Bőven fél 10 előtt keltem (ami meglepő), szal párszor lemásztam a galériáról, h elpakoljak a konyhában meg mi egy más. Yuhi semmire sem ébredt fel úgy aludt mint a bunda. 3/4 10kor ébresztettem, mert nem szólt a telefonja.
Nyűglődött picit, aztán összekapta magát. Nem volt valami jó kedve. :/ Útjára engedtem azzal a tudattal, h délután viszek neki kaját. Nem tudtam, h oldjam meg, h Viktornak is jusson elvégre a mi hűtő szekrényünk is kongott az ürességtől, szal így is azért paráztam, h Yuhinak nem lesz elég. Végül azt fundáltam ki, h szalámis sajtos rizsát kapnak. Furin nézett ki reménykedtem, h azért ízleni fog nekik.
Szokásomhoz híven kimentem hozzájuk 4re. Petivel találkoztam először, szal megkérdeztem merre találom őket. A mini golfnál voltak mint mindig, Viktor jött a sátor felé Misivel szal bevártam őket. Aztán visszamásztunk a mini golfhoz. Odaadtam a kaját, ott volt Barbi meg Gergő is. ^^
Yuhi meg elment kosárra dobálni. Kérdeztem Viktort, h mi a baja amire a "Nem tudom." választ kaptam. Ilyenkor jön az a rész mikor Haru elkezd aggódni, h mi lehet a baj mert a társaságomat sem kereste túlzottan holott semmi dolga nem akadt. :/
3/5re megérkezett Virág meg Fruzsi, szal pár perc múlva mentek szórólapozni. Gergő elment a sátorba játszani, Barbi elment vízért. Egyedül maradtam... megint legalább félórán keresztül, mire odajött Janó és pakolni kezdett. Pár percre rá visszajött Barbi is és összeszedtük a cuccokat majd átültünk Janóhoz meg Andihoz. Miután Barbi elszívott egy cigit fel kaptuk Gergőt és lementünk Matchba kajáért. Útközben megfosztottuk pár szórólaptól Viktort, majd visszafelé is.
Felmentünk Virághoz segíteni, aztán Yuhi, Fruzsi, Viki meg Kada is megérkezett. Yuhi még mindig rossz passzban volt, fáradt volt, fájt a feje és felbaszta pár kölyök, de reménykedtem, h nem rajtam csattan a rosszkedve mivel amúgy is inkább meghúztam magam.
Teljesen olyan volt mintha egy csöppet sem örülne nekem... és a válaszaiból is csak ez jött le. Nagyon rosszul esett. Később a sátorban sem alakultak jobban a dolgok mikor a földhöz baszta a kaját amit csináltam neki és a fele kiborult, mert nem tudta hol a telefonja. Amit persze megértek, de szerencsére meglett. Utálom mikor mérges...
Az csak tetőzte a rosszkedvemet, h csak ültem a széken és bámultam magam elé... mintha ott se lettem volna... Kezdtem még rosszabbul érezni magam, szal úgy döntöttem visszaszolgáltatom Gergő cuccait, Yuhiét meg átpakoltam a táskájába mert ő leült játszani...
Szerintem ha köszönés nélkül eljövök az sem tűnt volna fel senkinek...
De legalább megálltam, h bőgés nélkül távozzak.
Nagyon meleg volt, a villamos is pont elment és bent nem állt 1 sem, szal gondoltam gyalogolok amíg legalább kigördül egy következő. Lehel téren érzetem, h valami nem lesz oké kicsit szédültem, de nem foglalkoztam túlzottan vele... mentem pár lépést és szalag vége.
Arra tértem magamhoz, h niii-nooo-niii-nooo-niii-nooo.~ Nem emlékszem hányan voltak pontosan körülöttem, asszem 3an. Vannak még rendes emberek azt hiszem. A mentősök gyorsan rendbe szedtek. Kérdezték, h ettem/ittam e rendesen a nap folyamán. Hát... közöltem, h már pár napja nem eszem rendesen és nem is iszom eleget. Megkaptam a "lecseszést", és be akartak vinni a kórházba de mondtam nekik, h kösz nem kell. De legalább hívjanak valakit aki hazatud segíteni. Az első gondolatom Yuhi volt... de... inkább azt mondtam, h nem... hazajutok egyedül is nem lesz baj...
Miért? Nem tudom... nem akartam... így is tehernek éreztem magam a nap folyamán...
Ez a nap után teljesen úgy érzem, h nem megyek ki többet... pedig még csak útban sem vagyok. SŐT segítek is meg kaját is kapnak... és mégis... ez... ez szörnyen rosszul esett...
