Nem tudnám. Képtelen vagyok rá. A film végén legalább 15 percig megszólalni sem tudtam, száműztem magam a sarokba és bámultam a fehér falat, h összeszedjem magam annyira, h akadozó sóhajokon kívül más hangot is kitudjak adni. Nem tudom szavakba önteni azt amit láttam, túl kegyetlen és megrázó. Szemtanúi lehetünk a kegyetlenségnek, brutalitásnak, háborodottságnak, félelemnek, törékenységnek, élni akarásnak, lemondásnak és a beletörődésnek.
Mérhetetlen dühöt éreztem magamban. Hogy lehetnek az emberek ilyen undorító lények??? Képtelen vagyok felfogni.
No no, senorita Haru no no, Never again.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése