam deviantartra meg föcöbúkra, mert igen én ien jó vagyok. X'DDD
Egy jó ideig kószálgattam jobbra-balra unalmamban fb-n, aztán hirtelen arra lettem figyelmes, h felvillant az üzenet rubrikám, tök lazán rákattoltam, gondoltam Sztracsi írt, h talált vmi érdekeset neten, vagy csak simán írt, h hazaért és minden oké... ööö... izé... aha... hát ha Sztracsi hirtelen nőtt úgy röpke 30 centit, levágatta és pirosra festette a haját olyannyira, h simán álcázza magát a szobámban feltűnés nélkül és pasi lett akkor igen...
O___________O
Á... dehogy lepődtem meg... úgyan kicsit sem kaptam szívrohamot és nem is estem le a székemről. *zavartan kacarászik* Kb 3x kellett átolvasnom, h tényleg felfogjam, de nem igazán mertem visszaírni.
Backspace a jó barátom *-* majd holnap kezdek vele vmit. >.<
Jaj >.< :$
Ajj... és ma kedves ofőm is zaklatott telón, h merre vagyok stb.Annyira nagyszerű... na mind1.
Asszem ennyi.
Sztracsival hihetetlenül összekaptam a reggel folyamán.Teljesen kiborult a labor eredményem miatt és hiába nyugtattam, h ez még csak az első labor volt nem biztos, h baj van.De hallgatott rám?Nem!
Aztán délután átjött, mert elmaradt pár órája.Úgy 2re érhetett ide.Beszélgettünk és naná, h elsírta magát.Rögtön a legrosszabbra gondolt és közölte, h nem halhatok meg előtte, mert nekem kell kiborítanom a hamvait San Franciscoban a Golden Gate hídról. *cirip* Szeretlek Sztracsim :) Pipáztunk, aztán hazamászott.
*gondolkodik-gondolkodik-gondolkodik*
Áhh... igen... ma végre rajzoltam *-* és az első áprilisi mű Koinak lett címezve.*-* És tökre tetszett neki.*-*
Fel is dobtam deviantartra meg föcöbúkra, mert igen én ien jó vagyok. X'DDD
Egy jó ideig kószálgattam jobbra-balra unalmamban fb-n, aztán hirtelen arra lettem figyelmes, h felvillant az üzenet rubrikám, tök lazán rákattoltam, gondoltam Sztracsi írt, h talált vmi érdekeset neten, vagy csak simán írt, h hazaért és minden oké... ööö... izé... aha... hát ha Sztracsi hirtelen nőtt úgy röpke 30 centit, levágatta és pirosra festette a haját olyannyira, h simán álcázza magát a szobámban feltűnés nélkül és pasi lett akkor igen...
O___________O
Á... dehogy lepődtem meg... úgyan kicsit sem kaptam szívrohamot és nem is estem le a székemről. *zavartan kacarászik* Kb 3x kellett átolvasnom, h tényleg felfogjam, de nem igazán mertem visszaírni.
Backspace a jó barátom *-* majd holnap kezdek vele vmit. >.<
Jaj >.< :$
Ajj... és ma kedves ofőm is zaklatott telón, h merre vagyok stb.Annyira nagyszerű... na mind1.
Asszem ennyi.
2011. március 31., csütörtök
× Labor ×
Nos, nem igazán tudom mivel kezdjem.Éjfél körül feküdtem le, de egyeltalán nem tudtam aludni... forgolódtam, melegem volt, mindenféle gondolat kavargott a koponyámban és csak 6kor sikerült elaludnom, mikor apu kilépett a házból.Csak 2 órát aludtam.Végül berohantam a 3. órára, kifulladva értem fel a 2. emeletre.Magyaron Kafka.Dupla matekon pedig a szokásos FAIL.
I logaritmus you baby!
Suli után, kipakoltam a ruhákat a szárítóra, h ne legyen belőle balhé itthon, mert az pont nem hiányzik.Aztán elmásztam a laborért. *sóhajt* Semmi jó hírrel nem szolgált a doki, kivéve, h én voltam kb az első páciensz aki ilyen higgadsággal fogadta a hírt.
Féllábbal a sírban...
Hazaérve bedöltem az ágyba... csak a szokásos.Az álmok újra kikészítettek.Még mindig fáj...
Holnap kemény napom lesz.Matek, magyar (4 tétel), töri (6 tétel) és lehet, h biosz dolgozat.Fuck, yeah.
De annyi vidít, h szünetben k-pop-ot hallgathatok. :'DDD
2011. március 23., szerda
× Halál ×
A mai napom sem kezdődött fényesebben a többinél.Reggel kiakadt a vállam és legalább 20 percig nem tudtam visszatenni.Talán február vége óta van az, h szorul a szívem környéke, szorongok meg egyéb finomságok a stressz miatt és a szakítás óta ezek a dolgok felerősödtek elég rendesen.A dokim írt beutalót és ma elmásztam laborra.Mivel nem ettem, kicsit rosszul lettem vérvétel alatt. ^^""" Utálom azt a rohadt tűt... egyenesen iszonyodom tőle.A pókok mellett ez a másik dolog amitől kitudok készülni.Ezután szépen hazajöttem és aludtam egy sort.Jövőhét ilyenkorra meglesznek az eredmények.
Egyéb:
Most hallottam a hírt Sasutól, h egy emberke kiugrott a 6.ról a sulival szembe lévő házból.És állítólag az egyik m.-es látta is ugrani, de azt hitte csak halucinált.Vicces... ha az ő termükből ezt látni lehetett... akkor a miénkből is.
