Alapvetően nem szeretem az ünnepet. Elvégre ha szeretsz valakit akkor őt mindig szereted nem csak ezen az egy napon az évben. Viszont még a hét elején kiterveltem, h mégis meglepem Yuhit valamivel. Azt forgattam a fejemben, h délután átsurranok és mikor hazaér a munkából meglepem a jelenlétemmel, meg persze azzal a kis plüssoroszlánnal amit neki varrtam.
Nos ez mind szép és jó lett volna ha nem húzza keresztül a számításaimat. Mégpedig azzal, h talit szervez és megkér, h negyed hatra menjek ki elé a központba. Baromira meglepett, nem hittem volna, h találkozni akar.
Na Bumm.
Így is történt, kimentem negyed 6ra központba. Találkoztunk. Bementünk CBA-ba, vett magának 2 energiaitalt. Az 1iket kb egy húzásra meg is itta mire leértünk az aluljáróba. Go metró, és irány WestEnd. Sejtelmem sem volt mit akarhat azon kívül, h megnézzük az aulában Valentinező tandemeseket. Szóval igazán meglepett mikor megálltunk egy kulcsmásoló előtt. Először nem esett le, de aztán megvilágosultam, és most 2 új kulcs csüng a kulcstartómon. :$ Rossmannoztunk egy sort, aztán a kajáldák felé vettük az irányt. Gyrosozni akartunk, de aztán lemondtunk róla, és meglátogattuk Viktort a munkahelyén. Bevásároltunk, "feltartottuk" a munkában, aztán elindultunk hazafele, de előtte meglátogattunk egy virágboltot, és kaptam egy szép szál rózsát. ^^
Egy háromnegyed órán belül haza is értünk. Vízbe tettük a rózsát, én is hozzávágtam az ajándékom, zuhany, kaja, szutyulás, szunya. <3
Nem is tudom mikor hallgattam utoljára román számokat, de ma megint hatalmába kerített 1-2 darab. Íme az 1egyik. Saját fordítás, még nem felejtettem el a nyelvet... másrészt nem találtam magyarul sehol. (:
Anda Adam - Amo
(magyar)
Eladó a szívem
Egyetlen férfinak,
Aki tudja mit csináljon mellettem az ágyban
Eladó a szívem,
Nem kiadó
A szerelmemet nem négyzetméterre árulom.
Eladó a szívem
Egyetlen férfinak,
Aki tudja mit csináljon mellettem az ágyban
Eladó a szívem,
Nem kiadó
A szerelmemet nem négyzetméterre árulom.
Tudom mit kell...
Nem adom el magam...
Ezek nem csak szavak
Higgy nekem
Nem szeretek a levegőbe beszélni.
Fent hordod az orrod
Vigyázz el ne ess!
Olyan vagy mint a vasaló
Addig ködösítesz, amíg meg nem égetsz.
Mindig megpróbálsz lenyűgözni
Mindenben amit csinálsz
Nem unod már,
Hogy folyton megjátszd magad?
Eladó a szívem
Egyetlen férfinak,
Aki tudja mit csináljon mellettem az ágyban
Eladó a szívem,
Nem kiadó
A szerelmemet nem négyzetméterre árulom.
Eladó a szívem
Egyetlen férfinak,
Aki tudja mit csináljon mellettem az ágyban
Eladó a szívem,
Nem kiadó
A szerelmemet nem négyzetméterre árulom.
Bajba fogsz kerülni az illetlen viselkedésed miatt
Szóval igen. Itt egy bejegyzés a legújabb dilimről.
Már 2012 november 30.-a óta tagja vagyok ennek az őrületnek.
Az IMVU egy olyan 3D-s chat, ahol avatarként kommunikálsz. Az avatarodat kedvedre öltöztetheted, cserélheted. Persze csak legyen elég credited és győzzed gyűjteni. >.>
Mivel a másik megoldás a valódi pénzed költésével járna.
