× Röviden 27. ×

Pampampam.~
Szeretek elaludni... komolyan... jó szórakozás. Egyértelműen nem voltam ma suliban, de ahogy hallottam annyira vészesen sok mindenről nem maradtam le. Kimentem 3/4 2re a Westendbe talizni Hiroval. Pár perc késéssel meg is érkezett Ayuval. Elköszöntünk Ayutól és lementünk a metróhoz.

A Lehel-en találkoztunk Nagellel!!! O_O Anyujához tartott a Béke térre, mert az ottani oviban dolgozik, szal odáig jött velünk. Ez vicces mert az ovi a régi Szabó Ervin Gimi-ből lett kialakítva ahová 2 évig jártam. :D De szerettem azt a helyet. *nosztalgia buborék* *^*

Hozzánk érve szinte rögtön lecsapodtunk a konyhába beszélgetni, amíg hazajött apu és hozott friss kenyeret. Csináltam pirítóst aztán elvonultunk a szobámba trécselni. Kiderült egy cipőben járunk, ami engem egyszerre  feldühít és elszomorít. Nagyon remélem, h a vége nem ugyan az lesz. *mély sóhaj*
Eredeti terv az lett volna, h befesti és levágja a hajam, de ez nem jött össze mivel nem volt elég festék. T-T
Maybe next time.

Elhozta nekem a rajztabját, h gyakorolgassak vele/rajta ^^ Nos.... beletelt egy időbe mire feltelepítettük, de jól elszórakoztunk vele. :'DDD

És a nap képe:

Hiro 9kor távozott, kikísértem a villamosig. ^^ Véletlenül nálam maradt a gyűrűje O.o na nem baj, majd legközelebb visszaszolgáltatom. (:

× Éjsötét árnyék ×

Sikerült beérnünk Anatómiára annak ellenére, h akkor keltünk mikor indulnunk kellett volna. :'D Épp osztályzás folyt és bár volt modell: Kira, Vivi, Szandi, Vica, Dani és jómagam tettünk rá magasról. Nekik is elkerekedett a szemük a hírek hallatán, nem csodálom. A fennmaradó órákat semmit tevéssel töltöttük. Boldogítottuk Zagot meg Mátét. *sóhajt*

Dani meg Vivi találtak egy félig vörös löttyivel töltött üveget és kitalálták rá, h az szerelmi bájital. Ebből aztán kellemetlen incidens történt.

Dani: Kira, nem kell szerelmi bájital?
Kira: Nem, megvagyok nélküle is. :D

Ez még nem volt durva,mert érződött rajta a vicc és Kira sem vette fel... de aztán jött a kontra...

Máté: Neki nem lenne elég egy üveg...
*kínos csend*
Kira: Köszi... *elviharzik*

Nagyon csúnyán néztem a Mátéra amit elsőre nem értett meg, de végül leesett neki a tantusz és mondta, h de hát ő nem úgy gondolta. Őszintén, most ezt, h lehet nem úgy gondolni? -.-" Istenem... fagyos tekintettel Kira után parancsoltam és ő ment is. Később viszonylag lecsendesedtek a dolgok. (:

Suli után Kirával elmentünk Alee-ba és kikértük a tegnap lefoglalt mozijegyeket, aztán elmentünk vásárolni, majd kajálni. Nagyon finom pipicicit ettünk sült krumplival. *-* Végül besétáltunk a moziszárnyba.~ Kemény 7.-n voltunk bent.

Mi élveztük, de ahogy elnéztük sok fapofa ült be akik vagy nem értették a poént vagy nem akarták érteni. O.o A kritikák nagyon lehúzzák, de hát istenem... nem tetszhet mindenkinek ugyan az.

Persze nem állítom, h nem láttam jobbat, DE nekem elnyerte a tetszésemet. Nem értem miért mondják azt, h elveszett a story lényege... O.o

Mindenesetre mi élveztük. Mikor kijöttünk a teremből teljesen elpunnyadtunk. Rossz volt ránk nézni. A villamoson is csak néztünk ki a fejünkből. Miután Kira leszállt, arra sem volt energiám, h zenét hallgassak így csak mereven bámultam a földre. Gondolataimban is elkalandoztam....sajnos.

Egyszer csak arra figyeltem fel, h a tőlem másfél méterre ülő 3 hapi rólam beszél. "Jó a melle, csinos, de az arca nagyon szomorú..."
Akkor vettem észre azt is, h a hengerbe csavart Murális házimat gyilkolom bal kézzel... behorpadt. Lett is egy törés a munkámon. Nem baj, már leosztályozta mert sikerült elcsípnünk a tanárt. 4est kaptam rá. ^^ Mind1 is...
Nyugati aluljáróban nem újdonság, ha megjegyzéseket tesznek az emberre, de most mégis... "Szép kislány..." szólt utánam vmi fószer.
Aligha lehettem az, ha az arcomra van írva, h szarul vagyok.... de jól van. Köszönöm...

Ez volt az első nap amit egyedül töltöttem itthon... vagyis majdnem egyedül, de még Toshiya sem foglalkozott velem. :/

*sóhajt*

Befejeztem pár rajzom a holnapi osztályzásra, de így is a fele hiányzik. Remélem kapok időt, h behozzam a lemaradásom... Legalább 10et kell még rajzolnom Anatómiára és Ratéra külön-külön. Fel kell kötnöm a gatyámat rendesen. Már csak 2 hét.

× Stronger ×

Kelly Clarckson - Stronger

You know the bed feels warmer,

Sleeping here alone,

You know I dream in color,

And do the things I want.

You think you got the best of me

Think you had the last laugh

Bet you think that everything good is gone.

Think you left me broken down

Think that i'd come running back

Baby you don't know me, cause you're dead wrong.

What doesn't kill you makes you stronger

Stand a little taller

Doesn't mean I'm lonely when I'm alone.

What doesn't kill you makes a fighter

Footsteps even lighter

Doesn't mean i'm over cause you're gone

What doesn't kill you makes you stronger, stronger

Just me myself and i

What doesn't kill you makes you stronger,

Stand a little taller

Doesn't mean i'm lonely when i'm alone

You heard that I was starting over with someone new,

They told you I was moving on, over you,

You didn't think that I'd come back, i'd come back swinging

You try to break me but you see

What doesn't kill you makes you stronger

stand a little taller

doesn't mean I'm lonely when I'm alone.

