× Terven kivül ×

Bőven fél 10 előtt keltem (ami meglepő), szal párszor lemásztam a galériáról, h elpakoljak a konyhában meg mi egy más. Yuhi semmire sem ébredt fel úgy aludt mint a bunda. 3/4 10kor ébresztettem, mert nem szólt a  telefonja.
Nyűglődött picit, aztán összekapta magát. Nem volt valami jó kedve. :/ Útjára engedtem azzal a tudattal, h délután viszek neki kaját. Nem tudtam, h oldjam meg, h Viktornak is jusson elvégre a mi hűtő szekrényünk is kongott az ürességtől, szal így is azért paráztam, h Yuhinak nem lesz elég. Végül azt fundáltam ki, h szalámis sajtos rizsát kapnak. Furin nézett ki reménykedtem, h azért ízleni fog nekik.

Szokásomhoz híven kimentem hozzájuk 4re. Petivel találkoztam először, szal megkérdeztem merre találom őket. A mini golfnál voltak mint mindig, Viktor jött a sátor felé Misivel szal bevártam őket. Aztán visszamásztunk a mini golfhoz. Odaadtam a kaját, ott volt Barbi meg Gergő is. ^^
Yuhi meg elment kosárra dobálni. Kérdeztem Viktort, h mi a baja amire a "Nem tudom." választ kaptam. Ilyenkor jön az a rész mikor Haru elkezd aggódni, h mi lehet a baj mert a társaságomat sem kereste túlzottan holott semmi dolga nem akadt. :/

3/5re megérkezett Virág meg Fruzsi, szal pár perc múlva mentek szórólapozni. Gergő elment a  sátorba játszani, Barbi elment vízért. Egyedül maradtam... megint legalább félórán keresztül, mire odajött Janó és pakolni kezdett. Pár percre rá visszajött Barbi is és összeszedtük a cuccokat majd átültünk Janóhoz meg Andihoz. Miután Barbi elszívott egy cigit fel kaptuk Gergőt és lementünk Matchba kajáért. Útközben megfosztottuk pár szórólaptól Viktort, majd visszafelé is.

Felmentünk Virághoz segíteni, aztán Yuhi, Fruzsi, Viki meg Kada is megérkezett. Yuhi még mindig rossz passzban volt, fáradt volt, fájt a feje és felbaszta pár kölyök, de reménykedtem, h nem rajtam csattan a rosszkedve mivel amúgy is inkább meghúztam magam.
Teljesen olyan volt mintha egy csöppet sem örülne nekem... és a válaszaiból is csak ez jött le. Nagyon rosszul esett. Később a sátorban sem alakultak jobban a dolgok mikor a földhöz baszta a kaját amit csináltam neki és a fele kiborult, mert nem tudta hol a telefonja. Amit persze megértek, de szerencsére meglett. Utálom mikor mérges...

Az csak tetőzte a rosszkedvemet, h csak ültem a széken és bámultam magam elé... mintha ott se lettem volna... Kezdtem még rosszabbul érezni magam, szal úgy döntöttem visszaszolgáltatom Gergő cuccait, Yuhiét meg átpakoltam a táskájába mert ő leült játszani...
Szerintem ha köszönés nélkül eljövök az sem tűnt volna fel senkinek...
De legalább megálltam, h bőgés nélkül távozzak.

Nagyon meleg volt, a villamos is pont elment és bent nem állt 1 sem, szal gondoltam gyalogolok amíg legalább kigördül egy következő. Lehel téren érzetem, h valami nem lesz oké kicsit szédültem, de nem foglalkoztam túlzottan vele... mentem pár lépést és szalag vége.

Arra tértem magamhoz, h niii-nooo-niii-nooo-niii-nooo.~ Nem emlékszem hányan voltak pontosan körülöttem, asszem 3an. Vannak még rendes emberek azt hiszem. A mentősök gyorsan rendbe szedtek. Kérdezték, h ettem/ittam e rendesen a nap folyamán. Hát... közöltem, h már pár napja nem eszem rendesen és nem is iszom eleget. Megkaptam a "lecseszést", és be akartak vinni a kórházba de mondtam nekik, h kösz nem kell. De legalább hívjanak valakit aki hazatud segíteni. Az első gondolatom Yuhi volt... de... inkább azt mondtam, h nem... hazajutok egyedül is nem lesz baj...

Miért? Nem tudom... nem akartam... így is tehernek éreztem magam a nap folyamán...
Ez a nap után teljesen úgy érzem, h nem megyek ki többet... pedig még csak útban sem vagyok. SŐT segítek is meg kaját is kapnak... és mégis... ez... ez szörnyen rosszul esett...
Ráadásul 2 nappal a szülinapja előtt... ez... kicsit... megtört. Nem kértem, h a nyakamba ugráljon folyamatosan, meg mellettem legyen mikor meló van, főleg, h látom rajta, h fáradt... de... mind1.

Szóval a lényeg, h saját felelősségre tovább engedtek. (:

Anyuék itthon voltak, de nagyon nem volt kedvem velük beszélgetni. Elmentem zuhanyozni. Meg sem éreztem, h jég hideg a víz. Igazából leszartam. Felmentem a galériára. Ledöltem, bekapcsoltam a gépet, beszélgettem Uzuval meg Kirával és lényegében... ennyi.

× Váltások ×

A mai nap szintén Uzusnak indult. Előtte beugrottam Yuhihoz meg Viktorhoz köszönni aztán robogtam tovább. Késve ugyan, de megérkeztem. Szokás szerint kiültünk a konyhába beszélgetni meg filmet nézni. Letoltunk 3 rész 3. évados Hakuoukit. Aztán válogattunk a horrortárból és úgy döntöttünk Holtkeltét nézünk.

A film francia agyszülemény. Az előzetest baromi jól összevágták, de konkrétan ennyi. Sokkal többet ki lehetett volna hozni a storyból. Unalmas és összedobott. Lebegő balerina vámpír... *lesajnáló kényszer nevetés* Már ott szenvedtünk, h legyen vége. Nem is akarok több szót pazarolni erre mert nem éri meg.

Film után meg kiakadtunk pár kezdő koreai csírán. Oh God... Why? A zenéjük egész jó, tánc terén sem rosszak bár még fejlődni fognak, de ... a kinézetükön NAGYON csiszolni kell, mert ha láncfűrésszel is esnénk nekik még akkor is jobban néznének ki.

Végül elköszöntem és elindultam vissza a Westendbe. Gyors és furcsa váltakozásokat hajtottunk végre a lakótársammal, h a fejem csak még jobban belefájdult. A tetőtéren már sötét volt kb az orrig sem láttam és zenét is hallgattam szal süket is voltam. Sms-t próbáltam küldeni, h mégis merre vannak mert nem láttam őket a padoknál ahova megbeszéltük, h várnak, de lemerültem pénzügyileg. Kivettem a fülemből az egyik fülhallgatót és akkor hallottam lépteket magam mögött. Yuhi volt az. Kibillentem az egyensúlyból, szal sztem ezt kihasználva a drágaság került előtérbe. Nagyon szívélyesen köszöntötte Yuhit, aki kb abban a pillanatban faképnél hagyta és odaküldte maga helyett Kadát. Letoltak egy kis agyfightot, aztán megint Yuhi került a szeme elé és sor került egy igazán durva fennyegetésre, szal Yuhi ismét elment.

Pár pillanat múlva csak azt éreztem, h gördülnek le a könnyek az arcomon, h a fejem még mindig istenesen fájt és h egyedül voltam. Aztán Yuhi visszaslattyogott és olyan szúrós pillantásokat kaptam tőle mintha legalább egy hadseregnyi ember vére tapadna a kezeimhez.

Miután nyugszás volt, odaültünk Kadához meg Vikihez dumálni. Végül jött a biztiboy szólni, h hamarosan zárják a tetőkertet. Össze is szedtük magunkat és elindultunk hazafelé. Kadáékat még elkísértük a Nyugatiba aztán Yuhial visszasétáltunk a Lehelre. A villamoson rákérdezett, h náluk alszom e én meg rábólintottam, szal hozzájuk mentünk. Mivel Ari otthon volt és az ágyon nem fértünk volna kényelmesen el, így egy jóleső zuhany után a földön aludtunk.

× Miyavi Szülinap ×

Péntek - január 27.


Láss csodát suli ismét Skip List-re került. Yuhi este jött át úúúúúgy 6 és fél 7 környékén és fél 9 tájékán el is indultunk Csepelre megünnepelni Miyavi 7.-ei szülinapját. ^^ Miután leszáltunk a HÉVről azon tanakodtunk, h merre kell menni ami végül rögtön meg lett, aztán meg azon, h vajon meik háztömb lehet.. szal ezt a problémát úgy oldottuk meg, h felnéztünk a 9. emeletre és ha égett a villany akkor jó helyen jártunk. X'DDD
Felmásztunk a 9.re, házigazda már nyitotta is a rácsot. ^^ Elsőre 2 idegennel találtam magam szembe... aztán még egybe és még egybe, meg még - egy - be. O.o Köszöntem Ayuminak <3 aki Garoneval, lángossal és muffinnal várt. *-* A kis drága. *-* <3

Végül megvolt a nagy ismerkedés is: Viktor, Bende, Anett, Misi, Tami. Izé...örültem... vagy mi. :'DDD

Epic: Viki kb rémülten odajön hozzám, megölel. - "Vki, van a teraszon... °~° " - Kinézek vele a teraszra. - Ööö... *gondolkozik az illető nevén* jah igen, ő a Henrik, rosszul van, hagyd csak. (: - "Jaaaa, jó..."  (Y) :'DDD

Később Henrik is előkerült az est folyamán. :'D Továbbá Travis és Nao is ott voltak. ^^

Yuhival odaadtuk Miyavi és Ayumi ajándékát, mire Ayumi nagyokat nézett, h ő most, h is kerül a képbe. O.o Kiderült, h pöppet félre voltunk informálva, mert Ayuminak csak egy hónap múlva lenne a szülinapja. -.-" Hát jól van, legalább megvan előlegezve a dolog. Ment a banzáj tovább. ^^ Ayumi olyan szép tus rajzot alkotott Miyavinak, h csak lestem. *-* Nagyon ügyi a csaj. Szájkááááány.~ *-*

Éjfél környékén megérkezett Aurél, Silva, Ruki éééééés egy csaj O.o akinek a nevét csak órákkal később tudtuk meg, mivel szépen magyarul kifejezve baszott bemutatkozni (: ő volt a Zsófi. Hát mit ne mondjak nagyon egymás szájában voltak a Viktorral :'DDD ami persze nem baj, csak.... iszonyatosan idegesítő. Naoval meg Yuhival már torkig voltunk velük, de legalább melegítették a lábam miközben Nao masszírozott. X'DDDDDD

Nao-t a bátyámnak fogom fogadni. Ezt eldöntöttem! Nincs apellátah.~! *-*

A torta

Még egy ideig jól elvoltunk, aztán fekvés time, bal oldalamon Naoval és jobb oldalamon Yuhival. ^^

Szombat - január 28.


Az ébredés vicces volt 2 okból is.
Ad 1. Az első mondat amit hallottam az volt, h:  "Egy 2 méteres bolha!!" 
Ad 2. Először Yuhi, majd Nao mentek ki a szobából... végül én csík szemekkel, kócosan. Nem félreérthető... á dehogy. (Y) :'DDD

Yuhi lelépett pár órára ismerőséhez szülinapozni, addig én elvoltam a bagázzsal. Ayumival beültünk a kádba dumálni. <3 Jól elvoltunk. Örülök, h beszélgettünk. ^^ Aztán megjött a pizza. Miyavit átkereszteltük Konrád Jagger Ádámra. X'DDD Elbaromkodtunk egy ideig, majd Viktor és Zsófi elmentek, mi pedig "Kertvárosi gettó"-ból kezdtünk el részleteket nézni. X'DDDD

Hogy az mekkora egy rasszista anime ááááááá.~ Rohadt jó!!! X'DDD

Végül mikor Yuhi is visszatért maradtunk még úgy egy órácskát, majd mi is leléptünk. (: Útközben volt egy ici-pici összekapás ami kb egy háztömbnyit tartott. >.< Nyüssz.~ <3

Boráros-ról lesétáltunk Rákoczi-ig, majd kemény egy megállóra felszáltunk a villamosra. Azért szálltunk le Blahán, mert idegesített a nép, szal inkább legyalógoltunk a Nyugati-ig, majd metróztunk szintén egy kemény megállót. :'D Végül a 14-es haza hozta a seggünket. :'D

Betelepedtünk az ágyikóba és "Kertvárosi gettó"-t kezdtünk nézni. Ledaráltunk 5 részt, aztán szundiiii.~ ^^

× Szilveszter ×

Szombat, december 31.

Yuhi reggel fél 10re jött át. Megvárta míg lezuhanyzom, elkészülők, elpakolok, majd elköszöntünk anyuéktól és elmentünk szénért meg dohányért. Miután megvettük, átmentünk Yuhiékhoz . Buszra várva meg a buszon unatkoztam, szal fotó-fotó. :’D

Kajáltunk majd elmentünk a fogarasi tescoba megvenni a nasit meg a piát estére.