Ráadásul 2 nappal a szülinapja előtt... ez... kicsit... megtört. Nem kértem, h a nyakamba ugráljon folyamatosan, meg mellettem legyen mikor meló van, főleg, h látom rajta, h fáradt... de... mind1.
Szóval a lényeg, h saját felelősségre tovább engedtek. (:
Anyuék itthon voltak, de nagyon nem volt kedvem velük beszélgetni. Elmentem zuhanyozni. Meg sem éreztem, h jég hideg a víz. Igazából leszartam. Felmentem a galériára. Ledöltem, bekapcsoltam a gépet, beszélgettem Uzuval meg Kirával és lényegében... ennyi.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Peti. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Peti. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. augusztus 5., vasárnap
2012. augusztus 4., szombat
× Don't touch the Bull ×
Fogalmam sincs mikor keltünk. Yuhi kockult én meg vergődtem egy sort az ágyban aztán felöltöztünk és elindultunk. 11re a Westendben voltunk. Köszöntem Petinek (biztiboy) meg Viktornak aztán hazajöttem, aludtam, zuhanyoztam, kaját csináltam a jómadaraknak és 4re visszamentem.
Tök jól el voltuk addig míg ki nem akadtam, szal természetes módon le lettem teremtve, h mekkora hülye vagyok. Onnantól kezdve alig szólt hozzám és mikor lementek Viktorral szórólapozni, Barbi hazament, Gergő meg elment tudja fene merre. Egyedül maradtam a mini golfnál, szal lényegében én felügyeltem addig amíg Janó oda nem jött. Beszélgettünk az animekről meg miegymásról. Aztán feljött a Yuhis téma.
"De ő amúgy is csak olyan múló szeszély nem?"
Ez picit szíven ütött szal tartottam neki is egy rövid beszámolót és ismét megkaptam, h hülye vagyok csak szebben kifejezve. Odainvitált az asztalukhoz Andival meg még 2 számomra ismeretlen személlyel rabló römizni. Tök jól elvoltunk, aztán Gergő leült mellénk könnyes szemekkel, mert Niki szakított vele. *szemforgat*
Végül a quintet (Yuhi, Viktor, Virág, Fruzsi) is feljött melóból. Janóék elmentem bolt szal rám hagyták a cuccokat meg az ugrálóvárat (úgy, h nekik lenne a feladatuk és én meg nem is ott dolgozó vagyok.) Yuhi ezen felhúzta magát és szólta főnöknek aki közölte, h tudja de nem tud mit tenni. Viktor visszamászott a mini golfhoz, én meg Virággal meg Fruzsival röpiztem Yuhi, Gergő meg Dávid később Misi ellen. ^^
Később rávettem magam és felültem a bikára is. Hát büszke vagyok magamra, h sokkal tovább bírtam mint a legtöbb odajáró csicska páwa. A szűk gatyájukban alig tudtak felülni és max 6 másodpercig bírták. Puhapöcsök.~ Aztán meg is lett a bikázás ára, úgy járkáltam mint egy frissen seggbe baszott cowboy.
Este összepakoltuk a dolgokat. Éljen a munkamegosztás.~ Aztán kikísértük asszem Livit... a metróhoz. Végül hármasban elindultunk hazafelé. Viktortól elbúcsúztunk kicsivel a Domus előtt, mi meg tovább sétáltunk. Bementünk a non-stop-ba vettem üditőt meg 2 Bounty-t aztán haza. Bekajáltunk, zuhanyoztunk aztán prrr.~ szunya.~
Tök jól el voltuk addig míg ki nem akadtam, szal természetes módon le lettem teremtve, h mekkora hülye vagyok. Onnantól kezdve alig szólt hozzám és mikor lementek Viktorral szórólapozni, Barbi hazament, Gergő meg elment tudja fene merre. Egyedül maradtam a mini golfnál, szal lényegében én felügyeltem addig amíg Janó oda nem jött. Beszélgettünk az animekről meg miegymásról. Aztán feljött a Yuhis téma.
"De ő amúgy is csak olyan múló szeszély nem?"
Ez picit szíven ütött szal tartottam neki is egy rövid beszámolót és ismét megkaptam, h hülye vagyok csak szebben kifejezve. Odainvitált az asztalukhoz Andival meg még 2 számomra ismeretlen személlyel rabló römizni. Tök jól elvoltunk, aztán Gergő leült mellénk könnyes szemekkel, mert Niki szakított vele. *szemforgat*
Végül a quintet (Yuhi, Viktor, Virág, Fruzsi) is feljött melóból. Janóék elmentem bolt szal rám hagyták a cuccokat meg az ugrálóvárat (úgy, h nekik lenne a feladatuk és én meg nem is ott dolgozó vagyok.) Yuhi ezen felhúzta magát és szólta főnöknek aki közölte, h tudja de nem tud mit tenni. Viktor visszamászott a mini golfhoz, én meg Virággal meg Fruzsival röpiztem Yuhi, Gergő meg Dávid később Misi ellen. ^^
Később rávettem magam és felültem a bikára is. Hát büszke vagyok magamra, h sokkal tovább bírtam mint a legtöbb odajáró csicska páwa. A szűk gatyájukban alig tudtak felülni és max 6 másodpercig bírták. Puhapöcsök.~ Aztán meg is lett a bikázás ára, úgy járkáltam mint egy frissen seggbe baszott cowboy.
Este összepakoltuk a dolgokat. Éljen a munkamegosztás.~ Aztán kikísértük asszem Livit... a metróhoz. Végül hármasban elindultunk hazafelé. Viktortól elbúcsúztunk kicsivel a Domus előtt, mi meg tovább sétáltunk. Bementünk a non-stop-ba vettem üditőt meg 2 Bounty-t aztán haza. Bekajáltunk, zuhanyoztunk aztán prrr.~ szunya.~
2012. május 12., szombat
× STEX & PINK ×
Péntek - 11.
Ez a nap elég furcsán kezdődött. Kezdeném azzal, h idő előtt keltem fel. Nagyon lassan telt az idő és akárhányszor felriadtam, h "Jaj, elfogok késni @_@" annyiszor konstatáltam, h max 15 perc telt el csak. Mind1 is... így is képes voltam 5 percet késni Vállalkozásról. Elég unalmas volt, végig paráztam a Müvtöri miatt, és nem volt alaptalan mert az a másfél oldalnyi anyag amit összekapartam... nos... semmire sem mentem vele, h őszinte legyek. Egy kérdés sem volt amire egy névnél vagy 2 mondatnál többet tudtam írni. Borzalmas. A képanyag viszont egész jól ment, szal reménykedem az 1-4 felállásban, de nem vetném meg a 2-4-et. T-T
Mivel Yuhi nem jött ki elém, kénytelen voltam egyedül utazni. A 173E-vel egész hamar odaértem. ^^ Később kitalálta vagyis inkább felhozta, h mi lenne ha este elmennék pár osztálytársával iszogatni. Mondtam, h renden és így is lett.
Negyed 8 lehetett mikor kiértünk Csillaghegyre. Megvolt a nagy bemutatkozás szokásos rituáléja. Kriszti, Peti, Gábor, Rumy, Krisztián, Miki. Örültem. ^^ Lementünk kemény 2 utcányit és megérkeztünk a STEX Sörözőbe. Benyomtuk a zenegépet, nagyon jól elvoltunk. Páran már szédelegtek mert már megvolt az alapozás. Később megérkezett az Attila is és addigra viszonylag Peti már rendesen begyakorolta a nevem. XD
Hmm... Attila elég rendesen próbára tette az idegzetem. A harmadik alkalommal ki is borultam elég rendesen és 3an jöttek utánam, h visszavigyenek (Kriszti, Yuhi, Ati). Végül lecsillapodtak a kedélyek és utána már nem velem volt a dráma. Krisztinek sikerült kiütnie. Nem csoda, hisz egész nap egy falatott sem ettem. Kivéve az előzőleg vett pogácsa egyikét. Mind1 is a lényeg, h Kriszti meghívott két áfonyás vodkára... és hát nagyon rövid időn belül megéreztem a hatását. :'DDD Egy ideig csak próbáltam fókuszálni, aztán jött a felismerés, a röhögés mindenen, egy pöcike hányinger (de bekaphatja mert nem járt sikerrel! X3), aztán az istentelen röhögés újból mikor elindultunk a hajógyárira a PINK-be. :'DDD Aztán az úton meglett a sírós fázis is, de kezeltük a dolgot viszonylag hamar. :'D
Szombat - 12.
Éjfélkor értünk ki a PINK-hez ami egy vicces hely. Tele van "Rövidebb nem volt?" és "Ennyi zselé mást is megtartana..." egyedekkel. Ahoz képest, h mennyire leírtam az ilyen helyeket... nos... meglepően jól éreztem magam. ^^ Nem lenne ellenemre még egy ilyen kiruccanás. (:
A haza út elég hosszúra sikeredett, de épségben megérkeztünk annyi bökkenővel, h Yuhi elhagyta a buszon a telefonját. >.< Egy jól eső zuhany után azonnal kidöltünk.
A délután folyamán visszaszereztük Yuhi telefonját. Az a telefon... ijesztően ragaszkodó. :'D Aztán egy Match forduló után elindultunk felénk, de Yuhi korábban szállt,mert átment Viktorhoz, h kimenjenek Csepelre költözni segíteni.
Itthon nagy serte-pertélés volt a ház előtt, mert szigetelték a falakat. Miután ettem egy kiadósat úgy döntöttem lefekszem addig mig Yuhi jön. Ugyanis 9re ígérte magát... hátöm... mikor 11kor sem jelent meg nem kicsit húztam fel magam. -.-"""
Pedig tényleg tök nyugodt voltam... és minden mardosó ingerültség nélkül engedtem útjára. Erre meg... Áááááááááááhh... >.>"
Faszom...
Ez a nap elég furcsán kezdődött. Kezdeném azzal, h idő előtt keltem fel. Nagyon lassan telt az idő és akárhányszor felriadtam, h "Jaj, elfogok késni @_@" annyiszor konstatáltam, h max 15 perc telt el csak. Mind1 is... így is képes voltam 5 percet késni Vállalkozásról. Elég unalmas volt, végig paráztam a Müvtöri miatt, és nem volt alaptalan mert az a másfél oldalnyi anyag amit összekapartam... nos... semmire sem mentem vele, h őszinte legyek. Egy kérdés sem volt amire egy névnél vagy 2 mondatnál többet tudtam írni. Borzalmas. A képanyag viszont egész jól ment, szal reménykedem az 1-4 felállásban, de nem vetném meg a 2-4-et. T-T
Mivel Yuhi nem jött ki elém, kénytelen voltam egyedül utazni. A 173E-vel egész hamar odaértem. ^^ Később kitalálta vagyis inkább felhozta, h mi lenne ha este elmennék pár osztálytársával iszogatni. Mondtam, h renden és így is lett.
Negyed 8 lehetett mikor kiértünk Csillaghegyre. Megvolt a nagy bemutatkozás szokásos rituáléja. Kriszti, Peti, Gábor, Rumy, Krisztián, Miki. Örültem. ^^ Lementünk kemény 2 utcányit és megérkeztünk a STEX Sörözőbe. Benyomtuk a zenegépet, nagyon jól elvoltunk. Páran már szédelegtek mert már megvolt az alapozás. Később megérkezett az Attila is és addigra viszonylag Peti már rendesen begyakorolta a nevem. XD
Hmm... Attila elég rendesen próbára tette az idegzetem. A harmadik alkalommal ki is borultam elég rendesen és 3an jöttek utánam, h visszavigyenek (Kriszti, Yuhi, Ati). Végül lecsillapodtak a kedélyek és utána már nem velem volt a dráma. Krisztinek sikerült kiütnie. Nem csoda, hisz egész nap egy falatott sem ettem. Kivéve az előzőleg vett pogácsa egyikét. Mind1 is a lényeg, h Kriszti meghívott két áfonyás vodkára... és hát nagyon rövid időn belül megéreztem a hatását. :'DDD Egy ideig csak próbáltam fókuszálni, aztán jött a felismerés, a röhögés mindenen, egy pöcike hányinger (de bekaphatja mert nem járt sikerrel! X3), aztán az istentelen röhögés újból mikor elindultunk a hajógyárira a PINK-be. :'DDD Aztán az úton meglett a sírós fázis is, de kezeltük a dolgot viszonylag hamar. :'D
Szombat - 12.
Éjfélkor értünk ki a PINK-hez ami egy vicces hely. Tele van "Rövidebb nem volt?" és "Ennyi zselé mást is megtartana..." egyedekkel. Ahoz képest, h mennyire leírtam az ilyen helyeket... nos... meglepően jól éreztem magam. ^^ Nem lenne ellenemre még egy ilyen kiruccanás. (:
A haza út elég hosszúra sikeredett, de épségben megérkeztünk annyi bökkenővel, h Yuhi elhagyta a buszon a telefonját. >.< Egy jól eső zuhany után azonnal kidöltünk.
A délután folyamán visszaszereztük Yuhi telefonját. Az a telefon... ijesztően ragaszkodó. :'D Aztán egy Match forduló után elindultunk felénk, de Yuhi korábban szállt,mert átment Viktorhoz, h kimenjenek Csepelre költözni segíteni.
Itthon nagy serte-pertélés volt a ház előtt, mert szigetelték a falakat. Miután ettem egy kiadósat úgy döntöttem lefekszem addig mig Yuhi jön. Ugyanis 9re ígérte magát... hátöm... mikor 11kor sem jelent meg nem kicsit húztam fel magam. -.-"""
Pedig tényleg tök nyugodt voltam... és minden mardosó ingerültség nélkül engedtem útjára. Erre meg... Áááááááááááhh... >.>"
Faszom...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)