What doesn't kill you makes a fighter

Footsteps even lighter

Doesn't mean I'm over cause your gone.

what doesn't kill you makes you stronger, stronger

Just me, myself and I

What doesn't kill you makes you stronger

Stand a little taller Doesn't mean I'm lonely when I'm alone

Thanks to you I got a new thing started

Thanks to you I'm not the broken hearted

Thanks to you I'm finally thinking 'bout me

You know in the end the day I left was just my beginning..... in the end...

What doesn't kill you makes you stronger

Stand a little taller

Doesn't mean I'm lonely when I'm alone

What doesn't kill you makes a fighter

Footsteps even lighter

Doesn't mean I'm over cause you're gone.

What doesn't kill you makes you stronger, stronger

Just me, Myself and I

What doesn't kill you makes you stronger

Stand a little taller

Doesn't mean I'm lonely when I'm alone.

I'm not alone

× Jobb pillanatok és napok ×

Szombat - 26.

Mondhatom jól indult a nap. Vivi nyitotta a sort szakítás terén, és én zártam. Délután 6kor találkoztam Uzuval a Nyugatinál. Elmentünk boltba, vett Garone-t és Cola-t, sőt kaptam Leszarom tablettát is.~ *-* Átmentünk Uzuhoz, én lent megvártam míg felment egy pulcsiért és lepasszolni az otthonra vett cuccost. Visszaúton leszálltunk Margitszigetnél, h talizzunk Hiroékkal. Beletelte gy kis időbe mire kiértek, mivel a nagy rétről jöttek. Hiro nem faggatott, csak megölelt. Jól esett. <3

Végül miután elköszöntünk, és Uzuval tovább robogtunk hozzánk. Főztünk, kajáltunk aztán túlestünk a nagy beszélgetésen és egy pohár törésen. :'DDD A szombati pohár törést eskű bevezetem hagyományként. Emellett Toshiya lett a vőlegényem. Gyűrűm is van.~ *-* <3

Harry Pottert is néztünk. ^^ Aztán mikor új hírek ütötték meg a fülemet... pff...
elszállt az agyam, pedig Uzu mondta, h "NE!" Hát... nem hallgattam rá...

Vasárnap - 27.

Hajnali 5kor felhívtam Hirot, mert tudtam, h még nem alszik, szal beszámoltam neki. Valszeg ő is lesett nagyokat. Aztán nem voltam rest a pohár fenekére nézni többször is. Jól esett. Jól esett sírni. Jól esett kiadni magamból amit érzek. Jól esett tudni, h minden ellenére vannak mellettem emberek. <3

Reggel 8 táján feküdtünk le, miután felvertem szerencsétlen Kirát, h kerek 8 percet beszéljek vele, h ő is pár szavas nyugodsággal töltsön el. Kirától egy szó is elég, mert ő olyan... mintha a testvérem lenne. <3

Délután 1 körül kelhettünk. Kajáltunk, majd megpróbáltuk eltakarítani a romokat. Leginkább a mikróval szenvedtünk, mivel tegnap sikerült egy legalább 30 centis füstött kreállni egy 3 percre állított popcorn készítéssel. >.<" Aztán elmentünk boltba itóka utánpótlásért. Vettünk üditőt meg áfonyás Angelit. Alkoholt a mai nap nem nagyon akartam fogyasztani, de Uzunak volt egy oylan megérzése, h kelleni fog.

Mikor hazaértünk, HP-ztünk meg beszélgettünk Toryval, aminek különösen örültem, mert tudom, h Uzu nem akarja, h összefolyjanak a dolgok... szal megtisztelőnek éreztem. :$ Mindazon által nagyon rossz volt nézni, h összekaptak és én bőgtem el magam miatta. >___<""" Picit úgy éltem meg mintha velem történne, ezért valahol már nekem fájt a dolog.... :/
Uzu rögtön lecsapta a gép tetejét és nem is mászott vissza msn-re, hiába kértem rá. :/

Hétfő - 28.

Később újra jelentkezett a forrás, és már tudtuk, h igen csak jó ötlet volt az az Angeli. Szörnyű volt és mindkettönket igencsak hatalmas pofon ért. Lesúlytó volt, megint sírtam. Aztán valhogy sikerült erőt venni magunkon és lenyugodtunk. Úgy 5 körül el is aludtunk, miután Toshiyahoz vágtam párszor a távirányítót csak azért, h bosszantsam. :'DDD Elég nehezen aludtam el, megint kattogtak a kerekeim. Azon gondolkodtam, h hátha... hátha majd változik... de be kellett látnom, h magammal cseszek ki ha hagyom. :(

Fél kettő körül felkeltünk és rendet raktunk mielőtt anyuék hazaértek volna. Írtam Kirának, h mikor ér be a vonata mert akkor kimennénk elé a Keletibe. Írta is, h a szokásos 6kor, szal elmásztam zuhanyozni. Zuhany után én is beszálltam a "Toryzásba"... nos... ezt most így fura volt leírni. X'DDD

Végül mikor idő volt el is indultunk és 15 perccel hamarabb oda értünk. ^^ Elbúcsúztunk Uzutól, és elmásztunk a koliba, h Kira lepakoljon. Aztán onnan hozzánk. (: Betoltunk egy-egy pizza szeletet, majd némi pihi és kockulás után elkeztük megfeteni a Murálist. Természetesen közben nagyon jól elhülyültünk.
Hajnali 4kor sikerült lefeküdni. :'DDD

Szeretlek Uzu.~ <3
Szeretlek Kira.~ <3
Szeretlek Toshiya.~ <3
Köszönöm Tory.~ (:

× Roses are black ×

Emlékszel, miért szerettünk egymásba? Emlékszel, miért volt köztünk olyan erős a dolog: mert én képes voltam meglátni benned olyasmiket is, amiről a többi embernek fogalma sem volt és te is ugyanígy voltál velem. ♥

És most? Te ezt mind eldobod magadtól...

× Tömény undor és megvetés ×

PFFFFF...