Arra értünk haza, h a szoba fel van robbantva, mindenhol ruha. Ari készülődött. Vicces volt. Segítettem megcsinálni a haját mert már kész ideg volt. Közben nekem is készülődnöm kellett volna, de hát előbb Arival foglalkoztam. Aztán megjött Anikó meg Arnold is a 6000 forintos táska tartalommal. Nekem a rajzfelszerelésem többe kerül szal… I don’t care! (:

Anikó párszor mondjuk úgy, h próbált beszólni, de ő járt rosszul. Végül mégis sikerült lehangolnia. (:

Végre elmentek, szal elkezdhettem készülődni én is így negyed 7 tájékán. Egy órán belül mi is elindulhattunk Csepelre. 173-as, 1-es villamos, 

HÉV aztán 3x előre majd 2x jobbra és tádááám.~  °0° Yuhi bénáskodott egy sort a kapucsengővel, de végül bejutottunk és Miyavi várt a liftnél. Felmentünk, oldalra intettünk a népnek majd gyorsan levedlettünk, h rendesen is köszönni tudjunk. Ayumi.~ <3 

majd Travis akiről kiderült, h nagyon parázott tőlem meg Yuhitól mert, h ismerjük Mazut és hát kitudja miket hallottunk róla. Ezt a parát másodpercek alatt eloszlattuk, rendesen kidumáltuk a dolgokat szal onnantól kezdve FUCK YEAH PEOPLE FOR PRESIDENT! volt az egész. :’DDD

Travis: A Gellérthegyen télen nincsenek emberek…

Haru: De biztos vannak…
Travis: Igen… hóemberek!

Ez leírva annyira nem vicces, de akkor nagyon is az volt, főleg a hangsúly. X’DDD

Ott volt még Nao is aki sokszor csatlakozott a quartettünkhöz a konyhába. Később megérkezett Ruki és Aoi is akikről Ayumi beszélt, de nem tudtam, h kikről van szó. Mikor megláttam Rukit… leesett az állam, pár pillanatra lefagytam, majd gyorsan megöleltem. Ezer éve nem láttam a csajt. *-* Szal jó volt, h ő is eljött. Így voltunk összesen 8an… bár ha hozzá számoljuk Vikit is Miyavi hugiját akkor 9en. :3 

Volt egy pillanat amikor alkotni volt kedvem ezért kidekoráltam az almákat. X'DDD Sajnos csak 1ről van kép.

Éjfél előtt összekürtöltem a népeket és így 00:04kor sikerült kimondani a BÚÉK.-ot. X’DDD

Vasárnap, január 1. 

Végül sikerült csoport képet is összedobni amiért úgy 2 órája könyörögtem. :’DDD És megvolt a fail is ami ilyenkor történni szokott, h vki beállítja az időzítőt és a képébe vakuzik a gép mielőtt visszaérne. X’DDD Ez volt Miyavi… akit én nem mellesleg úúúúúúútálok… mert én kos vagyok! XD

× A jó kép ×

× A fail kép ×

× A vicces kép ×

Aztán folytatódott a banzáj. Hülyéskedtünk stb. Miyavi csinált vbk-t, mondjuk mást is mint a benzin és vodka narancs, de én csak ebből ittam. :’DDD Ilyen finom vbk-t még nem ittam. *-* csak az volt a baj, h picit rosszul lettem és Yuhival bevonultunk a fürdőbe amig jobban nem lettem. *sóhajt* Utálom mikor nem kapok levegőt. -.-”

Aztán jött az infó, h a macska elveszett és mindenki azt kereste. Reménykedtünk, h nem szökött ki mikor Ruki és Aoi kimentek dohányozni, de Yuhi felöltözött és körbenézett az egész tömbházban. Közben Miyavi megtalálta a kád alatt. :’DDD Hívtam is Yuhit, h nem kell tovább keresni. (:

Végül a konyhában kötöttünk ki ismét és Ayumival beszélgettünk. Aztán Miyavi is rosszul lett, szal Yuhi kivitte levegőzni, majd fekvés time lett neki. Jól el volt a biztonsági lavorral. XD

Sült krumplit is csináltunk.~ Miután lesült az utolsó krumpli adag is, elmentünk aludni így hajnali 5 környékén. :’D Nekem elég nehezen ment az elalvás mert pöppet túlestem a holtponton meg hát farmer ruhában elég kényelmetlen a dolog ezt meg kell hagyni. Rukiék még sokáig fent voltak ezt hallottam.

Az eredeti terv az volt, h 11kor felkelünk és amint kész vagyunk indulunk is… aha… ez lett belőle… fél 1kor keltünk. :’DDD Viszont korábban félálomban volt egy intelektuális beszélgetésünk Yuhival.

Előzmény: Lefekvés előtt kikapcsoltam a telefonom és betettem a kabátom zsebébe, viszont reggel 10kor (asszem) megszólalt az ébresztőm és Yuhi behozta.