Rengeteg chat szobát hoztak létre a felhasználók, szóval mindenki tetszésének megfelelőben járhat-kelhet. Sok szerepjátékos szoba is van, szóval aki szereti annak szerintem tetszeni fog, h megelevenedik a karaktere.
A "játék" viszont nagyon bug-os. Van, h nagyon zavaróan, de azért lényegében elviselhető.
Többet nem is igazán mondanék, akit érdekel az majd úgyis beleveti magát.
Nekem több felhasználóm is van, ezért igen vicces szokott lenni mikor az acc.-ok között ugrálok.
DE
mielőtt félreértések történnének, nem 13 felhasználóm van, csak... 5 és azon belül van pár kari. :P
Ma korán keltem, h minél hamarabb Yuhinál legyek, és megölelhessem. Igaz, apu felébredt és meghallgattam egy rövid kiselőadást, de hát ezt minden hétvégén meghallgatom. 8kor elindultam és egy 3/4 óra alatt át is értem Yuhihoz. Felhívtam, én ébresztettem mert nagyon kómás hangja volt. Lecsoszogott ajtót nyitni, mivel a kaputelefon nem mükszik rendesen.
Mikor felértünk, szinte azonnal visszabújt az ágyba. Levedlettem és elpakoltam a cuccaimat a szekrénybe aztán csatlakoztam hozzá, de nem sokáig lustálkodtunk. Kiakartunk menni a piacra, de aztán rájöttünk, h délután 2 körül már zárva van így csak a LIDLbe mentünk. Baromi hamar eltelt a nap és alig csináltunk valamit. Nem mintha rosszul esett volna a pihi, csak olyan gyorsan eltelt. Volt egy kisebb pityergő jelenetem is, de orvosoltuk a helyzetet. Elmondtam, vagyis leírtam (mivel ötödjére sem voltam képes, semmiféle értelmes magyarázatott adni szóban arra, h mi a bajom), h min gondolkodom néha és elé toltam, h elolvashassa. Megnyugtatott, h ilyen nem fog előfordulni és jól megszeretgetett.
Később Ari is átugrott, h pendrivera tegye a gépről a cuccait. Úgy 8-9ig maradt aztán távozott. Mi is eléggé fáradtak voltunk, de rávettem Yuhit egy kör Passziánszozásra, ha már kegyeskedett megtanítani múlt 7végén. :3 Ő a legjobb gép. <3 Aztán fekszés. <3
A másnap sem volt valami hosszú, viszont csodálatosan esett a hó egész nap.
A nap nagy része azzal telt, h kiszortíroztunk egy dobozni holmit, kidobtuk a nem kellő dolgokat és elpakoltuk azt ami megmaradt. Nagyon jó volt, főleg mert rábukkantam pár kis kori képre és egy ideig elnézegethettem. :3 Yuhi rendbe pofozott két széteső fiókot, aztán takarítottunk. Függönyt cseréltünk. ^^ Végül filmet néztünk, és újabb könnyzáport zúdítottam rá. Felvidított, de tudom, h valahol megbántottam azzal amit mondtam.
8ra összepakoltam, felöltöztünk és elindultunk, bár nem szívesen. Mikor leértünk nagyon megörültem a nagy fehérségnek. Szinte azonnal megdobáltam hógolyóval Yuhit. X3 Baromira nem érdekelt, h nem hoztam kesztyűt, elhógolyóztunk a buszmegállóig. :3 Mikor központba értünk, felvetettem az ötletet, h menjünk gyalog. Beleegyezett. Hazáig sétáltunk, beszélgettünk. Azt hiszem mindketten megtudtunk új dolgokat a másikról. Emellett azzal szórakoztunk, h megálltunk a fák alatt és magunkra zúdítottuk a havat. Butaságnak hangzik, de nagyon jó volt.~
Elaludtam... délután 1 körül keltem, emellett ma Bigyó sem vigyázott rám éjjel eléggé.