Yuhi ahogy ígérte ma átjött. Jah... olyan du. 4 körül, szal egész nap haptákban álltam és vártam. >.>"
Bejött, semmi puszi, semmi ölelés. Mosolyogtam, tudtam, h mi jön. Egész héten erre a pillanatra edzettem az idegeimet. Kegyetlen szenvedés volt, de úgy látszik megérte felkészülni. Leült az ágyamra meg sem bírt nyikkanni és a szemembe se mert nézni. Aztán elkezdett könnyezni mikor végre kinyögte az "Igen."-t a "Szakítani akarsz?" kérdésemre. Végül kiszedtem belőle, h ő már nem szerelmes belém, csak szeretetet érez irántam (khm... ehhez képest múlt7végén kúrni jó voltam...) Aha...jó.
Sok minden elhangzott, de nem kívánok beszámolni erről részletesen.

Az elején még sajnáltam is, h vége aztán hirtelen megkönnyebbültem, elmúlt a nyomás. Könnyebb lett, de később ezt a  könnyebbséget mintha méregbe mártották volna. Még az éj folyamán a legmegbízhatóbb forrástól megtudtam, h már kb 1 hónapja az exével kavart mint a kis angyal ÉS ráadásképp még az exe bnőjével is. (: És ezt így 3 hónapja tolta rendesen.

"De cica, ne legyél féltékeny, ne aggódj, nincs okod rá. Szeretlek." 

Ja. Látom. (:

Unalmas voltam? Hát... ő sem törte magát különösebben, szal ne pattogjon. (:

Nem érzek már mást csak undort és megvetést. Csak gratulálni tudok.

ÉS a legszebb az egészben, h képes volt azt mondani, h lehet / lát rá esélyt / számíthatok arra, h visszajönne hozzám a jövőben, meg h ő attól "fél" és az esne neki szarul, h én majd a Zagoval fogok kavarni vagy összejönni.

Én meg bociszemekkel: "Várni foglak... hiányozni fogsz addig is."

A gerinc odabassz. (: Megadtam mindent minden téren, de ő beérte a kevesebbel. Magára vessen. Nem leszek többé ló helyett szamár. Ezt még1x nem fogja velem eljátszani. Bizalmam irányába 0, és ezt SOHA nem fogja tudni helyrehozni.

Lényegében ennyi, nem érdemes róla több szót ejteni. Nekem ez többé nem kell. Lesz jobb... hiába tartottam Őt annak... aki lehetett volna.

Forrásom mottója:

× Ő elkövetett egy hibát, Én éltem a lehetőséggel. ×

× Hirotól ×

Csak egy rajz ami sokat jelent. 

Köszönöm <3

× Röviden 26. ×

Ma is sikerült elaludni, de pont időben keltem ahhoz, h annyira mégse késsek el Hirotól. Nagyon jó volt vele találkozni, nagyon jó volt őt ilyen felhőtlenül boldognak látni. Sosem láttam még ilyennek... sugárzik... szóval nagyon örülök, h végre van az életében valami ami boldoggá teszi. (:
Sokat beszélgettünk úgy MINDENRŐL és hihetetlenül jól esett. Természetesen kilyukadtunk a fő témánál is... az imádott HELL's GATE-nél. ^^ Nagy terveink vannak az már biztos, és mindketten reméljük, h bejön a dolog. Istenem de jó is lenne.~ *-*

Végül a nap végére mikor épp belemerültünk egy témába betámadott minket egy perverz. Hát ilyet még nem pipáltunk az is biztos. Hiro előttem feküdt a padon tisztes távolságban erre odajön a hapi és közli, h neki nagyon úgy tűnt, h a Hiro épp kinyal és, h nagyon lazák vagyunk, h ezt így a Westend tetőn csináljuk. O.o Mondom persze nadrágon keresztül méteres nyelvvel nem? -.-" Aztán elkezdett kérdezgetni, h szerintünk milyen színű a g*ci. Hiroval már kb fuldokoltunk a nevetéstől, h h létezhetnek ilyen emberek. Folytatta... ránk szólt, h hagyjuk abba a vihogást mert még azt hiszik kokszosok vagyunk. Mondjuk persze napi 3 adag rendel. -.-" Tovább... megkérdezte, h nyeltük e már le és, h volt e olyan eset, h annyira telement a szánk, h fulladoztunk tőle. Itt már kezdett nagyon az idegeinkre menni, párszor már bizti-boy után lestem. Persze nem hagyta abba pedig már éreztettük vele, h jó lenne elhúzni a rákba. (:
Végül kilyukadt annál, h a táskájával takarásba helyezi magát és kiveri nekünk a padra, mi meg állapítsuk meg, h hány gramm lehet, de ez persze nem volt elég szal hozzátette: "Szerintetek hány kilós a farkam?". 
Nah ennél már Hiroból kifakadt egyenesen, h huzzon haza és szerencsére sikerült lekoptatni. Hiro később nagyon kiakadt, h h létezhetnek ilyenek.

Hát de komolyan. HOGY ÉS MIÉRT LÉTEZNEK ILYENEK??? És a legszarabb, h biztos van olyan aki belemegy a dologba. Pöhh...

Olyan fél 8ig lehettünk együtt, aztán elkísértem a villamoshoz. Mikor hazaértem nem igazán volt kedvem semmihez, a gép meg apunál volt. Végül mikor hozzájutottam pár órán belül, sikerült szót váltanom Yuhival így 3 nap után. Hát... nem volt túl biztató... majd kiderül...

× Röviden 25. ×

Nem igazán volt kedvem felkelni, sőt... hmm... de végül kikászálódtam és készülődni kezdtem. 3/4 8kor kiléptem a házból így 30 perces késéssel megérkeztem suliba. Kapásból tripla Raté ami azt jelentette, h "vizsga". Kaptunk egy hordót, egy kockát és a kettőt összekötötte egy drapéria.
Azt kell mondanom, h egész jól sikerült, bár itthon be kéne fejeznem a hordót meg bíbelődnöm kéne még egy kicsit a háttérrel.

Raté után megcsapott a punnyadás, a rosszullét és a letargia keveréke. Úgy éreztem mintha kések lebegnének felettem amik bármelyik pillanatban ementálét készíthetnek belőlem. Ki is buktam Képgrafika előtt a mosdóban.... egyszerűen nem bírtam tovább. Vivinek sikerült egy időre összekaparnia, de utána mégis csak néztem ki a fejemből.