Yuhi: Kincsem.. szól az ébresztőd…

Haru: Hallom… nyomd ki… *hatásszünet* …amúgy meg, h szólna mikor kivan kapcsolva a telefonom?
Yuhi: Hát úgy, h bekapcsolt…
Haru: *nyomogatja a telefonját* De még mindig ki van kapcsolva!
Yuhi: De akkor is szólt…
Haru: De ki van kapcsolva bazdmeg!!!

Yuhi: De…
Haru: *alszik tovább*
Yuhi: *sóhajt* *visszafekszik*

X’DDDDDD

Mikor felkeltem Ayumi első mondata: De ki van kapcsolva bazdmeg! X’DDDD

Aztán sorra távoztak a népek. Először Travis, majd Ruki és Aoi. Mi négyen meg a konyhában sztorizgattunk. Betámadtam a muffinos tányért. Diós-baracskos. Awwww.~ de finom voooooolt.~ *-* Végül megvolt az év első sírása is. Kicsit rosszul esett amit megtudtam. Nem hittem volna, h ennyire útban voltam egyeseknek akkor azon a talin. De jó tudni, h a továbbiakban mire számítsak. (:

Úgy 5 körül indulhattunk el, mert megvártuk Naot aki lekísérte a lányokat a buszhoz/hévhez.

Nagyon jól éreztem magam. Jó kis társaság gyűlt össze. 

Köszönet a házigazdának ^^

Pár kép (:

És napak még nem volt vége. Yuhival a héven megdumáltuk, h jó lenne ha náluk aludnék ezért felhívtuk Arit, h neki is szóljunk a dologról. Kiderült, h ők is épp úton vannak hazafelé a Dömével. Hopp. Már itt tudtuk, h ebből balhé lesz ha hazaérünk. Mondtam Yuhinak, h akkor én inkább hazamegyek, h ne legyen próbléma, de nem engedett.

Hazaértünk. Ariék még nem voltak otthon, így elmentem zuhanyozni és !LEVÁGTAM A KARMAIMAT! T^T khm... szóval... de amikor kiléptem a zuhany alól és bementem a szobába Ari fogadott. Puszi-puszi mit tom én, de megéreztem egy csöpp fagyos levegőt. Egy ideig tűrtem a „Mégis, h képzelted ezt?” dumát meg az „Akkor ti alszotok anyuéknál” „Nem az kizárt dolog, ti fogtok ott aludni!” dolgot a két testvér között, majd fogtam magam, kivonultam a szobából és átmentem Ildihez.

Elmondtam neki a véleményem, h most nem értem miért van Ari ennyire kiakadva, mert ennyit ő is megtehetne értünk. Dömével épp, h együtt vannak 2 hónapja és mindig ők vannak itt. Mi meg lassan fél éve együtt vagyunk és ennek ellenére 4 hónapja be sem teszem oda kb a lábam mert tudom, h elég szűkösen vannak és nem akarom, h miattam ugráljanak össze-vissza mert én emiatt kényelmetlenül érezném magam, de úgy látszik csak én tudom mi illik ezzel utalva Arnoldra is példaként és rohadtul zavar, h Yuhi folyton ki van paterolva a szobából és kb hozzánk van száműzve. Emellet apumnak sem tetszik az, h folyton nálunk van és ebből már volt pár csúnya vita is.

Ildi egyetértett velem, h ezt tényleg nem kéne így csinálni és meg kéne egyezniük. A következő pillanatban Ari behívott engem meg Dömét kupak tanácsra. Döme mondta Arinak, h akkor ő most haza megy és majd máskor bepótolják. Arira néztem fél szemmel. Rohadt ideges volt és a bőgés szélén állt. Nem bírtam tovább és kimentem a konyhába sírni. Rohadtul hibásnak éreztem magam. Ildi is kint volt és nyugtatni próbált, de nem nagyon ment neki. Ez az! Idén már 2x is megvolt! Hurrá!

Később Ari kijött mert beszélni akart velem, de én rá se bírtam nézi és nem azért mert haragudtam rá vagy bármi, hanem mert abban a pillanatban még azért is hibásnak éreztem magam, h megszülettem.

Végül az lett, h Ari és Döme aludtak anyujáék szobájába, anyuja aludt Ildinél és miénk lett az Ari/Yuhi szoba.

Yuhival elpipázgattunk a konyhában, majd sütött nekem halat, de egy szálka majdnem a torkomon akadt -.- pedig filézett volt!!!! Aztán bevonultunk a szobába és megnéztük a MegaAgy-ot. :D

Ööö… asszem ennyi.

Hétfő, január 2.

Á igen… reggel Yuhi megkért, h lépjek be a fiókjába…

…senki sem mondhatja, h nem tettem meg!!! X'DDD

~. FIN .~