Később felpakoltam Kagamit és átcaplattam Uzuhoz. Nem akartam egyedül lenni. Az úton végig mind the Gap-et hallgattam és folyton könnybe lábadt a szemem, és alig tudtam visszafojtani a sírást a villamoson, de még a 2. emeleti lépcsőfordulóban is meg kellett állnom a sarokban, h ne záporozzanak. Végül szárazon értem fel és kopogtam be a konyha ablakon.
Miután kézhez kaptam a napi pólóm, (mivel hajat akartam festeni ezért erre a célra szolgáló feketében feszítettem) bevonultunk a fürdőbe. (: Megejtettük a beszélgetéseket hajfesték keverése és a hajamra applikálása közben. Aztán a konyhában telepedtünk le és.... IMVUztunk. ˇˇ""" *sóhajt*
Végül lemostam a festéket, és átestem az Uzu féle haj és arcápolás kúrán. Hát a lista elég szép azt kell mondanom. XD De megéri. :D
A továbbiakban Amnesia-stunk 2 rész erejéig. Aztán elköszöntem.
Hazafelé szinten Mind the Gap-et hallgattam, ugyan abban a hangulatban telt a hazaút ha nem rosszabban. Az eső esett, és mikor végre leszálltam a villamosról, átmentem a 2 zebrán... fél hangosan énekelni kezdtem... pocsolyából pocsolyába ugráltam és sírtam. Nem látott senki, de az sem érdekelt volna.
Nem vagyok boldog...
Yuhi az est folyamán egyszer sem jelentkezett. Nem adott életjelet, nem hívott, nem üzent... egyáltalán felém sem bagózott. Pedig megígérte...
Ugyan úgy ébredtem ahogy elaludtam. Bigyót magamhoz szorítva, magzat pózban. Nem voltak rémálmaim. Valószínűleg ez annak is betudható, h eléggé kimerített a tegnapi nap, főleg az esti bonyodalom. Nehézkesen felöltöztem, mivel nem nagyon akartam elengedni Bigyót. Bepakooltam Kagamit, és elindultam suliba. Csak szakgyakra mentem be, de nagyon hamar megbántam.
Zsuzsi ma nézegette meg az ötleteinket az állatkertre és segített logót választani. Nub indította a sort a predátor/alien féle kertjével, aztán Nyunyó a modern szörnyekkel mint pl. a Yeti vagy Nessi, Viola, Vica a mitológiai lény kertjével, Kira a sárkánykertjével... és én következtem...
Rögtön azzal kezdte, h előbb a lemaradásomat szeretné látni. Azaz a Jásztejt. Meg is mutattam neki. Első mondata: Végre valami osztályozható. Végigrágtuk magunkat a dolgon, és bármennyire is úgy tűnt lehet kapok egy hármast. Nem... 2/3. *mosolyog*
Ezután pedig majdnem elfelejtette szemügyre venni az állatkertemet... először is közölte, h ezeket a logókat most rajzoltam, és nem otthon. Holott mikor Kira mellett volt csak a térképem mini változatát vázoltam fel... de... oké. Ő aztán biztos tudja... (Y)
Mikor közelebbről megvizsgálta az állatkertem lakóit, kitört belőle: "Miért nem lehet egy normális egyszerű állatkertet csinálni? Minek ennyire túlgondolni? Arra is gondolhatnál, h ez belekerül a portfóliódba és nem biztos, h értékelni fogják a poént. Ráadásul arra lesznek kíváncsiak, h egy rendes arculatot képes vagy e megcsinálni.. blablablabla..."
Az utolsó érvvel meg baromira nem értek egyet. Hiszen az alapja ugyan az... csak a téma más. Pff... Annyira nem bírja a képem, h a munkáimat is ezzel sújtja. Kellemes perszóna. Persze a többiekkel nagyon kedves rendes, ezért a többiek nem is értenek velem egyet abban, h velem baromira másképp viselkedik.