Hazafelé Kirával, Szandival meg Danival megvitattuk azt, minden zenész életében eljön az az idő mikor színésznek képzeli magát. Kisebb nagyobb sikerekkel persze. Meg, h a külföldi celeb hölgyeknek mániájuk parfümöket kiadni. Why?

Szandi: Még mindig jobb mintha szexuális segédeszközöket dobnának piacra. Celeb szignós vibrátorok? :'DDD
Kira: Lindsey Lohan felíratos...
Haru: Jaj neeeee... ő olyan ronda!!!! ._.
Szandi: Hát pont azért... "Dugd el gyorsan!" 

X'DDDDDDDD

A fennmaradó utazási idő nem volt egy leányálom. Zenét hallgattam, közben koncentrálni próbáltam arra, h ne kelljen pörögniük a kerekeknek. Egyszerűen képtelenek leállni. Belefáradok komolyan. Mikor anyám hazaért épp ettem, de a szóváltás pont elég volt ahhoz, h felidegesítsem magam és elmenjen az étvágyam. Aztán úgy döntöttem inkább alszom egyet, addig sem kell gondolkodnom.
Később olvasgattam, majd tv-t néztem, aztán felnéztem, h kaptam e üzenetet vagy bármit... de csalódnom kellett. Már 3 napja nem kapok hírt róla, nem írt vissza, nem ad semmi életjelet, még egy bazdmeg-et sem és ez...

Ehh...

× Röviden 24. ×

Ma csak Anatómiára igyekeztem beérni és ez meg is lett. Aktot rajzoltunk. Ez volt életem első aktja és borzalmasan sikerült. Ráadásul ez egyfajta vizsga volt tehát sokkal többet nyom a latban mint az eddigi művek. Szörnyen éreztem magam végig. Egy óra ki is esett mert Vivivel beszélgettem.
Gyötrődtem, vergődtem végig. Még az ofőm is észrevette, h nem vagyok a toppon mert egyszerűen a lelkivilágom meghatározza a teljesítményem. Nem tudok, képtelen vagyok koncentrálni. Megviselnek a körülöttem zajló dolgok és nem tudok megnyugodni. Rettenetesen BOSSZANTÓ, IRRITÁLÓ és ZAVARÓ, h nem tudom rendesen végezni azt amit szeretek!!

Két jót tudnék mondani a mai nappal kapcsolatban:
1. Vivi jön a táborba. *-*
2. Zago hozzám szólt.

A napomat csak tovább rontotta az, h Yuhiról nem kaptam hírt... :(((((

Holnap RaTé "vizsga" vár rám és teljesen kivagyok égve. Ráadásképp a végére még ott lesz 3 Képgrafika amire kilátásban van egy jó adag fejmosás.

Szarul vagyok, hagyjon mindenki békén megpusztulniiiiiii!!!

× Supertight ×

Felhangolva újranézve. Ennyit tudok hozzáfűzni. XD

Jackie Q feat. Aldous Snow - Supertight

Ride me, inside me, it's supertight

Boom, boom, shake the room like it's dynamite

Ride me, inside me, it's supertight

Boom, boom, shake the room like it's dynamite

Don't need no flaccid string

And I won't keep mine supertight

I gotta a big bow, I think you know

That my hands are meant to play all night

Ah ah

Oh

Ah ah

You got to me

Warm and you're tight

I'm going to fuck you so deep

I'll give you a lobotomy

I'm a zombie

You dug me from my grave

You took me from Africa

And made me your slave

You're too tight

Like a wet vice

Your pussy is a crucifix

My cock is like Christ

Jackie Q

She's gifted with my implement

She punts me golden balls

When she's strumming this instrument, Jackie

Ride me, inside me, it's supertight

Boom, boom, shake the room like it's dynamite

Ride me, inside me, it's supertight

Boom, boom, shake the room like it's dynamite

Don't need no flaccid string

And I won't keep mine supertight

I gotta a big bow, I think you know

That my hands are meant to play all night

My strings are supertight

Turn my pegs and make it right

My strings are fucking tight

Loosen me up until it feels all right

It's gonna get precarious

I'm a motherfucking Stradivarius

This songs gonna get serious

Run your bow against my clitoris

Ride me, inside me, it's supertight

Boom, boom, shake the room like it's dynamite

Ride me, inside me, it's supertight

Boom, boom, shake the room like it's dynamite

Ride me, inside me, it's supertight

Boom, boom, shake the room like it's dynamite

Ride me, inside me, it's supertight

Boom, boom, shake the room like it's dynamite

Ride me, inside me, it's supertight

Boom, boom, shake the room like it's dynamite

Ride me, inside me, it's supertight

Boom, boom, shake the room like it's dynamite

Don't need no flaccid string

And I won't keep mine supertight

I gotta a big bow, I think you know

That my hands are meant to play all night

Jackie Q

× Hétvége és a Hétfő ×

Péntek - 18.

Nem nehéz kitalálni, se én se Kira nem mentünk be ma suliba mert elaludtunk. Viszont nem akartam csak úgy elengedni ezért kikísértem a Keletibe a vonatához. Olyan 6 körül érhettem haza és csak tengtem lengtem amíg Yuhi rám nem írt, h akkor mi legyen a mai nappal. Tudtam, h bizonyára fáradt ezért nem akartam erőltetni semmit, de végül úgy alakult, h átjött és nálunk aludt.

Szombat - 19.

Mondhatni jól indult, de aztán teljes apokalipszisbe torkollott. Borzalmas volt. Egyszerűen megrázott, valójában nem is tudom kifejezni magam. Szörnyű volt. Abszurd, érthetetlen, nem tudok mit kezdeni vele. Nagyon megviselt ez a nap. Végül rendeződni látszódtak a dolgok... megnéztük a "Gyerekjáték" című vígjátékot, nagy forma volt. :D Éjjel viszont Yuhi ébresztett fel egy kegyetlen rémálomból, ami viszont annyira nem volt szívderítő.

Ezt a szombatot szívesen kihagytam volna az életemből.


Vasárnap - 20.