Érdekes... néha a suliban unalmas perceimben az ablakon kinézve elmerengtem mi lenne ha egyszer csak azt látnám, h vki kiáll az erkély/ablak szélére és leugrik... morbid és beteg gondolataim vannak... tudom, tisztában vagyok vele.
Belülről Hitomi mosolyog, őt nem rázta meg a dolog.Ő már úgyis sok vért és halott embert látott vagy tett halottá.
"Egy szánalmas, gyáva, gyenge emberi lénnyel kevesebb a világon."
Osztom a véleményt, de valószínűleg engem a látvány sokkolt volna és percekig nem szólaltam volna meg, majd nagy nehezen kinyögtem volna, h "leugrott..."
Ejj mennyi volna... :'D
Akárhányszor a halál kerül szóba "jégszívű" leszek, h Sztracsi szavaival éljek.A halál egy elkerülhetetlen dolog.Az emberek élnek és meghalnak.És akkor mi van?A környezetünkben sokan fognak még meghalni, sőt lehet újat mndok, de mi is megfogunk egyszer.
Bár igaz... nem mind1, h hogyan és mikor.
Öngyilkosság: a kilátástalanság, a reményvesztettség, a gondoktól való szabadulás... szerintem erről a témáról órákig lehetne beszélni, de abban szerintem mindenki egyetért aki ép, h NEM MEGOLDÁS!
Jómagamnak is rá kellett jönnöm...
Egyik reggel (x éve) arra ébredtem, h apám keservesen sír.Régi munkahelyéről hívták... a volt munkatársa és egyben legjobb barátja vonat alá vetette magát.
Előzmény: Első felesége egy hónap házas élet után megcsalta.Ebből kifolyólag erre a dologra rettentően allergiás volt.Ki ne lenne?
Ok: Második felesége azzal cukkolta, h talál nála jobbat meg, h ilyen-olyan pasikkal találkozgat.Elvileg képeket is pakolt fel magáról a netre.Nos tudni kell, h ez a nő nem egy elragadó szépség aki bárkit megkaphat.Hát kedves emberünk megelégelte a dolgot.Az első kisérletnél kocsijába akart szállni és teljes gázzal a beton falba hajtani, de apu sikeresen lebeszélte.Azt hittük meg lehet nyugodni, de a nő tovább folytatta a rosszízű cukkolást.A férfi levette karikagyűrűjét, az asztalon hagyta minden értékét, csak az iratai voltak nála, elment egy olyan helyre ahol a vonatvezető az alagútból kiérve már nem tud lassítani...
Anyját, apját, testvéreit... és egy éves fiát hagyta hátra...
És valami vidítót a végére: Holnap SZÁMALK *-*
Egyéb:
Most hallottam a hírt Sasutól, h egy emberke kiugrott a 6.ról a sulival szembe lévő házból.És állítólag az egyik m.-es látta is ugrani, de azt hitte csak halucinált.Vicces... ha az ő termükből ezt látni lehetett... akkor a miénkből is.
Érdekes... néha a suliban unalmas perceimben az ablakon kinézve elmerengtem mi lenne ha egyszer csak azt látnám, h vki kiáll az erkély/ablak szélére és leugrik... morbid és beteg gondolataim vannak... tudom, tisztában vagyok vele.
Belülről Hitomi mosolyog, őt nem rázta meg a dolog.Ő már úgyis sok vért és halott embert látott vagy tett halottá.
"Egy szánalmas, gyáva, gyenge emberi lénnyel kevesebb a világon."
Osztom a véleményt, de valószínűleg engem a látvány sokkolt volna és percekig nem szólaltam volna meg, majd nagy nehezen kinyögtem volna, h "leugrott..."
Ejj mennyi volna... :'D
Akárhányszor a halál kerül szóba "jégszívű" leszek, h Sztracsi szavaival éljek.A halál egy elkerülhetetlen dolog.Az emberek élnek és meghalnak.És akkor mi van?A környezetünkben sokan fognak még meghalni, sőt lehet újat mndok, de mi is megfogunk egyszer.
Bár igaz... nem mind1, h hogyan és mikor.
Öngyilkosság: a kilátástalanság, a reményvesztettség, a gondoktól való szabadulás... szerintem erről a témáról órákig lehetne beszélni, de abban szerintem mindenki egyetért aki ép, h NEM MEGOLDÁS!
Jómagamnak is rá kellett jönnöm...
Egyik reggel (x éve) arra ébredtem, h apám keservesen sír.Régi munkahelyéről hívták... a volt munkatársa és egyben legjobb barátja vonat alá vetette magát.
Előzmény: Első felesége egy hónap házas élet után megcsalta.Ebből kifolyólag erre a dologra rettentően allergiás volt.Ki ne lenne?
Ok: Második felesége azzal cukkolta, h talál nála jobbat meg, h ilyen-olyan pasikkal találkozgat.Elvileg képeket is pakolt fel magáról a netre.Nos tudni kell, h ez a nő nem egy elragadó szépség aki bárkit megkaphat.Hát kedves emberünk megelégelte a dolgot.Az első kisérletnél kocsijába akart szállni és teljes gázzal a beton falba hajtani, de apu sikeresen lebeszélte.Azt hittük meg lehet nyugodni, de a nő tovább folytatta a rosszízű cukkolást.A férfi levette karikagyűrűjét, az asztalon hagyta minden értékét, csak az iratai voltak nála, elment egy olyan helyre ahol a vonatvezető az alagútból kiérve már nem tud lassítani...
Anyját, apját, testvéreit... és egy éves fiát hagyta hátra...
És valami vidítót a végére: Holnap SZÁMALK *-*
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)