De ez még mind semmi. Teljesen leszólta a pecsét logó ötletét mivel az annyira elavult, meg már az esküvői meghívókon is elcsépelt stb stb stb. Kb leszarta, h köze van a lényekhez. Hogy ezeket az elátkozott lényeket egy SZERZŐDÉS köti! És igen is passzol a kerthez, a lényekhez, a történethez, az alaphoz. >.> No comment.
Ment tovább Virág vadasparkján, aztán megtorpant Luca interaktív elméleténél. "Na jól van. Állj,állj,állj. Most sokan nem fognak szeretni, de nem érdekel. MINDENKI normális állatkertet fog csinálni. Normális létező állatokkal. Túl sok itt a vámpír meg vérfarkas."
...
A hátralévő órákban már csak tettettem az alkotást. Firkáltam pár medúzát, lámát, antilopot, majmot...
Aztán azon tanakodtam, h láma kertet csinálok... ennek a képnek az alapján. Ezt elég hamar el is vetettem, és majom logókkal szórakoztattam magam... aztán átálltam a majmos képekre. És találtam egy olyan aranyosat, aminek hatására eldöntöttem, h MAKI parkom lesz.
Továbbá befizettem az utolsó félévet és leadtam a jelentkezésem a szakmai vizsgára. (Y)
Fél 3kor aki befejezte a dolgát, leléphetett. Én még megvártam mire Kira végigfutott pár képen, aztán összepakoltunk és tettünk egy kitérőt a mosdóba. Amikor kiléptünk a suli kapuján, csak egy pillanatra de megakadt a szemem egy ismerős kabáton, és mentem is volna tovább, de mivel azt hittem káprázik a szemem inkább visszanéztem. És voila egy Gergő. o.o"
Lö jelenet:
Haru: Hát te meg? O.o
Gergő: Hát te mi? ._.
Haru: hogy kerülsz ide? O.o
Gergő: >.>
Haru: o_o
Gergő: Elfelejtetted??? >.>
Kira: *megveregeti a vállam* Nem csalódtam...
Haru: *megsemmisülve és bambán áll* ._."
Na mind1 is... villamosra szálltunk, Corvinnál elköszöntünk Kirától, meglátógattuk a LIDLt aztán hazajöttünk. IMVU nyáladzást tartottam pár percig aztán filmet néztünk.(A békés harcos útja) A film nagyon jó volt, nagyon élveztem. Igazából szívesen megnézném újból. Asszem sikerült elgondolkodtatnia kicsit.
"És mi van ha nem sikerül kijutni az olimpiára?"
Ez... ez egy nagyon jó kérdés.
Sikerült eláztatnom jó pár zsepit, aztán nosztalgiáztunk egy sort (óvodai + ált.sulis történetek powa.) Végül lassan megnyugodni látszottam, szal útjára engedtem, és nem kínoztam tovább az öcsém. Köszönöm. (:
Yuhi nem volt sehol. 2x hívtam. 1x a kiakasztott-nehezen kapható-lekoptató sráccal beszéltem aki azt mondta majd lesz, és h később beszélünk. Aztán mikor éjfélkor sem volt sehol, bátorkodtam még egy próbát tenni, h akkor most mi van... akkor meg a kissé már lehiggadt-de még mindig nem elégedett sráchoz volt szerencsém, aki arról biztosított, h a holnapi nap estéjének folyamán biztosan beszélni fogunk.
Ebben a hiszemben még jócskán fent maradtam, és bütyköltem. Aztán láttam bejelentkezni... majd később kijelentkezni...