Nem keltünk túl korán az egyszer biztos. Próbáltam magam fékezni érzelmek terén, de nem igazán sikerült így is legördült pár könnycsepp. Nem tehetek róla. Egyáltalán nem annak szántam mint aminek látszott. Lassan már azért sírok mert szeretem. Nevetséges, de így van... :'DDD Aggódom érte és aggódom a MI fogalmáért. Szeretem és hiányzik. A melója miatt egész héten alig beszéltünk, nem találkoztunk, most is nyúzott volt (amit természetesen megértek, mert neki is új a meló és bele kell rázódnia). Furcsa volt nem látni hétköznap legalább pár óra erejéig és ez teljesen felkavart.
Így is mostantól teljesen a hétvégékre vagyunk utalva és ehhez hozzá kell szoknom. Rosszul érint, de tudom, h ez ezzel jár. Már nem az elején vagyunk mikor egyhuzamban legalább 3 hetet együtt töltöttünk.

*nosztalgia blokk*

*sóhajt* Hmmm...

Negyed öt körül lehetett mikor Kira hívott. Vonaton volt úton Pestre. Még kb másfél óra volt a vonat érkeztéig így megbeszéltük, h kimegyek elé. Így is lett, Yuhi eljött velem Lehelig aztán én onnan 76-ossal kimentem a Keletibe. Hat körül meg is érkezett a vonat és gyorsan le is vadásztam Kirámat. Rábeszéltem, h aludjon nálunk, bár nem kellett sokáig győzködni. :3
Elmentünk a kolijáig, h lepakoljon, aztán Tescoztunk egy sort, majd Örsről 32-essel hazajöttünk.

Kiderült, h Kirának sem volt a legszebb szombatja. Meghalt a nagyija. Részvétem, szívem. :/

A továbbiakban sem volt nyugodt percünk, mert egyszerűen az arcomra volt írva, h magam alatt vagyok. Szúrt, égetett, szorított, kalapált néha olyan volt mintha nem lenne szívverésem. Egyszerűen nem találtam. O.o Kira megint jószerével kaparta össze a darabjaimat és próbált egyben tartani. Fogalmam sincs hányszor bőgtem el magam, de a végére lényegében sikerült valami értelmes magyarázatot taláni... Pár óra múlva végre sikerült mosolyogni.
Megnéztük a "Farkasok szövegsége" című... khm... remeket. Már értem, h miért nem hajlandó tölteni a torrent. Érzi a vesztét. >.> ÉS megnézettem Kirával a "Gothika"-t is.

Hétfő - 21.

Természetesen sikerül ISMÉT elaludni és negyed kettőkor kikászálódni az ágyból. Jót nevettünk mást nem is igazán tudtunk tenni. Miután Kira megkajált (ugyanis nekem egy falat sem ment volna le a torkomon), elmentem zuhanyozni, majd miután összeszedtem magam kikísértem a metróig.
Mikor visszaértem kapásból takarítani kezdtem. Szépen felporszívóztam, elpakoltam pár cuccot talán egy fokkal jobb is lett a közérzetem. Olvasgattam, ettem, beszélgettem anyuval, olvasgattam még egy kicsit, aludtam...

Este megnéztem a "Jane Austen magánélete" címűt, amit Ayumi ajánlott. Fergeteges volt. A főszereplő Anne Hathaway-t amúgy is szeretem, szal fokozta az örömöm, h Maggie Smith (Lady Gresham) és Julie Walters (Mrs. Austen) is szerepeltek benne. Ugyanis mindketten játszottak a Harry Potter filmekben Minerva McGalagony és Molly Weasley szerepében. Volt egy jelenet amit legalább 5x visszanéztem mert annyira hihetetlenül vicces volt elképzelni ahogy ezt HP karakterként mondják. Szerintem ők is elröhögték párszor.

Mrs. A. : Látom az unokaöccse már visszatért... Mr. Weasley.
*hapi előre lép a neve hallatán, Lady G. megfogja a kezét*
Lady G. : Weasley elengedhetetlen a boldogságomhoz...

Sírtam a röhögéstől ami mostanában elég ritka dolog tud lenni.
Továbbá... nos... azt hittem nem fogok sírni. TÉVEDTEM! Volt olyan jelenet aminél nálam eltört a mécses. Nagyon jó film volt, lehet holnap is megnézem már csak azért is. Nagyon tetszett a történet és nagyon megfogott.

"Csak egyszer szeretném csinálni, de jól."

Igen... én is. (':

× Pool Party 4. ×

Ismét csütörtök. Reggel sikerült betántorognom a második infóra. Végül festésre ismételten nem mentünk be, mert minek az ugyebár. :'D Szóval Kirával meg Szandival elmentünk billiárdozni. Nekem nem volt hozzá sok kedvem, sőt legszívesebben csak feküdtem volna egy asztal alatt. Leültem az asztal melletti székre és olvasni kezdtem a Harry Pottert amíg ők játszottak. Elég hangosak voltak így egy oldalt többször is át kellett olvasnom amíg felfogtam, h miről is van szó. Közben megérkezett Tomi, Szandi ismerőse és mivel úgy véltem ennél már csak hangosabb lesz a társaság, inkább lesétáltam a terem végében magányosan ácsorgó padokhoz. Hát ott sem lett jobb, de legalább haladtam.

Eléggé belemerülhettem nem csak a könyvbe, de a gondolataimba is mert fel sem tűnt, h vki közeledik hozzám. Kb csak akkor vettem észre Kirát mikor már a pad mellett volt. Beszélgettünk, igyekezett megnyugtatni, bátorítani, lelket önteni belém. Igazából mindig ezt teszi ha látja, h baj van. Köszönöm. <3

Végül becsatlakoztam én is a játékba. Eleinte nem ment jól mert teljesen kijöttem a gyakorlatból, de a végére elég profin toltam. Picit büszke is voltam magamra. (:

Billiárd után nem metróztuk, szép idő volt szal felvetettem, h sétáljunk egész a Nyugatiig. Így is tettünk senkinek sem volt ellenére a séta. Elhülyéskedtünk. (: Az aluljáróban elköszöntem a néptől és "hazabaktattam."

Később újra Kirára szorultam mert pocsékul voltam. Egész este vidított csüggedés jelét sem mutatva. Igazából nem is tudom mi lenne velem ha nem lenne mellettem Kira meg Ayumi. Borzalmas...
Lényegében hajnalig tartó beszélgetésbe folytunk, kb négy fél öt felé másztunk aludni.

× Az Istenit már! ×

Utálom magam. (:

Legszívesebben addig döngölném magam a földbe amíg vörös, meleg folyadék nem ömlik belőlem. Amíg azt nem érzem, hogy teljesen kiürülök és hátamra fordulva sápadt fényekbe bámulva lecsordul a könny az arcomon. Hogy végre észbe kapjak, hogy mennyire elhanyagoltam magam, hogy konkrétan saját magamat hazudtoltam meg, hogy végre érezzem azt, hogy mennyire gyenge lettem.

Letagadom magam.

Régen tudtam, hogy mit akarok és el is értem. Küzdöttem érte és sikerrel jártam. Csak akkor sírtam ha nagyon kellett és csak akkor tettem ha egyedül voltam. Ehhez képest most mit csinálok??? MIT??? Nem telik el úgy nap, hogy ne sírnék vagy ne éreznék gombócot a torkomban. Túlzás, hogy minden napom így telik, de sokszor előfordult. Félek, rettegek, aggódom, pánikolok, stresszelek, görcsölök, rémálmaim vannak.

MI A FASZOM EZ???

Elvesztettem önmagam és azt hiszem ennél nincs rosszabb, pedig azt hittem sikerült visszakapnom...
Akarom azt aki voltam... nem csak eljátszani ahogy mostanában teszem hanem úgy igazán az lenni aki voltam. Megérdemlem. Szerettem olyan lenni.

A rohadt életbe is... VISSZA FOGOK TÉRNI! TARTOZOM MAGAMNAK! :@

× STEX & PINK ×

Péntek - 11.

Ez a nap elég furcsán kezdődött. Kezdeném azzal, h idő előtt keltem fel. Nagyon lassan telt az idő és akárhányszor felriadtam, h "Jaj, elfogok késni @_@" annyiszor konstatáltam, h max 15 perc telt el csak. Mind1 is... így is képes voltam 5 percet késni Vállalkozásról. Elég unalmas volt, végig paráztam a Müvtöri miatt, és nem volt alaptalan mert az a másfél oldalnyi anyag amit összekapartam... nos... semmire sem mentem vele, h őszinte legyek. Egy kérdés sem volt amire egy névnél vagy 2 mondatnál többet tudtam írni. Borzalmas. A képanyag viszont egész jól ment, szal reménykedem az 1-4 felállásban, de nem vetném meg a 2-4-et. T-T

Mivel Yuhi nem jött ki elém, kénytelen voltam egyedül utazni. A 173E-vel egész hamar odaértem. ^^ Később kitalálta vagyis inkább felhozta, h mi lenne ha este elmennék pár osztálytársával iszogatni. Mondtam, h renden és így is lett.

Negyed 8 lehetett mikor kiértünk Csillaghegyre. Megvolt a nagy bemutatkozás szokásos rituáléja. Kriszti, Peti, Gábor, Rumy, Krisztián, Miki. Örültem. ^^ Lementünk kemény 2 utcányit és megérkeztünk a  STEX Sörözőbe. Benyomtuk a zenegépet, nagyon jól elvoltunk. Páran már szédelegtek mert már megvolt az alapozás. Később megérkezett az Attila is és addigra viszonylag Peti már rendesen begyakorolta a nevem. XD

Hmm... Attila elég rendesen próbára tette az idegzetem. A harmadik alkalommal ki is borultam elég rendesen és 3an jöttek utánam, h visszavigyenek (Kriszti, Yuhi, Ati). Végül lecsillapodtak a kedélyek és utána már nem velem volt a dráma. Krisztinek sikerült kiütnie. Nem csoda, hisz egész nap egy falatott sem ettem. Kivéve az előzőleg vett pogácsa egyikét. Mind1 is a lényeg, h Kriszti meghívott két áfonyás vodkára... és hát nagyon rövid időn belül megéreztem a hatását. :'DDD Egy ideig csak próbáltam fókuszálni, aztán jött a felismerés, a röhögés mindenen, egy pöcike hányinger (de bekaphatja mert nem járt sikerrel! X3), aztán az istentelen röhögés újból mikor elindultunk a hajógyárira a PINK-be. :'DDD Aztán az úton meglett a sírós fázis is, de kezeltük a dolgot viszonylag hamar. :'D

Szombat - 12.

Éjfélkor értünk ki a PINK-hez ami egy vicces hely. Tele van "Rövidebb nem volt?" és "Ennyi zselé mást is megtartana..." egyedekkel. Ahoz képest, h mennyire leírtam az ilyen helyeket... nos... meglepően jól éreztem magam. ^^ Nem lenne ellenemre még egy ilyen kiruccanás. (:

A haza út elég hosszúra sikeredett, de épségben megérkeztünk annyi bökkenővel, h Yuhi elhagyta a buszon  a telefonját. >.< Egy jól eső zuhany után azonnal kidöltünk.

A délután folyamán visszaszereztük Yuhi telefonját. Az a telefon... ijesztően ragaszkodó. :'D Aztán egy Match forduló után elindultunk felénk, de Yuhi korábban szállt,mert átment Viktorhoz, h kimenjenek Csepelre költözni segíteni.
Itthon nagy serte-pertélés volt a ház előtt, mert szigetelték a falakat. Miután ettem egy kiadósat úgy döntöttem lefekszem addig mig Yuhi jön. Ugyanis 9re ígérte magát... hátöm... mikor 11kor sem jelent meg nem kicsit húztam fel magam. -.-"""

Pedig tényleg tök nyugodt voltam... és minden mardosó ingerültség nélkül engedtem útjára. Erre meg... Áááááááááááhh... >.>"

Faszom...

× Hétvége 3. ×

Szombat - május 5.

Lényegében magamhoz képest egész korán keltem (11kor.). Miután konstatáltam, h még bőven van idő Yuhi becsapódási idejéhez kb lényegtelen dolgokkal ütöttem el az időt mint a facebook játékok vagy mint mondjuk az evés. Fél órával 4 előtt úgy döntöttem kezdek végre vmit a szobámmal ezért rámolni kezdtem. Csodák csodájára az ami eddig legalább 2 órába telt most kész voltam vele 15 perc alatt. >.>" Így hát kb ültem és lógattam a lábam, találtam pár tiszta ruhát szépen összehajtogattam, elpakoltam. Yuhi 30 perc késéssel, de megérkezett. Kaptam egy szép szál piros szegfűt. <3

Némi döglés, zuhany, majd újabb döglés és Yuhi esti beszámolója után csináltunk pár melegszendvicset és megnéztük a Sweeney Todd-ot. Végül elég hamar bevágtuk a szunyát vagyis inkább csak Yuhi... én órákig nem tudtam elaludni.