Sikeresen beértem még Murális előtt a suliba, pont arra az időre, h alá is tudjam firkantani a jelenlétit Zsötin. *büszke* Aztán vártunk... vártunk... vártunk... Pataki sehol.... Zsöti lement megnézni mi a helyzet, aztán közölte, h beteg a gyerek és Pataki nincs bent. *cirip-cirip-cirip* Még jó, h összerendelt minket, h a vizsgával kapcsolatos cuccokat hozza nekünk. (Y) Így hát az történt, h lényegében mindenki fogta magát és lelépett. ^^
Kiráéktól megtudtam, h holnapra kell 3-4 logo verzió az állatkertes projecthez, amiből Zsuzsi segít választani. Az állatkert bármiféle lényt tartalmazhat, a lényeg h 4 csoportra lehessen bontani és azon belül még 2re. Valójában nagyon örültem a feladatnak, és el is öntöttek az ötletek és már-már majdnem vigyorogva ültem a metrón . Nagyon úgy éreztem ki kell magamból beszélnem a dolgot, szóval felhívtam Yuhit, h örömködjek neki. Tudtam, h dolgozik, de csak felveszi a telefont ha hívom. Így is volt, de a beszélgetés végére igencsak lehangolódtam. A hangja... nem is... nem is tudom... mind1, nagyon rossz érzéseim támadtak, de inkább megpróbáltam tovább agyalni a feladaton. A villamos elindult én meg bambultam kifelé az ablakon, mikor a Dózsán megláttam egy ismerős alakot sétálni. Rögtön fel is pattantam a helyemről és leszálltam, kapálóztam a levegőben integetés gyanánt, de Mazu nem vett észre. Pedig oda is nézett, de ment tovább. Hívtam nem vette fel... kiabálni meg nem akartam utána, szal vártam egy kövi villamost és hazamásztam.
Hangosan terveztem zenét hallgatni, de akkor hazajött apu. Grrr... >.> Na mind1. IMVUztam egy nagyon minimálisat, aztán szépen hozzáláttam az állatkert lakóinak csoportosításához. Az állatkertem lényegében az elátkozott teremtmények otthonaként szolgána majd. Így tehát:
:lett volna a felállás ^^ Fejben nagyon pöppec kis helyet alakítottam ki nekik, és már megint kezdtem lázba jönni a dologtól, mikor csöngettek. Anyu vette fel (hiszen nem vártam senkit) és közölte, h Mazu az. Néztem nagyokat, h Mazu? O.o Why? O.o Mondtam anyunak, h hát akkor engedje be. Mazu első kérdése: Miért hívtál? .. Hirtelen nagyon nem tudtam miről van szó, de aztán leesett és elmeséltem, h what's up van. Marad van 2 órácskát beszélgetni, majd hazabaktatott.
Én tovább szenvedtem az állatkert logóival, de mivel még csak nevem sem volt hozzá nagyon így neccesen haladtam, és már baromira fel volt cseszve az agyam. Aztán Yuhi bejeltkezett...
Yuhii 3sza 2/2: itthon
Haru/Réparu: ^^
Yuhii 3sza 2/2: látom imvuzol
Haru/Réparu: csak be van kapcsolva
Yuhii 3sza 2/2: nem azért mondtam h imvuzol :) nem onnan látom
Haru/Réparu: értem
Haru/Réparu: hanem h nem írtam rögtön?
Yuhii 3sza 2/2: is, meg nem tartalmasabbat :)
Haru/Réparu: áhh
Haru/Réparu: bocsi, csak agyalok
Yuhii 3sza 2/2: min?
Haru/Réparu: holnapra kell 4 logo terv, de egyenlőre még nevet sem találtam a kertemnek :/
Yuhii 3sza 2/2: :(
Yuhii 3sza 2/2: rájössz te
Haru/Réparu: nem kamozunk? akkor nem kell pötyögnöm
Yuhii 3sza 2/2: most nincs túl sok kedvem hozzá :S
Haru/Réparu: sosincs hozzá kedved...
Haru/Réparu: ha telon beszélünk akkor is fura vagy...
Haru/Réparu: az egész oylan mintha lenne valamia háttérben amiről nem tudhatok...
Yuhii 3sza 2/2: pedig nincs
Haru/Réparu: aha
Yuhii 3sza 2/2: akkor ne higyj nekem...újfent
*pár perc csönd*
Haru/Réparu: ma mazu becsengetett meglepi szerűen...
Yuhii 3sza 2/2: (y)
Yuhii 3sza 2/2: én ink megyek szunyálni
Haru/Réparu: most mi a bajod?
Yuhii 3sza 2/2: semmi...fáradt vagyok
Haru/Réparu: aha
Yuhii 3sza 2/2: már megint nem hiszel nekem
Haru/Réparu: hát jó. ezért vártalak, h beszélgessünk?
Yuhi kijelentkezett... Lö Poof.~
Szerintem nem nehéz elképzelni, h milyen állapotba kerültem... de reménykedtem, h visszajön, h megbeszéljük... Nem jött...
Nem haladtam a munkámmal... és most így pár óra várakozás után úgy döntöttem elteszem magam... talán Bigyó segít elaludni...
Ismét hosszú 7vége állt a rendelkezésünkre. ^^ Ritkán tudom megoldani, h mind a 3 nap együtt legyünk Yuhival, de azért próbálkozom valamilyen rendszer szerint kialakítani ezeket az ott alvásokat. (:
Negyed 8kor taliztunk központban, aztán Tescoztunk egy sort, majd a hazaúton beszélgettünk mindenféléről. Engem nagyon meghatott az a gondolat foszlány amit megosztott velem, h már pár napja ez jár a fejében.... bár valószínűleg Ő mára már el is felejtette, h mit mondott. Az ilyesmit hamar elfelejtik... vagy nem tudom. (:
Otthon meglepi várt. Egy nagyon nyomi, de mégis szerethető bigyó. *-*
Igazából ez az est hamar eltelt, mintha nem is lett volna.
Másnap délutánra vendégeket vártunk. Név szerint Viktor, Ita és Dani. Igen... még egy Dani... ezek idén sem fogynak el. :'DDD Kártyáztunk, nevettünk. Yuhi és Viktor rendbe tették a a gépet. Yuhi meg sikeresen elkotyogta Viktornak, h jövő7n szerdán meg csütörtökön szabadnapos. Felmerült bennem a "És én miért nem tudok erről? O.o" kérdés, de nem szóltam semmit. Nem emlékszem pontosan meddig maradtak, talán 7ig fél8ig. Mindenesetre mi Yuhival elmásztunk ismét a Tescoba, h pótoljuk az innivalót és némi kaját is szerezzünk. A bejáratnál voltunk mikor megkérdeztem, h nekem miért nem szólt a szabadnapokról, mire egy igen meglepő választ kaptam "Hááát nem is igazán akartam szólni róla..." ami a későbbiekben az "Elfelejtettem naaa..." válasszá avanzsálódott, mivel a "De hiszen mondtam is." mondat nem vált be. -.-" Akkor most melyik? Ennyire nem vagyok érdemes rá, h még ezt sem lehet elmondani nekem, h van két kibaszott szabadnapod a héten??? HIHETETLEN!!! Ezt a párbeszédet baromira nem tudom hova tenni. Nem értem miért titkolta előlem... és persze ennek ellenére NE érezzem magam fenyegetve... (Y) Kinyögött egy bocsánatkérést, de tudom, h nem érezte jogosnak... Nem értem mi járhat ilyenkor a fejében... vagy úgy egyáltalán mit gondol, h ezzel mit ér el... vagy egyáltalán mit akar elérni...
Baromira eltud szomorítani ilyenkor... aztán nem érti, h mi a bajom... :/
Mikor hazaértünk Yuhi még bütykölt a gépen, nem bírja a Win 7et :'D meg a tuner kártya is gondolkodóba ejtette... khm... felidegelte..., de én nem bírtam sokáig, és bedőltem az ágyba. Később ő is csatlakozott hozzám. Szerintem még 1x sem aludtunk ennyire szorosan egymásba ölelkezve. Vagyis úgy értve, h egész éjjel. Reggel ugyan úgy a karjaiba fonódva ébredtem, és baromira jó érzés volt (annak ellenére, h mindenfélét összeálmodtam amitől teljesen kitudok akadni.).
Reggebédeltünk, filmet néztünk (Túl jó nő a csajom), összebújtunk. Ez volt a vasárnapi program, aztán este szépen hazakísért. És sajnos egy újabb hétre búcsút mondtunk. :(
Kézhez kaptam Suzanne Collins művét, amiből nem mellesleg film is készült tavaly. Nem is tartott sokáig elolvasni, hiszen alig tudtam letenni. Nagyon szépen fel van építve a kötet. A karakterek szerethetők és garantált a szórakozás. Legalábbis én így gondolom. Nekem nagyon tetszett. Bővebben nem mesélek, akit érdekel az majd úgyis utána néz a dolognak. ^^
Egyesek szerint hajaz a Battle Royale és a Twilight egybegyúrt masszájára, de szerintem büntetés bármit is egy mondatban említeni a Twilighttal.
Futótűz
(2010 november 23.)
január - péntek 18. - péntek 25.
Ez a kötet tartogat meglepetéseket. Bár az eleje lényegében csak a győztesek körútjáról szól, a végére beindul a történet. A legtöbbek számára a második kötet annyira már nem élvezetes mint az első. Nekem még mindig tetszik, szóval én nem adom fel. Az írónő igazán kihozott a sodromból a kötet utolsó mondatával... de csak azért mert még nincs kéznél a 3. egyben befejező kötet, és arra vasárnapig várnom kell. XD Már alig várom!!! *-*
A kiválasztott
(2011)
január - hétfő 28. - február - péntek 1.
Ime itt a 3. kötet és... vége. Ennyi volt gyerekek. A trilógia befejez része ahol minden szál elvarrásra kerül. Számomra izgalmas volt, bár azért, h őszinte legyek helyenként valóban nagyon eluntam a dolgot, de ennek ellenére mégiscsak a végére értem. Túlzottan nem lepett meg a vége... DE ...khm...
MIÉRT PRIMET? MIÉRT? MIÉRT KELLETT???
Ennyi a személyes hozzáfűzni valóm.
Na meg még az, h egyszerűen megrökönyödtem az anyuka viselkedésén. Szerinten felháborító. Komolyan. Ez nem anya. Pffffff.... *kidühöngi magát*
Továbbá... nem értem miért kell lázongani amiatt, h -figyelem, egyeseknek spoiler veszély- Peeta lett a befutó. Miért baj?
Oké... aláírom Peeta hamarabb szorul védelemre mint Katniss. Sütésen és rajzoláson kívül máshoz nagyon nem ért, DE jó a beszélőkéje és hat az emberekre. Ráadásul... óóóóó lowfasz bele... Ő egy művész. Egy tehetséges művész. És a művészekkel nincs "semmi" baj.
Ezzel szemben mit mondhatunk el Galeről?
Hmmm... ezer éve jóban vannak Katnissel. Legjobb barátok. Tetszik neki a lány, de kb csak akkor kap észbe, h tenni kéne valamit amikor már más is kiszúrta magának. Nem lép semmit, ha mégis azt meg későn, és még utána sem tudja mit kéne tennie... esetleg... Éééééés a legszebb, h végül még csak le se szarja, h mi van a csajjal az ország másik oldalán, aki elvileg a legjobb barátja volt éveken keresztül. Nagyszerű. *tapsvihar*
Hát erről ennyit.
Hogy valami keserédes dolgot tegyek a végére: azt a hírt kaptam, h idén novemberben kijön a Futótűz film verziója. Nagyon várom, de nagyon félek is tőle. A második kötet nagyon összetett és szorosan kötődik a 3.hoz. Ezért NAGYON könnyű elbaszni. ._. Természetesen nem várható el, h minden benne legyen, változásokra és hiányokra számítok, ez nem kétséges.
Nagyon szépen köszönöm Ildinek, h kölcsönadta a köteteket, remek szórakozást nyújtottak, ha csak kevés időre is. ^^ <3