Vasárnap - május 6.

Délután 1kor ébredtünk. Kisebb vergődés után úgy döntöttem kimegyek rendbe szedni a konyhát. Nem is ártott, mivel tegnap nem takarítottam el magam után. ^^"" Miután elmosogattam, hozzáláttam a reggeli készítéshez, amit végül az ágyhoz szállítottam. Finomnak lett titulálva, szal egy pillanatra büszke voltam magamra. (:

Miután újból elmosogattam összeszedtük magunkat és elmentünk a kaszásdülői Auchanba, de ott nem találtam amit kerestem, szal elindultunk a dunakeszibe, de aztán rájöttünk, h az sok idő lenne ráadásul nagyon későn érnénk vissza, szal kiegyeztünk a váci úti Tescoban. *sóhajt* Ez is egy egy szusszos mondat lett. :'D
Az idei fürdőruha kínálat... SZÖRNYŰ, BORZALMAS, UNDORÍTÓ és HORDHATATLAN!!!! Számomra biztos. -.-"
Lézengtünk egy ideig, majd megpakolva elindultunk haza felé. Annyira jó vele vásárolni. Olyan mintha... vagyis... :$$$ na mind1. Mielőtt felszálltunk volna a villamosra, beugrottunk egy közeli, még nyitva talált virágboltba. 3 gerbera rendel. (Y) Mikor hazaértünk anyuék már itthon voltak, szal gyorsan átadtuk a virágot meg a csokit lö Anyák napja alkalmából és Yuhi azután szinte már ment is haza. :(
Holnap magyar írásbelivel kezd. :(

Ganbatte. <3

× Ballagás ×

Reggel 8kor kikászálódtam az ágyból és ismét megijedtem a konyhában elhelyezett, vízben lubickoló virágoktól. >.>" Mindig is mondtam, h borzalmasak azok a gyomok. No nem baj. Amint elkészültem elindultam 5 perces késéssel. A szerencsém az volt, h Ari felhívott, h késni fognak. A megbeszélt 10:30 helyett 11kor értek ki Flóriánra és 20 perces késéssel megérkeztünk a Bláthy-ba, ahol már elkezdődött az ilyenkor szokásos vonulás.

Kyara, Patty, Yoru és Zephro már ott voltak, szóval megtudakoltam tőlük, h látták e már Yuhit vagy Uzut. Nemleges válasz érkezett, szal tovább sasoltam a vonuló népeket és amint feltűnt Uzu, odaadtam a neki szánt csokrot. ^^

Mivel már nem láttunk nagy esélyt arra, h további vonulók érkezzenek és Yuhi nem volt egyik eddigi osztályban sem, így Arival kimentünk az udvarra, ahol végre valahára megtaláltuk. Mielőtt tovább mentek volna, gyorsan odaadtuk csokrainkat, majd követtük a pályára őket.
Ari megkérdezte, h be merek e állni a ballagók mögé, mert ha én megfogom az utolsó vállát, ő megfogja a seggét. :'DDD Mondom jóóóó.~ X'DDD Be is álltunk, vonultunk, szakadtunk, a srác is arc volt szal nem volt probléma, persze seggre pacsi nem volt "túl rövid kar"-ra vonatkozva. :'D

Jó hosszú beszédek voltak, szal eléggé untuk magunkat. Arnold lőtt pár képet, én meg folyton Arit takartam apuja elől. Végül elhangzott a Szózat, és fellélegeztünk. Én egy 30 másodpercre agyfaszt kaptam, de szerencsére Ari meg tudott nyugtatni. *sóhajt* Aztán csoportképek powa.~

× Arival ×

× Ari, Yuhi, Marika, Zoli ×

× Arnolddal ×

× Uzu, Yuhi ×

× Ildi, Yuhi, Zoli, Ari, Marika ×

Be lettem mutatva apukának meg az adácsi nagyinak is. ^^

Miután bepakoltuk a kocsiba a virágokat, elindulásztunk haza bkv-val. Nem voltam hajlandó kiadni a kezemből Yuhi Ilditől kapott maciját, szal azzal vonultam a fél városon át Arival, Arnolddal meg Yuhival. :'DDD

Náluk szinte rögtön leültünk falni vmi hideg kaját mert már mind a négyünknek kiabált a gyomra.
Természetesen én rosszul lettem, szal le kellett dőlnöm és borogatást kaptam meg egy kis csokit. Félórán belül rendbejöttem, de pöcit ráijesztettem a népre úgy érzem. >.<"

Később képnézegetés közben Yuhi felvilágosított, h... nos... az a bizonyos arác aki mögé beálltunk... öhm... hát ő egy tanár volt.

.

.

.

cirip - cirip - cirip 

.

.

.

Összenéztünk Arival és elkezdtünk szakadni. X'DDDDDDDDDDDDD Nem baj nem baj, jó volt az. :'DDD

Már kezdtem megörülni, h a karmaim ellenére nem szakítottam el a harisnyám... hátöm... elhamarkodott öröm volt mivel a következő pillanatban már a térdem alá futottak a szálak. >.>" Így kénytelen voltam harisnya nélkül utazni, ami nem volt túl kellemes. Egyrészt mert fáztam nélküle, másrészt mert úgy éreztem mintha nem lennék felöltözve.
Yuhit a Lehelig kísértem, mert ő fél 7re ment oszttársaival afterozni. A 14-esen pont egy fura fazon előtt találtam álló helyet és elég kényelmetlen volt olyas vkivel szemben utazni aki már bedölve stíröli a melleid ÚGY, h azok valójában ki sem látszanak... szal nagyon profin csinálta. -.-"""

Lényegében ennyi.

× Gondolatok ×

Borzalmas hajnalt borzalmas reggel követ. Már annyira kikészültem, h anyám kénytelen volt beadni egy fél nyugtatót. Ezennel rájöttem, h a nyugtató jó dolog. Nem érzel fájdalmat, nem érzel semmit, viszonylag kitudod zárni a külvilágot, és hiába zakatolnak a kerekek a fejedben nem érzed, csak tudod.

Félek a holnaptól, nem akarom. Nem akarom látni, nem akarom megismerni, nem akarom elfogadni és nem is tudom. Úgy érzem, h nem állok készen erre. Nem értem, miért nem lehet tiszteletben tartani az érzéseimet. Hiszen nem tiltottam el, nem kértem egy szóval sem... hiába gyötör eszméletlenül, mégsem teszem. Teljesen más a felfogásom ebben a témában és hiába magyarázom neki, h miért vagyok olyan amilyen, miért reagálok erre úgy ahogy. Nem érti, nem fogja fel vagy nem tudom. Egyszerűen bánt. Nekem ez olyan mintha megtalálta volna a legfájóbb pontomat és rugdosná, feszegetné a határaimat.

Nagyon szeretem, ezért félek és bemagyarázok magamnak dolgokat amik valszeg nem léteznek... elhiszem és egyre csak ott kattognak az agyamban és ez teljesen kiüt. Félek, h elveszítem. Fontos nekem. Szeretek vele lenni, ő lett a mindenem. Berobbant az életembe és meglepően szebbé tette. Eleinte nem is vettük annyira komolyan a dolgokat... aztán csak így hirtelen mégis. Nem tudom, h történt. "Megjelentem." - szokta mondani. Igen... megjelent, beszuttyogott és befészkelte magát egy kényelmes meleg helyre. Néha lever egy-két dolgot, de azokat általában hamar megjavítja és megy minden tovább a normális kerékvágásba. Gyakran feljöttek olyan témák amik hát elég váratlanul értek, sőt megijesztettek, de mégis nagyon jól esett, h ő ilyeneken gondolkodik.

Félelmetes tud lenni a gondolat, h vki tényleg szeret... a sok szar után nekem az...

Elég de ja vu a helyzet alakult ki. Tavaly a szalagavatója előtt volt ilyen viharos a helyzet. Most meg még nehezebb időszaknak nézünk elébe, hiszen érettségizni fog és tudom, h izgul. Néha úgy érzem nem támogatóm eléggé, de emellett néha pedig olyan mintha nem is hagyná. Így az egyetlen amit tehetek az az, h hagyom és ha kellek ott vagyok.

Aggódom. Sok minden miatt aggódom és ezt ő is jól tudja, hiszen elmondtam neki. A legszebb az az egészben, h el tudja oszlatni a kételyeimet ha bele is telik egy kis időbe akkor is, DE aztán valahogy mindig történik vmi ami felbolygatja az egészet, legyen az félreértés vagy féltékenység (általában ez a 2) vagy vmi ordináré baromság.

Az ordináré baromságokat még szeretem, mert azokat 10 perc duzzogással lerendezzük és aztán nyüsszögünk, de a másik kettő keményebb dió. Azok lényegében mindig a virtuális világ mellékhatásai. Utálom mikor civódunk. Mindig pánikolok... mindig!

*sóhajt*

Ahogy ma is. Annyira kikészültem, h estére hű pánikrohamom is társam lett. A stressz mellett a meleg is rátehetett egy jó nagy lapáttal. Mivel anyuék kimentek a telekre egyedül voltam itthon, szal bármikor összeeshettem volna anélkül, h vki segíteni tudna. Yuhi teljesen kiakadt és mire írtam neki, h jobban vagyok nincs semmi vész, megmaradok... nos... 3/4 órán belül már hallottam, h pityeg a kapu telefon aztán pár másodpercre rá dörömbölnek az ablakon. Kimásztam ajtót nyitni és egy lihegő Yuhival találtam magam szembe. O.O Rohant hozzám, ahogy csak bírt. Nyüssz.~ <3 Ágyba rakott és kaptam is a képembe a vizes rongyot, h lehűtsön. Legalább 3 órát volt velem mielőtt hazament.

*sóhajt*

Még mindig ott lebeg bennem a kérdés és a bizalmatlanság... de ha nem szeretne csak nem rohanna hozzám... nem? :/

× Hiányzott ×

*sóhajt*

A mai napom remegéssel, sírógörccsel és pánik rohammal kezdődött. Borzalmas fájdalmat éreztem, amit nem lehet csak úgy elhesegetni. Miután lenyugodtam, kimentem és lezuhanyoztam, h el tudjak indulni suliba. Már bepakoltam volna a táskám mikor anyu megjelent az ajtóban és megkérdezte, h mi bajom, mire én elsírtam magam. Elmondtam neki a bánatom és több ponton is egyetértett velem, de megnyugtatott, h minden rendben lesz. Remélem. :(
Végül nem mentem be szeretett iskolámba, mert egy részt nem éreztem jól magam... igazából NAGYON NEM, másrészt meg úgy éreztem itt lenne az ideje anyámmal tölteni az időt és ezt gyáltalán nem bántam meg.
Közösen készítettünk reggelit,majd beültünk a nappaliba és megnéztük a HP 4-et. :'D
Aztán apu is megérkezett.
Délután... inkább azt mondanám, h este felé 6 körül elmentünk bevásárolni. Auchan, Tesco körút powa.~ Kaptam pár új cuccot. Nyüsssz.~ *-* Ráadásként Mazuval is összefutottunk a tacskóban :'D
Szépen bevásároltunk meg kell hagyni. Hihetetlen, h milyen sokba kerülnek egyes cuccok O.o, de hát az ember megveszi mert KELL.

*sóhajt*

Amikor hazaértünk megint teljesen elkomorultam. Össze-vissza kavargott a gyomrom, hőemelkedést is hozzá csaphatunk egy adag rossz előérzettel. Alig mertem ideülni gépezni... végig olyan érzésem volt mintha valaki szorítaná tiszta erőből a torkom és megint remegni kezdtem.
Később Ayuminak sikerült lelket öntenie belém... MEGINT. T-T

MERT ÉN EGY NAGY RAKÁS SZERENCSÉTLENSÉG VAGYOK!!!

*sóhajt*

Mostanában sokat sóhajtok és ez nagyon nem tetszik... >.>" No mind1. Igazából, jó napom volt a szüleimmel... már nagyon hiányzott. Szeressem őket.~ (: